Ha kapnál egy gyereket..... (beszélgetős fórum)
Nekem a legcsodásabbak. Remélem majd idővel másnak is azok lesznek.
Gratulálok! Akkor Te tényleg tapasztalatból beszélsz. Biztosan csodás gyerekeid vannak.
Hiszek abban amit leirtam. Két örökbefogadott gyermekem van.
Ezt én sem írhattam volna szebben. :-) Én hiszek abban, hogy ha egy gyermek szerető családban nő fel, akkor jó ember lesz, mert jóra tanítják a szülei. Lehet, hogy kicsit öntörvényű lesz vagy nagyhangú, de ez még nem feltétlenül baj.
Abban igazad van hogy genetikailag örökölnek.
Hajszint, bőrszint, betegséget, alkatot stb. és még igen habitust is. De ez nem függ a származástól.
Nekem tudomásom szerint nincs roma származásu ősöm. Mégsem teljesen fehér a bőröm és keményen öntörvényü vagyok.
A nevelésnek és a jó szerető és elfogadó családi légkörnek nagyon is nagy a jelentősége.
Megtanithatják elfogadni önmagát olyannak amilyen.
Megtanithatják pl. habitusát kordában tartani.
Nagyon nagyon sok "magyar" származásu ember van, aki ugyan esetleg "jó" genetikát örökölt, de nem jó családi légkörben nőtt fel és gonosz, rossz ember lett. Sőt olyan is aki "jó" genetikát örökölt, jó és szerető családban nőtt fel és mégis rossz ember lett.
Minden a jövő titka, de a családi háttér szerintem sokkal többet számit mint az öröklődés.
Csecsemő otthonban dolgoztam, és nem csak a nevelés számít. Ezek a gyerekek teljesen más természetűek, öntörvényűek, amit nem lehet egy neveléssel, családi légkörrel elpalástolni. Aki ebben hintáztatja magát, téved. (Mint, ahogy pl. egy félvér arab kislány is apai ágon az apai habitust örökölte: erőszakosság, hirtelenség, alárendeltség) De senkit nem beszélek le róla, próbáljátok ki. A gyermek a genetikát 2 részről kapja, nem tudni milyen természetet hozott magával, hiszen félvér. Ha nincs szerencséje, kicsit több problémája lesz, ha a gyerek nő.
Szerintem az hogy roma, egy 3 hónapos csecsemő estében semmit nem jelent. Nem származás, hanem nevelés kérdése és szerintem ezt mindenki tudja. Most nem mindegy, lehetne kínai vagy néger vagy arab, egy gyönyörű egészséges kisbaba.
Ez már a szeretetnek egy következő lépcsőfoka,mikor tudnunk kell kezelni és irányítani az érzelmeinket.Önző dolog volna csak azért megtartanom mert nekem így egyszerűbb,oda kell adnom hogy ezzel többet adhassak neki!CSak egy pár dolog:Nálunk 4. gyerek volt,mondhatjuk azt is hogy 5szörös szeretetet kapott tőlünk és a gyerekeinktől ,de akárhogy is nézzük csak 1/4 figyelmet,mert senki ne mondja nekem hogy a figyelem is tud sokszorozódni a gyerekek számával,az új szülenél ő az egyetlen gyermek amire neki nagyon nagy szüksége van ,csak rá figyelnek és ő a középpont.Olyan dolgokat kap meg amit mi akárhogy is szeretjük soha nem tudtunk volna számára biztosítani,pl.:saját lakás(mert ugye egyedüli örökös), emelett olyan extra dolgok amire azért 4 gyerek mellett nem nyílik lehetőség pl. most is 12000 km-rel odébb nyaralnak az új szüleivel,luickolnal az óceánban,ráadásul egy olyan rózsaszín köd veszi őket körül 14 évi gyermek iránti várakozás után amit csak általában 1x él meg egy anya az első gyermekénél,és ebben nei mind-mind része lehet. Hiszem hogy jól döntöttünk ,de senkinek nem kívánom azokat a hónapokat -heteket-napokat amiket átéltünk az örökbeadás kapcsán.Nem volt könnyű ,és hiszem hogy nem is tudtuk volna bégig csinálni ha nem szeretjük ennyire.
Én meg azt gondolom, hogy pont a tesómnak nem könnyű.
Vannak saját gyerekei, akikért dolgozik éjjel-nappal. És kap egy harmadikat, aki nem az övé. A sógornőm kötődik hozzá, hisz az unokahuga, de a tesómnak senkije.
És mégis Ő volt az első, aki azt mondta, hogy vigyék haza. A sógornőm csak megemlítette, hogy nincs helye a kicsinek, de a tesóm máris tényként közölte, hogy akkor magukhoz veszik. Félre ne értsétek, ugyanezt tette volna a sógornőm is, de már az első felvetésre közölte a tesóm, hogy mennek érte.
