Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Ha az 5 hónapos kisfiam elkezd nyöszörögni, sírni azonnal felveszem. Jól teszem? fórum

Ha az 5 hónapos kisfiam elkezd nyöszörögni, sírni azonnal felveszem. Jól teszem? (tudásbázis kérdés)


1 2 3 4
2007. jún. 30. 08:37

Tökéletesen egyetértek Veled, szó szerint így gondolok mindent!!!


Elvégre kit kényeztessen az ember lánya, a szomszéd macskáját? Én is ösztönből nevelek, és már egyáltalán nem érdekel ki mit mond, csak nagyon bosszant az okoskodás, főleg ha még erőszakos is.

32. 3a0842d373 (válaszként erre: 31. - Kedveske)
2007. jún. 29. 23:41

Ne foglalkozz a szakirányú-szakmai véleményekkel :))

Azóta megy jobban az un. gyereknevelés, amióta ösztönből csinálom, és azt nézem, hogy kiegyensúlyozott, harmónikus gyerekem legyen. Na meg hogy az un. kis/kamaszkorban ne távolodjon el tőlem. Hogy én legyek majd a bizalmasa és ne keressen külső támaszt, ha gondja van. Itt az un. rossz társaságba keveredésre gondoltam. És ezt szerintem most kell megalapozni.

Igaz, ez azzal jár, hogy néha szembesülök magammal, ill. az elveimmel. Na meg hogy jóóóól elkapattam. De hát ki kapassa el , ha nem az anyja. Legalábbis én így gondolom.

2007. jún. 29. 22:59

:)))


Persze nagyobb korban biztos más a helyzet, de amíg ilyen pici, ölelgessül, úgy se sokáig hagyja. Ezt már most tapasztalom:(((

Néhány hónapja sokat aludt a melkasomon, aztán jöttek az okosok, akik szakirányú-szakmailg megmagyarázátk hogy ez nem jó. Nem érdekelt!!

Mióta tudja tartani a fejét, esze ágába nincs a melkasomra hajtani a kókuszát:(( Még jó, hogy hagytam, olyan jó volt...

2007. jún. 29. 22:53

A napokban olvastam/hallottam, hogy azok a babák, akik pici korukban a saját igényeik szerinti mértékben voltak ölben, nagyobbként 4-5 évesen már nem lógnak egyfolytában anya nyakában. Illetve a hír pontosan abból indult ki, hogy a 4-5 évesek között miért van sok olyan gyerek, akik igénylik ilyen nagyként is az ölbenlétet.

Hát nem könnyebb 6-8 kilót rázogatni, ölelgetni, mint 20 kilót? :))

Én bizony ölelgetttem, felvettem, nem hagytam sírni, ha rossz napja volt. Más kérdés az idősebb korban jelentkező "trükközések" lekezelése.

Kedveske, nagyon képszerű voltál ezzel a piros pofi, könnyben ázó szemek-kel :)))

2007. jún. 29. 22:46

És ha késem kicsit belenézek a kiságyba: piros pofi, égre meredő kétségbe esett tekintet, könybe ázó szemek...


Hát anya az, aki ezt el tudja nézni...?

2007. jún. 29. 22:42

Fiam is öt hónapos, ha csak nyöszörög nem veszem fel, de ha már sír is igen. van olyan, hogy a szobába játszik ezerrel és közbe nyöszörög, szerintem csak megszokásból, aztán meglát és ordííít. vagy elhallgat.

Szóval nálunk a nyöszörgés, amolyan figyelem felhívás valamire, amiből akármi is lehet. A sírás az más, akkor valami nem passzol. Néha elég, ha megszeretgetem és viszateszem játszik tovább.

Én nem hagyom, hogy vörösre ordítsa magát.

2007. jún. 29. 16:48
Nem.
26. edb6c38cef (válaszként erre: 24. - Dee7182d35)
2007. jún. 29. 08:36

Egyetértek. Gondoljatok bele, ha mi nyöszörgünk, sírunk, vagy bármi módon jelezzük, hogy valami nem oké, nekünk is ugyanolyan jól tud esni, ha reagálnak a jelzéseinkre, és foglalkoznak velünk (mondjuk a családunk).

