Ha egy paralelogramma oldalainak összeadott értékét megszorozzuk 2-vel, akkor milyen formát kapunk, ha...? (tudásbázis kérdés)
Sziasztok....
lehet h most nagy hülyeséget mondok, de számok értékéből és szorzatából egy másik számot kapunk, nem egy formát.... nem?!?
pl: van egy téglalapom, oldalai: 4 és 6. Ha ezt a két számot összeadjuk, és megszorozzuk 2-vel, az : 4x6, 24x2 = 48.
Ez egy szám.
Ebből ki mondja meg hogy ez milyen forma lesz???
pl tudnék belőle 3szöget is csinálni, akár szabályosat akár másmilyet, meg téglalapot meg négyzetet meg mindenfélét...
Nem?!
:)
Kis segítség ami a geometriát illeti:
Az a négyszög, amelynek mindkét pár szemközti oladala párhuzamos, paralelogrammának nevezzük.
A szemben lévő szögek egyenlők. Az egymás mellett lévő szögek 180 fokra egészítik ki egymást.
A szemben lévő oldalak egyenlők.
az jó ha már ez is felcsigáz,,, gondold csak el....
eh,, ezt nem írom le:))))))))
Mi van?
Ne szivassatok. A kérdésből csak az első két szót értem.
:)
egy kis egítség.
nem pontossan, de elvekben!
.
Az ABCD paralelogramma, AB oldalának és BD átlójának a szöge 40 fok. Az ABC és CDA háromszögek köré írt körének középpontjai a BD átlóra illeszkednek. Milyen paralelogramma az ABCD ?
A pontosság kedvéért elôrebocsátjuk, hogy amikor azt mondjuk: "az X létezik", ez alatt azt értjük, hogy az X vizsgálata céljából elvégzett kísérletek jelenleg rendelkezésre álló, összesített statisztikai adatbázisa erôs, tudományosan megalapozott bizonyítékot szolgáltat a megismételhetô, anomális X-jelenségek elôfordulására.
Ezt észben tartva, kimondható, hogy az ESP létezik, a prekogníció létezik, a telepátia létezik, továbbá a PK létezik. Az ESP statisztikailag nagy biztonsággal kimutatható, tehát ismételt próbák során megbízhatóan megjelenik, de ha célképek gyanánt egyszerû mértani alakzatokat választunk, akkor az effektus eléggé gyenge. Fényképekkel, rövid videofilmekkel gyakran sokszorta nagyobb effektust lehet kimérni, és bizonyos jelek arra utalnak, hogy a valóságos helyszínekre (nem pedig a helyszínek fényképeire) irányuló ESP, fôleg természetes helyzetekben, még erôsebb lehet.
Egyes PK-hatások létezését is egyértelmûen kimutatták. Amikor a kísérleti személyek véletlenszerû ingadozásokat mutató mechanikai vagy elektromos berendezésekre összpontosítják figyelmüket, az ingadozások az adott személy szándékának megfelelô módon megváltoznak. A kontrollkísérlet során, amikor a kísérleti személyek másra figyelnek, az ingadozások a véletlen törvényei szerint alakulnak.
A pszí mechanizmusait illetôen igen sokféle vélemény van. Mivel a terület multidiszciplináris, vannak fizikai elméletek, pszichológiai elméletek, pszichofizikai elméletek, szociológiai elméletek, és ezek kombinációi.
A vélemények skálájának egyik végén a "fizikalistákat" találjuk, akik úgy vélik, hogy a "pszí-érzékelési képesség" olyan, mint bármely más emberi érzékszervi rendszer, ennélfogva valószínûleg meg tudjuk majd magyarázni a biofizika, a kémia és a kognitív tudomány ismert törvényeivel. Ezek az elméletalkotók azt jósolják, hogy a pszí beilleszthetô lesz a tudomány ma ismert rendszerébe, esetleg a rendszer néhány módosításával vagy kiterjesztésével.
A skála másik végén a "mentalistákat" találjuk, akik szerint a valóság nem is létezne, ha nem az emberi tudat lenne a világ lényege. Ezek az elméletalkotók a Világegyetemet sokkal elevenebb, forrongóbb valaminek képzelik, ezért szerintük a pszínek a jelenlegi tudományos modellekbe való beillesztéséhez a ma ismert tudomány jelentôs átalakítására lesz szükség. A parapszichológiában részben azért zajlanak olyan heves elméleti viták, mert a szellem, a vallás, az élet értelme és más filozófiai rejtvények olyan tudományterületek meggondolásaival fonódnak össze, mint a kvantummechanika, a valószínûségelmélet és az idegtudomány.
Egyes elméletalkotók megpróbálták összekapcsolni a pszí-jelenségeket a kvantummechanika egyes, alkalmasnak tûnô fogalmaival, mint amilyen a nemlokalizált hullámfüggvény, az egymástól távol lévô pontok közötti azonnali (egyidejû) korreláció, és más anomáliák. Ezek a javaslatok mindig heves vitákat robbantanak ki, és úgy tûnik, egy idô után a vita mindig oda lyukad ki, hogy az elmélet hívei kijelentik: a vitapartnerek nem értik a kvantummechanikát. (Ez az oka annak, hogy itt nem tárgyaljuk a pszí kvantummechanikai elméleteit.
Ha egy paralerogramma oldalainak, összeadott értékét megszorozzuk 2-vel, akkor vajon milyen formát kaphatunk, ha a kiinduló forma, oldalainak összeadott méreteia pszi.- számmal oszthatóak?
.
.
így helyes.