Neki sem lehet könnyű, nem az Ő gyereke, szinte semmi köze hozzá.
De imádom, mert sajátjaként neveli. Minden este Ő fürdeti. Ugyanúgy törődik vele mint a sajátjaival.
Pedig szerintem neki nehezebb dolga lenne, neki nem a vére, de mégis imádja.
Hidd el, mivel szeretik (sőt mi is szeretjük) a kislányt, naponta megfordul a fejükben ez a gondolat.
Jártak már a gyámügyön, de egyenlőre tehetetlenek. Egy évnek kell eltelnie attól a naptól, hogy hozzájuk került, addig, hogy a szülők hivatalosan is lemondjanak róla és Ők örökbe fogadhassák.
Számolják vissza a napokat.
Bevallom én imádom a gyerekeket, van is több gyerekem. Minden gyereket szeretek.
De ezt nem tudnám csinálni. És lehet itt én vagyok önző. Nem tudnék egy gyereket, egy babát, akit több hónapig nevelek odaadni másnak. Hozzám már pár nap alatt is hozzámnő egy rokon gyerek. Ha egy hétvégére megkapom Őket utána egy hétig szenvedek a hiányuktól.
Minden tiszteletem nektek, hogy tudtok gondoskodni egy pici kis babáról hónapokig és utána útjára (mármint egy szerető családhoz) tudjátok engedni. Én ezt nem tudnám megtenni.
Én meghatódva olvastam a sorokat..:(
Nem a bőrszín számít,hanem a viselkedés..
ha egy odaadó,gondoskodó családban nevelik,akkor minden rendben lesz..
Reméljük,minél hamarabb rendeződik a gyermek sorsa jogilag is..
félő,ha már cseperedik,és kicsit önálló lesz,akkor majd kaparnának érte a szülők..
olyan,mintha lepasszolták volna,mert a babakort ki akarják hagyni..
bocsánat,ha ezt írom,de sok primitív ember gondolkodik így..
Egyébként meg a testvéredéknek minden tiszteletem!
Biztosan sok örömük lesz benne..és a kicsi is hálás lesz nekik felnőttkorában,hogy így döntöttek!:)
Egy megrázó de igaz történet még alsós iskolás volt a lányom mikor könnyes szemmel hazaért a suliból , átölelt és megkérdezte ,anya miért verik más anyák a gyereküket???? Iskola társa sokáig nemvolt hajlandó tornaórán átöltözni, míg a tanár ráparancsolt és most, trikóra. Szóval kék ,zöld volt a gyerek nyaktól bokái.Aztán a nagyszülők nevelték aztán vissza az anyához és a harmadik verés után már nem tudom merre sodorta az élet a fiút, az anya is itt hagyta városunkat.
Amit a sajátommal: igyekeznék jó embert faragni belőle.
Nos ezzel csak azt akarom mondani, szeretetel sok mindent ellehet erni, azt is hogy szeresenek tanulni es viselkedni
Aciganyoknal nem hiszem hogy a genetikai lenne, inkabb a szegenyseg es ebbol kifolyolag muveletlenseg, es inen eredo sok minden.Korforgasban elnek es nehezen tornek ki belole.Az ocsem olyan ciganyok kozt van akiket arra is emgkelet tanitani mire valo a szapan , meg hogy nem koldulunk. Szeretik az ocsem es igy hamar tanultak. Nem tokeletes , de agy valtozas ment vegbe. Sot a rendorseg is eszre vette hogya ciganysag lecsendesedet. Jo persze itt mas is szoba johet, de volt olyan hogy ver ellensegek bekultek ki.
Én mindig azt magyarázom a gyerekeimnek, hogy az nem baj ha valaki cigány.
Nekem az a baj, ha valaki olyan életmódot folytat amivel félelmben - rettegésben tartja a környezetét.
És ez akár magyar, cigány, német,lengyel stb.... teljesen mindengy milyen nép.
MINDENKI EMBER. A viselkedése az ami mérvadó.
Akisebbik ocsem ciganyokal dolgozik. Sok dologban kulonbnek tartja a magyaroknal
Az hogy félig roma, nem jelent alapból rossz géneket. Itt lép be a nevelés- a romák nagy része nem azért olyan amilyen mert romának született, hanem mert egy szinte zárt társadalomba számomra furcsa életvitelbe nevelkedett.
Felnevelném. Örömmel.
Nem kell foglalkozni (persze könnyen mondom, nem én vagyok ott ) a sogórnőd szüleivel.
Persze azért neki is nehéz lehet. Valószinüleg kötődik a szüleihez, családjához. Neki lehet a legnehezebb. Mert választania kell.
A testvérednek könnyebb,mert a ti családotok elfogadja a kicsi lányt.
Nekem két örökbefogadottam van.
A genetika szerintem felelős a hordozott betegségekért, a bőrszinért a hajszinért, alkatért, de nem felelős a viselkedésért. Felelős lehet a tanulási képességekért, de azon sokat lehet változtatni. Jó és rossz irányba is.
Én nem foglalkoznék a kicsi lány származásával.
Sajnos meg lehet érteni valahol a család aggodalmát, igaz nevelés kérdése sokminden, de a gének akkor is öröklődnek.De azt mondom szeretni kell azt a kislányt akkor is:)
Semmiképpen nem hallgatnék a negetív fellhangú családra. Most már ti gyreketek a ti életetek!!
Én borzsaztó vagyok, nem tudnék a kicsitől megvállni- örökbefogadnám.
Sziasztok!
Ha nem látogatja hat hónapig akkor nincs joga agyermekhez ,el kell indíttani az örökbefogadást a gyámhivatallal.
Nevelőszülő vagyok,3 saját gyermekem van és 2 éve az ölünkbe pottyant egy 7 napos kisbaba,19 hónapos koráig szeretgettük ,nevelgettük ,aztán örökbeadható lett .Januárban végre megtaláltuk azt a családot ahol igazán bolgoggá tehetik egymást,egy olyan pár aki tizenéve küzd babáért és egy olyan kisbaba aki sorsából adódóan olyan figyelmet és törődést igényel amit csak egykeként kaphat meg . NAgyon nehéz és fajdalmas volt az elengedése ,de megérte ,olyan dolgot adtunk egy családnak amit nagyon kevés ember adhat az életben valakinek ,és olyan életet egy gyermeknek amire mi sosem lettünk volna képesek.Ne értsetek félre sajátunkként szerettük ,mi is és a gyermekeink is ,de nem tudhatom milyen viszály alakulhatott volna ki köztük felnőtt korukban amikor mi már nem leszünk abból adódóan hogy ő egy kicsit is kilóg a sorból.
Akit érdekel nézze meg az adatlapomat,vannak róla fotók,szinte még hasonlít is egy kicsit. Minden vágyam hogy mégegyszer végigcsinálhassuk és izgatottan várjuk a következő telefont amikor megint hazahozhatunk egy ilyen csöpp kisbabát,pedig még mindíg nem múlik nap könnycsepp nélkül amit a mi kis manónk után hullajtunk.
Mi nevelő szülök szerettünk volna lenni, 2évig vártuk hogy majd csak sorra kerülünk de mindig volt kifogásuk, szóval a nem hívtak. Mikor reklamáltam a válasz túl sok a jelentkező na erre módosítottam örökbefogadásra,akár két gyermeknek is tudtam volna segíteni de mint mondták nincs magfelelő a számunkra, ???? szőke családhoz nem adnak ki fekete hajúakat és megnézik a bőrük szinit is. én vállaltam volna de a rendszer nem így működik. Ez már 6 éve volt és nagyon sajnálom hogy akkor nem csaptam az asztalra hogy esélyt adhattam volna valakiknek.
Az a baj más gyerekének a felnevelésével,hogyha a vér szerinti szülőnek mondjuk láthatási joga van vagy megjelenik a semmiből,ha a gyerek emlékszik rá akkor azonnal félretolja a nevelőszülőt és a vér szerintivel akar lenni!Én ezt tapasztaltam!Két lányt nevelek.Akármit teszek számukra az aki elhagyta őket,feléjük se nézett,és rengetget hazudott nekik még mindig fontosabb!
én nagyon szeretnék bármilyen gyermeket, aki hozzánk kerülne. Magunk közé venném ugyanúgy ahogyan a sajátjainkat és többé nem engednénk ki onnan. Épp erről beszéltünk a férjemmel a minap :D
aztán majd ha felnevelték az anyuka, vagy az apuka elviszi! ha nem mond le róla hivatalosan mindkét szülő, addig bármikor meggondolhatják magukat!
Miért dobtál el a gyereket a szülei?Lehet már írta valaki, de én csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy nagyon szép dolog, hogy magukhoz vették, és én ugyanezt tettem volna.Csakhát az lesz majd később a baj, hogy a kisgyerek iránt az oviban és egyéb közösségben előítélettel lesznek.És ha bántják őt, ezzel a nevelőszülőknek hatalmas fájdalmakat fognak okozni...Kislányomnak van 1 roma kislány ovistársa.Ovónők szerint egy igazi tisztelettudó kislány, mindent megköszön, nagyon illemtudó.Tanulhatna tőle néhány magyar gyerek.Jó tudom nem minden roma gyerek ilyen jó!!!Nincs bántva végülis senki által én úgy tudom, de talán később majd az iskolába lesz.Nem tudom.Azért erre is fel kell készülniük.Mindenesetre dícséretes amit tettek.
További ajánlott fórumok: