Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Gyereknevelési ötletek 4 és 5 éveseknek fórum

Gyereknevelési ötletek 4 és 5 éveseknek (beszélgetős fórum)


2016. szept. 16. 12:01
Detto, de akkor én is, nekem sem árt. És nem rossz kislány vagyok, csak kellenek az izmok :)
25. Bekacomb (válaszként erre: 20. - 4c1a787e8f)
2016. szept. 16. 11:44
A 20 guggolás király, tuti kipróbálom! :-D
24. 4c1a787e8f (válaszként erre: 23. - Nyunyu2)
2016. szept. 16. 08:12

Böjte Csaba atyáék alkalmazzák előszeretettel.


Nincs ütéssel való nevelés, de azokkal a nem kicsit problémás gyerekekkel nem lehet eleinte rózsaszál segítségével bánni.. Ott van 400 guggolás is. De nevelővel együtt, ő is csinálja..


Tehát hogy a gyerek érezze, hogy ugyan "büntetik", de nem hagyják magára az útján..


Nem feltétlenül mindenben a mi világunk, de érdemes olvasni Böjte atyától világnézettől függetlenül. Mint ahogy Vekerdyt is érdemes. És meg fogtok lepődni, a végkicsengésben nincsenek nagy különbségek...

23. Nyunyu2 (válaszként erre: 20. - 4c1a787e8f)
2016. szept. 15. 20:19
Szurikáta, tetszik a 20 guggolás is.... Energiát is vezet le, és még nekem is nyögős a 20 guggolás, nem fogja szeretni.... :)
22. Nyunyu2 (válaszként erre: 17. - Nikletty)
2016. szept. 15. 20:16
Ez hatalmas!!!!! Köszönöm, ismerve a fiam, bejön majd neki!!!!!
21. 4c1a787e8f (válaszként erre: 14. - Nyunyu2)
2016. szept. 15. 17:19
Zseniálisan jó ötlet. Mi autisták csak így működünk, de senki sem mondta, hogy egy NT-nek ez nem segíthet ugyanúgy sokat..
20. 4c1a787e8f (válaszként erre: 12. - Bekacomb)
2016. szept. 15. 17:17

Én aztán pont nem gondolom bárkiről, hogy bármilyen hibát is vét, pláne sokat...


Az édességlopkodás - nem azért, mintha ez valami nagy bűn lenne, még én is lopok néha :-) - pont egy olyan dolog, ami rajtunk múlik. Ha nem szabad, és megszegi, akkor annak legyen következménye. Mondjuk 3 napig nem kap, vagy 20 guggolás, vagy akármi, ami neki kicsit kellemetlen.


Ebben nem az a kis csoki a fontos, hanem az, hogy a szabályokra rászoktassuk. Hogy nem csak akkor állok meg a piros lámpánál, amikor kedvem van.


Van olyan gyerek, akinél ez egy alkalom után világos, hogy mit lehet, mit nem. Van, akinél meg évekig megy a kínlódás. Mert igazából ez nekünk nehéz, hogy az általunk kiszabott "büntetést" betartsuk. Akkor is, ha üvölt, ha hisztizik, ha már a végén mi magunk is megbántuk az egészet. Mert általában ezen a ponton enged a szülő, és így kezdődik a valóban fejre növés...


Mi is más természettel rendelkezünk, és a gyerekek is. Ezért nem is lehet azt várni, hogy akár a gyerekek egyformán viselkedjenek, se azt, hogy egyformán neveljük őket. De azért alap szabályok nyilván vannak.

19. Bekacomb (válaszként erre: 17. - Nikletty)
2016. szept. 15. 12:55
Ez de cuki, ki fogom próbálni én is! És milyen pozitív, nem a leszidásra irányul.
18. nikletty (válaszként erre: 15. - Nyunyu2)
2016. szept. 15. 12:27

ezzel nem tudsz mit tenni, így van másik oviban is lesz butaság.

Nálunk azt vettem észre, hogy mikor elkezdődik ovi/bölcsi haza hoz pár dolgot, aztán el is hagyja, ahogy látja otthon ez nem pálya, ill. nincs rá közönség

17. nikletty (válaszként erre: 14. - Nyunyu2)
2016. szept. 15. 12:26
vagy olyan technika, ha butáskodik, párszor el lehet sütni, s nehéz pontokon túl lendít még az ilyen kicsikkel/kisebbekkel: "hova lett az okos kislányom, keresem, nem tudja valaki hol van..."- s megyek végig a lakáson, nekem erre ő abba a hagyja a butatásot, és jön utánam, hogy anya itt vagyok... de csak nem veszem észre... kis játék után megtalálom a rendes, okos kislányom, s örülünk egymásnak.
16. nikletty (válaszként erre: 14. - Nyunyu2)
2016. szept. 15. 12:22

írsz példát, hogy pl mit rajzolsz fel?


pl igen, én szoktam ilyet csinálni, hogy ha pl csúnyát mond (hülye), vagy egyszerűen bután beszél (van hogy oviból hazahozza hogy ő is direkt nyafogósan beszél vagy hogy), vagy pl direkt keni magán a fogkrémet, s kérésre nem hagyta abba, fogom magam, s ott hagyom, hogy én ilyen butaságra nem vagyok kíváncsi, itt hagylak, szólj ha tudsz okosan beszélni/csinálni... nincs néző közönség/hallgatóság, előbb utóbb abba hagyja.

2016. szept. 15. 11:18
Ami a nehéz, hogy a fő rosszasságokat az oviból hozza..... És ezért nem veszem ki az oviból, mindehol felmerülhet a gond.....
2016. szept. 15. 11:17
Mi is gyakoroljuk a következetességet, szerintem sikerrel. DE! Ami nekem a fejtörést még okozza, elmondok én mindent ezerszer, gond nélkül, csakhogy a lányom angyali természete mellett szegény alapvetően azt érezheti, mindig Ő a rossz. Ami igaz is, és ezt nehéz, hogy hobbyból nem akarom a jó gyereket is lecseszni, csakhogy a másik jobban érezze magát.... Lavírozok.... És arról nem is beszélve, úton a harmadik babánk, szóval ez is hozhat majd még gondot. Jó dolgokat írtok, megfontolandó, szerintem pl. mi mindenért nem csesszük le. De ami kötelező, az kötelező. Most, hogy babavárás miatt újra nem fogok dolgozni, az a tervem, hogy a kötelező szabályokat, játékos, érthető formában felrajozolom egy A3as papírra, kirakjuk, és nap mint nap a kintlét miatt szembesülnek vele. Lehet, hogy semmit nem ér, de elég csak hivatkozni a lapra, hogy az adott rosszassága rajta van vagy sem. És ha elköveti, jöhet a bünti. Most azt olvastam és ki is próbálom, hogy legyen a szülő láthatatlan, vagy ne lássuk meg a gyereket egy kis időre. Állítólag ez is érzekeltetheti vele, hogy nem jót cselekszik.
13. nikletty (válaszként erre: 12. - Bekacomb)
2016. szept. 15. 11:13

igen az ember, főleg mi anyukák aztán megsajnáljuk a kis piszkokat, apukák könnyebben kemények általában... persze én is jártam már így is, s ilyenkor pl egy idő után eldurvul(hat) a helyzet, mert a gyerek hát próbálkozik még, másképp,még jobban, hisz múltkor is ezt mondták, aztán mégis lett csoki vagy akármi...


de nem szabad, félre kell tenni az érzést, s én arra gondolok, "mit mondtam? hát akkor azt csinálom, amit mondtam, most már nem táncolok vissza"

12. Bekacomb (válaszként erre: 10. - 4c1a787e8f)
2016. szept. 15. 11:03
Na ezzel megfogtál. Elég sokat rászólok, míg látom, hogy mások lazábban kezelnek dolgokat. Ezen próbálok változtatni. Nagy bajok szerencsére nincsenek nálunk, de pár füllentés és ez az édesség csórás előfordult. A füllentés tudom, hogy természetes ebben a korban, bár a dorgálás jár érte, ne ez legyen már a természetes, hogy ezt is szabad. Az édesség lopkodás kb. háromszor fordult elő, a bünti az volt, hogy napokig utána nem kapott. A következetességgel vannak gondok, mindig megsajnáljuk, mikor esetleg mi esszük. Olyan érdekes, az eszünkkel tudjuk, hogy szigorúnak kéne lenni ilyen helyzetben, de rendszerint közbeszól a szív. Tudom, hogy a leírtakból úgy tűnhet, hogy jó sok hibát vétünk, de ha látnátok, hogy működnek a dolgok nálunk a mindennapi életben, azt is látnátok, hogy nagy baj azért nincs. Ezeket pedig próbáljuk csiszolgatni.
11. nikletty (válaszként erre: 8. - Bekacomb)
2016. szept. 15. 10:52

én arra jöttem rá, minél jobban mondogalódok valamit, tiltok, látja hogy idegesít, annál jobban csinálja, már csak azért is. Le kell/kellett szoknom arról, hogy x-szer elmondok valamit, mert nem is reagált kb a gyerek. Elmondom egyszer, max visszakérdézek hallotta-e (volt gond a gyerekem hallásával)... S sarkon fordulok... Amit mondok azt meg betartom (még ha sajnálom is)


Amit otthon lát mintákat a szüleitől, azt nyílván gyakorolja ő is, ezen nem kell meglepődni, de akkor ennek te magad is tudod az okát, s nem a gyerekkel van xy gond.


Ha pl megcsap a gyerekem, vagy múltkor ilyet mondott nekem "úgy lesz ahogy én akarom", csak lestem, honnan ez a stílus... lehajoltam, határozottan, keményen megmondtam neki, "nem, így ezt nem", s folytattam, hogy úgy kell mondani, hogy úgy szeretném.... Ha elkezdtem papolni, meg osztani neki az észt, csak még nagyobb az ellenkezés, meg a csak azért is.

2016. szept. 15. 10:50

A probléma ismerős, állandó, stb..

De én már feladtam.

Otthon értéket adok át a gyerekeknek. A világ meg olyan amilyen.

A gyerekem is olyan amilyen.


Én meg már kezdem megtanulni, hogy ne akarjak tökéletes lenni, sem annak látszani, és ha az én gyerekem éppen vehemensebb vérmérsékletű, vagy éppen szemtelen korszakban van, hát úgy van.


Rossz meg mindig lesz és van a világban, ettől megóvni nem kell. Egyébként meg nem biztos, hogy azok a valóban legrosszabbak, akikről az óvónő azt mondja, vagy gondolja. Egy agyonnevelt-szabályozott gyerek nagy korára sokkal rosszabb lehet, mint egy lazára hagyott kissrác, aki a saját kárán megtanulja a világot.


Annyira akarunk manapság mindenbe beleavatkozni, tökéletes magatartású gyerekeket látni, és ezzel csak vagy töketlen, vagy idegbeteg, agyonszabályozott gyerekeket nevelünk.


Kicsit rá kéne lazítani, és elfogadni a sajátunk, meg a másik gyerek hülyeségét is, akkor is, ha különbözik a miénktől.


Jó, persze szélsőséges és rendszeres fizikai agressziónál lépni kell, de akkor se haraggal, megbélyegezve, hanem csak azért, mert mi vagyunk a felnőttek, és mi döntjük el, mit lehet még hagyni.


Én szépen elvittem az enyémeket szegregált oviba, és éljük világunkat, nem érdekel a többségi ovi, ha lehet, messzire elkerülöm.

9. nikletty (válaszként erre: 4. - Bekacomb)
2016. szept. 15. 10:46

hát nálam ha kérdés nélkül szándékosan lopná, ahogy írod, tuti eltűnne a lakásból az édesség jó időre, nem egy-két napra...

ill. már nem tudom mi volt az eset, de mi megcsináltuk, hogy mi ettük a jégkrémet, ő meg nem kapott. Nehéz volt (persze sajnáltam), sírt nagyon, de mondtuk hogy az lesz. Ez sokkal szarabbul esett neki, mintha nem kap és mi sem eszünk Szerintem az elkobzás ezért nem működik, ha nem látja az adott játékot, nem is zavarja, hogy nincs. Van másik játék nyílván neki.

Mi szoktunk már pl kinőtt ruhát oda adni másoknak, ő vele együtt, nem csak eltűnt a cucc. Ha valamivel nem úgy bánik, mondtam neki, akkor elvisszük másnak, ő örülni fog neki. Ha a mondás nem elég, megteszem. Szerencsére elég volt mondani, hisz látta más dolgot tényleg elvittünk máskor.

8. Bekacomb (válaszként erre: 5. - Nyunyu2)
2016. szept. 15. 10:40
Igen, amit elmondtál már ezerszer, és tudja, de mégis csinálja. Pedig okos. Bogi nem bunyózik (még!), de simán ordibálni kezd az oviban a másik gyerekkel, ha valami nem tetszik neki. A vérmérsékletét tőlem örökölte. Szóval ebben hibás vagyok, ha lehet ilyet mondani, mert az alaptermészetéről mégsem tehet az ember. Mondjuk arról igen, hogy én káromkodós vagyok, és nehezen fogom vissza ezt a gyerek előtt, kicsúszik a számon ez-az. Vannak dolgok, amikben hibázok, de az alap felállás nálunk a szeretetteljes, vidám légkör, imádjuk egymást hárman. Sokat törődünk is Bogival, gyakran visszük ide-oda. Itt most nem kifejezetten gyerek programra gondolok. Tudom, hogy valahol természetes dolog ez a viselkedés ebben a korban, mégis félek tőle, hogy ha most nem foglalkozunk a büntivel is, akkor mindent következmények nélkül megtehet majd, és kicsúszik a dolog a kezeink közül. Nem szeretném, ha a fejünkre nőne a kis gazember.
2016. szept. 15. 10:38

Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje


Ajánlom ezt a könyvet, nekem nagyon sokat segített, mikor átcsapott a kislányom viselkedése a ló túloldalára. (túl akaratos, s hisztis lett mikor nem az lett amit ő akart, pedig előtte egészen jól le tudtuk rendezni a dolgokat. Nyílván nem csak a gyerekkel, velem is gond volt.... vissza kellett szereznem a magabiztosságom)


De nehéz tanácsot adni, konkrét helyzet nélkül.

6. 388b941089 (válaszként erre: 1. - Nyunyu2)
2016. szept. 15. 10:36
Pedig ezek nagyon jó módszerek! ;) Jo Frost módszereire keress rá ;)
2016. szept. 15. 10:33
Békacomb, detto..... Szemtelenkedik, visszaszól, az oviban a legújabb, hogy el kezdett csúnya szavakat használni (ezt tisztáztuk, hogy csúnya, mi sem használjuk itthon stb., nem szídtuk le érte, megértette, abba is hagyta), ma szóltak az oviban, hogy tegnap köpködött és a bunyó, ami még újdonság. Itthon ilyenek soha nem voltak, csak most, hogy nyáron ügyeleti oviban volt (sok új idegen gyerek) és a csoportjában van min. 2 rosszabb gyerek, akikkel persze állandóan játszik..... Azt elviselem és kezelem, hogy nyávog, otthon bazi lusta pl. öltözni, de elvagyok a hisztikkel, megoldjuk, megbeszéljük és a "csatában" én nyerek, mert lám, fel tud öltözni. Mindent tud, látszik, nem hiába duruzsoljuk, hogy mi a rossz, de mégis, csinálja.........
4. Bekacomb (válaszként erre: 2. - Nikletty)
2016. szept. 15. 10:30
Tény, hogy Bogi is egyre inkább érti, ha rosszaságot csinált, és sokszor rögtön odajön, megölel, és bocsánatot kér, mielőtt még megdorgálhatnám. Szóval kétségtelenül fejlődik. De a huncutsága is fejlődik, lásd lopkodás. Pedig kap elég édességet, néha még soknak is érzem. Szóval egyre rafkósabb a kiscsaj. Én nem tudnék ilyen higgadt maradni minden helyzetben, mint te. Nyilván nem verem, de előfordul nálunk a hangos szó is, ha nagyon kiakaszt.
2016. szept. 15. 10:27
Ezek közül nálunk a játék elkobzás szintén nem működik. A kizavarom a szobájába igen. A nem kapsz édességet szintén nem érdekli, pedig nagyon édesszájú. Mostanában néha kioson a konyhába és lenyúlja az édességet magának. A miénk négy és fél éves kislány, Bogi. Szóval mi is sokszor tanácstalanok vagyunk, mert Bogi szokott szemtelen lenni, amikor már teljesen felidegesített, képen röhög, vannak durva dolgai. Persze az oviban egy angyal. Várom és is a csodatrükköket, ha van valakinek, mert én már teljesen tanácstalan vagyok.
2016. szept. 15. 10:26

Szia

nekem januárban lesz 5éves a kislányom.

Elég tág a kérdés.

pl miért akarsz büntetni mit csinál?


Én/mi nem igazán büntetünk,hanem következménye lesz ,annak amit csinált , nincs elgondolkozás sem (valamikor ezt én is jónak tartottam, de elvetettem, persze van amikor jobb ott hagyni egymást, lehiggadni, kész)... hanem ott azonnal átbeszéljük, s próbálom arra sarkalni, hogy pl mivel tudná jóvá tenni amit csinált.

2016. szept. 15. 10:02

Kislányom 5 éves, mondhatnám genetikailag angyal, neveljük, következetesek vagyunk, de soha semmi baj nincs vele. Fiam maholnap 4 éves, sokkal elevenebb (ami nem baj), ugyanúgy neveljük, de teljesen más és nem lehet mindig arra fogni, hogy álmos/fiú stb.

Ami a fő kérdésem: fiammal alapvetően nem lenne nagy baj az oviban, de sajnos a csoport "rossz gyerekeivel" barátkozik, pontosan tudja, hogy "rosszak" (óvónők is megmondták, hogy nem nevelik a gyereket/gyerekeket), és fogékony is a sok marhaságra.... Otthon nevelési elvként a szép szó, magyarázat, kompromisszum megy, de ha büntire kerül a sor, akkor leültetjük egy helyre és el kell magán gondolkozni. Utána tisztázzuk miért kellett ott ülnie, nem én, hanem Ő maga mondja el az okot. Tudja. És a probléma újra és újra előjön. Bünti módszerek érdekelnének, mert a földre ültetés/játék elkobzás napokra/program megvonás nem hatja meg. Kinek mi vált be?


Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Sitemap | Facebook