Ha elvesztették a bizalmad, meg lehet tanulni újra bízni az emberekben? (tudásbázis kérdés)

a lényeg hogy tudni kell húzni egy vonalat!

a férfi sosem ok nélkül megy el otthonról!

ha pedig okkal ment el, akkor nemcsak ő a bűnös, hanem az is aki nem vigyázott rá! és nem érezte azt hogy nem teljes a családi boldogság!

helytelen szemléletmódot tükröz csak egyirányból nézni ezt a témát! nem kell eljátszani a hattyú halálát annak akit megcsaltak! legjobban ő tehet arról hogy megcsalták! ez tény!

először önvizsgálat kell, hogy miért történt, mi hiányzott, mi volt az a közösen kezeletlen ok-okozati összefüggés, amit az egyik fél felrúgott!

ha ez megvan, és belátással elfogadott tényeket tudunk, saját hibáinkról, akkor érdemes azon gondolkodni, hogy folytassuk-e?

a visszafogadás szó nem jó, aki ezt használja, az valójában tüneti kezelést alkalmaz, eloltja a lángot, de ottmarad a parázs!

aki visszafogad" az nem számíthat sok jóra, mert ő érzi sértett félnek magát, pedig ekkora a megcsalás ténye, mint "tény" már teljessen közömbös, a lényeg a partnerek egyenlő arányú vétkességének, felderítése, akár együtt is! és miután közössen elfogadott új princípium kerül szóban lefektetésre, akkor lehet a folytatással megpróbálkozni!

Szia!

Köszi. :)

Nem találkoztam még a régi barátnőjével. Az a fura az egészben, hogy ő már túl van rajta, már minden harag, rossz érzés nélkül képes vele társalogni, (ezt nem igazán szokott) vagy éppen üzletelni. (párom bort értékesít). Én meg a mai napig bizalmatlan vagyok emiatt.

Egyszerűen nem tudok túl lenni azon, amit a kapcsolatunk elején "tett" velem.

Húúúúúú, nem semmi türelmes nőci vagy.

A régi barátnőjével milyen a viszonyod?

Egyszer azt mondta nekem valaki. Csalódtam a barátomban, azóta nem tudok megbízni senkiben. Szerintetek kivel tolt ki? Mitől fosztotta meg magát. Tudom, hogy ez nem egy verses oldal, de legyetek szívesek olvassátok el figyelmesen.

Garai Gábor: Bizalom

S ha százszor is becsapnak és ezerszer

csalódom abban, kinek szívemet,

mint álmából a rózsát, kitakartam,

s ha épp az árul el, kit életemmel

fedeztem én,

s ha tulajdon fiam

tagad meg,

és ha nem harminc ezüstért,

de egy rongy garasért adnak el engem

barátaim,

s ha megcsal a reménység,

s kudarcaim térdre kényszerítenek

és elátkozom már, hogy megszülettem,

s ha csak a bosszút hízlalja a hála

híveimben,

s ha rágalom kerít be,-

akkor se mondom, hogy nem érdemes!

Akkor se mondom, hogy nem érdemes

hinni az emberekben, akkor se mondom,

hogy megélek magam is, néptelen

magányban, mert irgalmatlan az élet.

De csöndes szóval, eltűnődve mondom:

bizalmam sarkig kitárult kapu

nem verhet rá lakatot a gyanú:

ki-bejár rajta bárki szabadon.

Egy besurrant csaló tiszteletére

nem állítok őrséget tíz igaznak!

Kit tegnap itt a gyöngeség bemocskolt,

megtisztálkodva ma betérhet újból,

ki kétélű késsel jött ide ma,

köszönhet holnap tiszta öleléssel!

Nem, nem a langy irgalmat hirdetem.

Nem hirdetek bocsánatot a rossznak,

kegyelmet a hazugnak,

nem tudok

mentséget a könnyes képmutatásra,

s az öngyilkos szenvelgést gyűlölöm,

akár a nyers önzés orvtámadását.

De hirdetem, hogy bűneink mulandók!

Mint mammut és az ősgyík, a múltba

porlad a gyűlölet és a gyanakvás,

dühünk lehűl,

csak szerelmünk örök.

S halandó gyarlóságai között

csupán maga az ember halhatatlan.

Kérlelhetetlen gyötrelmei ellen

irgalmas vára bizalomból épült,

s az önmagával vívott küzdelemben

csak jósága szolgál menedékül.

Szerintem nem lehet, mert mindig ott marad a tudatban, amit elkövettek ellened, hiába minden próbálkozás.

Egy példa: a barátnőmet megcsalta a barátja, de visszafogadta, mert szerette. Nem sokáig tartott a kapcsolat, mert a barátnőmben ott élt a megcsalás, utána mindig valami rosszat gondolt, ha nem tudta elérni.

Ilyen dolgokra értem.

Szerintetek ez normális: ha úgy jössz össze a pároddal, hogy ő még mindig a volt barátnője után vágyakozik és miatta bánatos. Kb. tart ez az állapot fél évig, amíg még érzi a hiányát, gondol az exbarátnőjére, és nehéz elfelejteni, mert együtt is dolgoznak. Eltelt két év és én még ezt mai napig nem tudom elfelejteni. (mert rólam van szó) Szerintetek én hülye vagyok?

Emiatt nem tudok benne száz százalékosan megbízni. Én végignéztem a kapcsolatunk elején, hogy ő hogyan szenved miatta, ill. végig rettegtem, hogy vajon melyik pillanatban békülnek ki.

Ha nem bízol, sokat vesztesz.

"Csalódni kell hogy boldogok legyünk,

Gyülölni tudni, hogy újból nevessünk,

Kell tudni nevetni, kacagni és sírni,

megunni valakit, aztán visszahavni.

Temetni száz álmot, hogy újat szőhessünk,

Csalódni kell százszor ezerszer, hogy egyetlen egyszer boldogok lehessünk"

Ha nem bízol újra és újra, bezárkózhatsz és tüskés leszel.

Nagyon akarni kell, mert nehéz dolgok ezek:s

Megbocsájtottam,mert elmúlt 6 év,de bennem van az örök bizalmatlanság az új párommal szemben is.Szegény Ő...nem büntethetem a régi kudarcom miatt...túl kell lépni ezen is. Nem egszerű....

Talán lehet, de én inkább nem tenném, nekem nem éri meg a kockázatot.

100%-ig senkiben nem fogok bízni soha.