Ha az apuka (apasági nyilatkozatot tett) örökbeadási nyilatkozatot ír az anya beleegyezése nélkül, akkor kell-e gy.tartási dijat fizetnie? (tudásbázis kérdés)

Infomáció a kedves tagoktól...

Férjemmel jelenleg válunk. A válási keresetlevelet pár hete adtam be. 2 gyerekünk van. egy 7 éves és egy 5 hetes. Több mint 7 évig voltunk házasok. 7 évvel ezelőtt is már együtt voltam a férjemmel,de közben volt egy futó kalandom. Nem mondtam el a páromnak,mert nem szerettem volna ha elválnak útjaink. Pár hónapra rá terhes lettem. Mivel egy időben voltam együtt a párommal is és a futó kalanddal is,így 50-50% volt az esély,hogy ki az apa. Ezt a félelmemet nem osztottam meg a párommal.A férjem a 7 éves gyereket sajátjaként nevelte 7 éven keresztül.Közben a gyermek 5 éves korában apasági dns teszttel kiderült,hogy nem a férjem az apa. Ennek ellenére továbbra is házasokként éltünk,sajátjaként nevelte a gyereket továbbra is,és közben terveztük a második gyermeket,amyely idén májusban született meg. Sajnos a férjem megismerkedett egy nővel és márciusban elköltözött. A gyereket telefonon hívta,illetve látogatta amikor tudta. Pár napja hívott a férjem,hogy ő nem fog más gyerekére gyerektartást fizetni,és ehhez elég csak egy dns tesztet csináltatnia és leírnia,hogy mivel nem ő a gyerek apja nemis fog fizetni semit sem. A kérdésem az lenne,hogy ez így megy? Ilyen egyszerűen el lehet ezt intézni,hogy eddig az apja volt,meg kellett neki a gyerek,mostmár,hogy új kapcsolata van már nem kell neki,mert fizetnie kellene? Válaszát,segítségét előre is nagyon szépen köszönöm.

Remélem ez segít valamit:

A Legfelsőbb Bíróság értelmezése szerint az apa azzal, hogy a titkos örökbefogadáshoz hozzájárul, lemondhat a szülői felügyeleti jogáról, ekkor is fennmarad azonban a tartási kötelezettsége, vagyis csak az anyán múlik, hogy mikor érvényesíti azt. Gyámhatósági, vagy bírói hozzájárulás nélkül az anya erről való lemondó nyilatkozata pedig semmis. A gyámhatóság vagy a bíróság pedig csak akkor járul ehhez hozzá, ha valami olyan jelentős vagyontárgy átruházása ellenében történik, amiből rendszeres jövedelme lehet a gyermeknek, és még ezutóbbi esetben sem lehet lemondani arról, hogy a körülmények jelentős változása esetén az anya követelhessen mégis tartásdíjat.

PK 219. szám Az apaság és származás megállapítása iránt indított perben elrendelt vércsoportvizsgálat esetén a Pp. 300. §-a szerinti bírság kiszabásának az anyával szemben is helye van, ha a gyermeket vérvétel céljából nem állítja elő, vagy a vérvételt egyébként nem engedi meg.

PK 218. szám Apaság megállapítása iránti per indítására adott gyámhatósági kirendelés magában foglalja a perben előterjesztett egyéb igényekre, így a gyermektartásdíj érvényesítésére vonatkozó kirendelést is. Ezért a gyámhatóság által az apaság megállapítása iránti per indítására kirendelt gondnok a gyermektartásdíjra vonatkozó igényt az apasági perben akkor is érvényesítheti, ha ez a kirendelésben kifejezetten nincs is külön feltüntetve (Pp. 296. §).

PK 217. szám Apaság megállapítása iránt indított perben (Pp. 293. §) a bíróság nem dönthet abban a kérdésben, hogy a gyermek melyik szülő nevét viselje.

PK 179. szám Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló igény az apaság megállapítására irányuló igénnyel egy keresetben nem érvényesíthető.

PK 176. szám Gyermektartási perben az alperes által a gyermeknek nála történő elhelyezése iránt a fellebbezési tárgyaláson előterjesztett kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

PK 158. szám A gyermektartásdíj végrehajtása során keletkezett igényper nem tekinthető tárgyi költségmentesnek.

PK 157. szám Ha az apasági perben az alperes az apaságot elismeri és ennek folytán a pert a Pp. 298. §-nak (6) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében meg kell szüntetni, az elismerésig felmerült költségek viseléséről a Pp. 293. §-nak (1) bekezdése szerint irányadó 290. §-nak (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásával kell határozni.

PK 142. szám Ha a tartásra kötelezett keresetének ötven százalékát a korábbi bírói ítéleten vagy bírói egyezségen alapuló gyermektartási kötelezettségek már teljesen kimerítették, újabb gyermektartási kötelezettség megállapításánál a Pp. 51. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezésre tekintettel valamennyi érdekeltnek perben kell állnia. Ezt a felpereshez intézett megfelelő felhívással, a szükséghez képest pedig az ügyész fellépésével (Pp. 2/A. §) kell biztosítani. A kereseti kérelem a többi tartásra jogosulttal szemben a javukra megállapított tartásdíj összege leszállításának a tűrésére irányul.

PK 139. szám A Pp. 34. §-ában meghatározott illetékességi szabály az a apasági perre nem irányadó.

PK 137. szám Ha a gyermektartásdíj fizetésére bírói ítélettel kötelezett munkavállalónak a munkáltatója a letiltó határozatnak nem tett eleget, akkor a Vht. 79. §-ának (1) bekezdése alapján ellene irányuló per a Pp. 34. §-ának (1) bekezdése alapján a jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható. Ugyanez a szabály irányadó a munkáltató ellen a Vht. 78. §-a és a Vht. 59. §-a alapján indított per esetén is.

PK 107. szám A százalékosan megállapított gyermektartásdíj alapjául szolgáló juttatás (jövedelem) időarányos része a gyermeket a tartásra való jogosultság fennállásának tartamára akkor is megilleti, ha a juttatás kifizetésére a tartásdíj-fizetési kötelezettség megszüntetése után kerül sor.

PK 106. szám A tartásra kötelezett személy és a gyermeket tényleg eltartó, gondozó személy megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett a tartási kötelezettségnek kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad a jogosultnak. A bíróság azonban a tartásra kötelezettet ilyen megállapodás esetében is kötelezheti a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.

PK 102. szám A Csjt. 35. §-ának (1) bekezdésében meghatározott törvényi vélelmet csak arra jogosított által indított perben hozott bírósági határozattal lehet megdönteni. EZÉRT A FELESÉG ÁLTAL A FÉRJ ELLEN INDÍTOTT GYERMEKTARTÁSI PERBEN AZ ALPERES NEM HIVATKOZHAT KIFOGÁSKÉNT ARRA, HOGY A GYERMEK NEM TŐLE SZÁRMAZIK. A Pp. 153. §-ában foglalt rendelkezések ilyen esetben is irányadók.

PK 101. szám Ha az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelmére a gyámhatóság (Csjt. 56. §) vagy valamelyik fél keresetére a bíróság felbontja (Csjt. 57. §), a felek közötti családi kapcsolat a vele járó jogokkal együtt megszűnik. Ilyen esetben az örökbefogadó javára huzamosabb időn át végzett olyan munkáért, amely különben ellenszolgáltatás nélkül maradna, az örökbefogadott a vagyoni szaporulatból megfelelő részesedést, vagyoni szaporulat hiányában pedig az eset körülményei által indokolt méltányos díjazást követelhet. Az ilyen igény az örökbefogadás felbontása iránt folyó perben kereset (viszontkereset) útján érvényesíthető.

PK 100. szám Az apaság vélelmét a Csjt. 43. §-a alapján az a vélelmezett apa is megtámadhatja, aki annak tudatában tett az apaságot elismerő nyilatkozatot [Csjt. 37. § ], illetoleg a gyermek anyjával való házasságkötése esetén, annak tudatában tett az apaság vélelmének beállását eredményező nyilatkozatot [Csjt. 39. § (1) bek. c) pontja], hogy a gyermek nem tőle származik. Az apaság vélelmét az említett esetekben a vélelem beálltától számított egy év alatt támadhatja meg.

"Na igen, de nem csináltatta meg az apasági vizsgálatot. "

biztos vagy te ebben?

"Mindannyian aláírják és ettől kezdve a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. "

Visszalehet vonni, ha kiderül, hogy nem a vérszerinti gyermeke.

Az anya beleegyezése nélkül semmisnek tekintik az örökbeadási nyilatkozatot. Ahhoz mindkét szülő le kell mondjon szülői jogainak gyakorlásáról.

Ahhoz, hogy lemondjon, az apasági nyilatkozatot kéne módosítani. A kérdés az, hogy ez egyeltalán lehetséges e.

Az apasági nyilatkozat valójában egy jegyzőkönyv, amiben az apa a megfelelő hatóság előtt, gyermeket magáénak ismeri el. A hivatalos neve: „teljes hatályú apasági elismerő nyilatkozat” és az apaság megállapítására önmagában is alkalmas. Aki teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz, az visszamenőleges hatállyal, a fogamzási idő kezdetétől, a gyermek apjává válik.a az apaként megnevezett férfi az apaság tényét nem vitatja, felhívják őt az apasági nyilatkozat megtételére, amit jegyzőkönyvbe foglalnak. Mindannyian aláírják és ettől kezdve a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. A gyámhatóság hivatalból vizsgálja az anya családi állapotát, valamint, hogy korábbi házasság esetén a volt férjet kell-e apának tekinteni.