Szerintem soha nem kell messzire menni, ha gyerekről van szó. Fel kell tenni a kérdést: Nekem most, felnőtt fejjel, hasonló szituban mi esne jól?

2007. jún. 28. 23:52
Én általában nyöszörgésnél készenléti állapotba helyezkedtem, figyeltem mi lesz.Sírásnál viszont mindig odamentem hozzá, volt olyan, hogy már ez is elég volt, felvenni nem is kellett.Én is egyetértek mylyvel, hogy soha nem sírnak ok nélkül és nekünk azt kell megértetnünk velük, hogy számíthatnak ránk akár fizikailag, akár lelkileg van szükségük ránk.
2007. jún. 28. 12:58
Én is rögtön ugrottam.Teljesen egyetértek mylyvel.
2007. ápr. 28. 09:46
Én mindíg felvettem,mindegyiket!Mert úgy gondoltam,hogy az is valós ok,hogy érezni akar engem,és teljesen mindegy ,hogy nincs semmi baja.Nem érdekeltek a könyvek jótanácsok,soha nem tudtam elhallgatni hogy sír,valamelyik is.Úgy gondoltam,hogy mindíg az a jó döntés amit én érzek,hogy fel vegyem e vagy sem.
2007. febr. 20. 07:18
Attól függ, mi miatt és hogyan sír. A sírás alapján eldönthető, van-e komoly oka. Másképp sír, ha csak fel akarja hívni a figyelmet magára, nint ha pl. hasfájós vagy komoly baja van. (Én legalábbis meg tudtam különböztetni.)
2007. jan. 23. 16:41

Sziasztok!

Én tettem fel a kérdést. Csak szeretném megköszönni, hogy reagáltatok rá. Máris jobban érzem magam.

20. win (válaszként erre: 17. - DODICA)
2007. jan. 23. 06:59
Képes lenne tovább is üvölteni, ha bírnám és hagynám!!!! De ahogy írtad, látni az elkeseredett tekintetét, a kis könnyben ázó arcát...
19. emily
2007. jan. 22. 23:15
Na asszem most megint kapok... :-))))
18. emily (válaszként erre: 16. - Win)
2007. jan. 22. 23:13
Emilynek vettünk egy hintát.Imádja!! Képes lenne órákig elülni benne és ha az apja löki, meg bohóckodik neki hozzá sikogatva nevet!!! Csak nem merem még sokáig benne hagyni, mert még nem tud rendesen ülni! :-)
17. DODICA
2007. jan. 22. 21:35

Mit nyavalyogsz, hogy képes 10 percig üvölteni! Majd, ha órákon át is képes lesz rá! Az a valami! :)))))))))) Csak ugye, azt a szülőknek is el kéne tudni viselni... Vannak, akik képesek rá, egyszer az életben mi is kipróbáltuk a legkisebbel, de soha többet. Utána is olyan rémes lelkiismeretfurdalásom volt. :( Beláttam, ez nekem nem megy, akkor inkább vállalom, hogy elkényeztetem, de felveszem, megölelem, megpuszilom... Inkább, mintsem azt az érzést keltsem benne, hogy én se vagyok neki. Ki akkor, ha a saját anyja se? Utána meg nézni a vádló, szomorú tekintetét... Áhh, na nem.:)


Azért csak kipróbálnám a helyedben a dúdolást!:) Ne sajnáld őt annyira! Lehet, úgy meglepnéd vele, hogy rögtön elhallgatna!:)))


Makacsság?? Hát az nálunk is örökletes. Másrészt, "ezek a mai fiatalok"...:))) De komolyan. Egész másképp babák a mostani gyerkőcök. Sokkal rafináltabbak szerintem, mint mi voltunk, legalábbis, ahogy az ősök mesélik...:)


Jó kísérletezgetést, s mesélj, ha sikerül megoldani valamit!

16. win (válaszként erre: 13. - DODICA)
2007. jan. 22. 15:52

Sajna akkor sem marad el az ülésben, ha lát. Eddig, ahogy már írtam is csak az etetőszék vált be, de az is csak ideig-óráig. Aztán jön a balhé, egy darabig tűröm, meg dumálok neki, hogy itt vagyok, hallom, nem hagytam egyedül, benézegetek hozzá stb. de nem használ. Végül kiveszem, és láss csodát az ölemben ülve máris lehet vigyorogva, békésen tovább játszogatni!!!

Nyugodt a legritkább esetben vagyok!:)))Énekelni meg inkább nem próbálnék, ha egy mód van rá, nem kellene ilyen korán maradandó sérüléseket okozni szegéyn gyerekemnek!:))))


Próbáltam már hagyni is, de képes akár 10 percig is üvölteni, de ezt most szó szerint elhihetitek, és lehet hallani, ahogy erőt gyűjt, és még jobban belelovallja magát! Hihetetlen!


Egyébként nem tudom mit csodálkozom, se az apja se én nem vagyunk egy könnyű este, makacsságból vizsgázhatnánk! mItől lenne más a gyerekünk?!

15. d@nu (válaszként erre: 14. - DODICA)
2007. jan. 22. 14:27
Örülök, hogy nem vagyok 1edül! :)
14. DODICA (válaszként erre: 12. - D@nu)
2007. jan. 22. 14:17
Ez nagyon így van!
13. DODICA (válaszként erre: 8. - Win)
2007. jan. 22. 14:16

Gyereke válogatja. Meg anyukája. :)))

A kenguruzást persze nem órákon át gondoltam. Azt az én derekam se bírta volna, pláne a nagyobbakkal, akik súlyos egyéniségek voltak.:)


Akkor se marad el ülésben, ha közben lát téged?

Szól a zene? Nyugodt vagy? (Ugyan, mitől lennél? :)


Próbálnék nyugodt maradni, ha azt érzi a hangomon, hátha jobb. Énekelnék, beszélnék továbbra is, ritmikus mondókák, stb...

Nemigen tudok ennél okosabbakat... Vinni magammal ha főzök, mosok, takarítok....

Próbálkozz sok mindennel, hátha előjön, nektek mi válik be! Szorítok!:)

12. d@nu
2007. jan. 22. 13:49
Neked kell érezned, hogy ártasz-e vele, ha felveszed vagy sem. Annyian vagyunk és mind különbözőek, az egyik ezt mondja, a másik éppen az ellenkezőjét. Sosem lehetsz okos és NEM TUDHATOD, hogy mi lesz a tetteid következménye. Ha nem veszed fel, nem lesz akarnok, de lehet hogy lelkileg sérül... Ha felveszed akarnok is lehet, vagy "csak" szeretetben és biztonságban fogja érezni magát melletted. Én meghallgatok mindenkit és azt fogadom meg, amit jónak ÉRZEK. Aztán majd elválik, hogy jól tettem-e. Nem tudhatom.
2007. jan. 22. 11:51

Attól még senki nem lesz rossz anya, hogy hagyja a gyermekét sírni. Először is meg kell győződni arról, hogy tényleg csak "vegyél fel" sírás van. Ez rutinból kialakul mindenkinél.

Annyira előttem van, hogy amikor a lányom sírt éjszaka, olyan "vegyél fel" stílusban a párommal a sötét szobában feküdtünk és vártunk, hogy abbahagyja. A párom már előbb felvette volna, de én mint egy következetes anya, "nem vesszük fel" mondtam. Persze örökké valóságnak tünt míg elhallgatott, de mindig visszaaludt. Szép lassan 2-3 hónap alatt leszokott erről és egyre rövidebb ideig tartottak az "ordibálások".

Sok sikert mindenkinek!

10. 946d387370 (válaszként erre: 8. - Win)
2007. jan. 22. 10:33

Sajna kegyetlennek hangzik,de hagyd had sírjon,elöbb utobb rájön hogy nem mindíg az ő akarata teljesül.Könnyen hozzászoknak a jóhoz és erröl nehéz leszoktatni öket.

Sok sikert és türelmet kívánok hozzá.

2007. jan. 22. 10:28
Nem teszed jól, hisz a gyerekek ilyen korban könnyen hozzászoknak a jó bolgokhoz és nehéz leszoktatni utánna őket erröl.Elöbb utóbb az egészséged rovására fog menni.(derékfájás stb...)Csak akkör vedd fel ha már mindent megpróbáltál,hogy jó legyen és nem sikerül, de akkor is módjával.
8. win (válaszként erre: 7. - DODICA)
2007. jan. 22. 10:03
Tényleg nem kötözködésnek sztánom, mielőtt félreértené bárki is, de egy kb. 9 kg súlyú gyereket mennyi ideig lehet kenguruban hordani, anélkül, hogy az anyuka egészsége bánná? Nekem egyébként is nagyon rossz a derekem, sajnos, és ezen a terhesség meg a szülés csak rontott. A másik, hogy az én fiam a bébi/autósülésben sosem maradt el. Most az etetőszékben ideig-óráig elvan. De menetrendszerű, hogy ha WCre vagy inni, vagy vmi hasonlóan rövid tevékenységet végezni kimegyek a szobából és egyedül hagyom, akkor oylan kétségbesetten ordít, mintha nyúznám. Az sem segít, ha beszélek naki kintről. De sokszor, ha ott ülök a közelében, akkor az sem elég, szorosan mellé kell ülnöm. Mit javasolsz?
7. DODICA (válaszként erre: 2. - 7130b15964)
2007. jan. 22. 09:48

Már megint veled értek egyet.:)


Nehéz dolog. mert el lehet kapatni, de sírni hagyni se jó.

Az anya elvileg (ha nem kerül egyre kétségbeesettebb állapotba) tudja, megérzi, miért sír a babó. Azt is, ha unatkozik, nyűgös, hisztis... 5 hónaposan már elindulhat a szeparációs félelem korszaka, amikor minden pillanatban maga mellett akarja tudni a mamát a gyerek. Én ezt úgy oldottam meg, hogy vagy kenguruztam otthon, vagy kiszékbe (gyerekülés) fektettem, stb... Hordtam magammal mindenhova. :) Közben, pedig állandóan beszélgettem vele, hogy azokban a pillanatokban is érezzen, amikor mégse láthat. (Azért a budira mégse vittem be. :))

Ha meg igényelte, akkor persze ott volt a kiságy is.

Szerintem nem árt végiggondolni, milyen unalmas lehet napunk nagy részét fekve, egyedül tölteni.... Enyémek nem is igen rajongtak érte!:)

2007. jan. 22. 09:05
Nem.:n is kivettem az 'gyból, félkómás volt, álmodott valamit.Ha hagyom, hamarabb visszalszik.
2007. jan. 22. 08:48

NEM!!!

Szerintem, ha már 5 hónapot együtt töltöttetek tudod, hogy mikor éhes/pisis/akármi. Nnnnnna akkor persze tedd, amit tenned kell. :-)

De! Ha csak szórakoztatásra vágyik, akkor adj valami érdekeset a kezébe (rágóka, csörgő, stb) és hagyd kibontakozni a gyermeked.

PERSZE NE HAGYD HOSSZÚ PERCEKIG SÍRNI/KIABÁLNI!!!

Ha csak társaságra vágyik az én 5 hónapos KisCsengém, akkor bemegyek hozzá, álldogálok egy kicsit az ágyánál, mosolygok neki, beszélek hozzá és megsimogatom a pociját, a kezébe adok egy játékot. Kb 5-10 perc az egész.

Nekem ez bevált, 1/2 órákat el van egyedül. Persze 15-20 percenként benézek hozzá (úgy, hogy észre se vegyen), csak hogy lássam, hogy minden rendben van.

Egyszerűen képtelenség egy több mint 6kg-s gyereket állandóan emelgetni, cipelni.

2007. jan. 22. 08:31
Nemmmm! Én mindig vártam egy picit, ha valami baja volt akkor úgyis tovább nyöszörgött.
1 2 3 4

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook