Gyerekmentesek, vegánok, tetováltak - Miért ők szúrják az emberek szemét? (beszélgetős fórum)

Én is úgy gondolom, hogy ezek a dolgok másokra nézve ártalmatlanok, mivel vegán vagyok, és tetovált.😃

Azt viszont nem nagyon szoktam észrevenni, hogy bárkinek is szúrná ez a szemét.

Azt sem tudom, hogy mit eszik, aki vegán, de nem is érdekel, miért szúrnák a szememet ?

Gyerektelen - nem vagyok az, de inkább mellettük szólok. Nagyon sérelmeztem fiatalkoromban, még nem született gyerekem, hogy a gyerekesek helyett mindenhova engem ill a többi gyerektelent próbálták küldeni, helyettesiteni, túlórázni. Egyszer nagyobb plénum előtt felszólaltam, ha én bevállalom azt a szégyent, hogy nincs gyerekem, akkor a szabadidőmmel szabadon szeretnék rendelkezni, aki szül, annak azért gondolni kell arra, hogy van-e akire támaszkodhat, ne a gyerektelen kolleganőkkel csesszenek ki.

SOha nem vettem igénybe nem rokon segitségét a gyerekkel kapcsolatban.

Szerintem a kérdésnek nincs valóságalapja, nem létező probléma legalább ezzel a 3 kategóriával szemben nem.

Én egyik sem vagyok (bár tetováltatni szeretnék majd), de ez szerintem tévedés.

F.I. azért hiszi ezt, mert valószínűleg ezekbe a csoportokba tartozik.

Az emberek meghatározó részének MINDEN szúrja a szemét, ami egy kicsit is eltér az átlagtól.

Kis optimista, nem néztél alaposan körbe.

Vegánok, gyermektelenek, tetováltak, más rasszba tartozók, más vallásúak, más politikai nézeteket vallók, más neműek, azonos neműekhez vonzódók, absztinensek, öregek, fiatalok, műveltek, műveletlenek, másik csapatnak szurkolók, más márkát kedvelők, és még sorolhatnám, mert a sor végtelen. Aki azt figyelni, hogy miben más valaki, az úgyis talál neki nemtetsző dolgok, ami miatt lehet utálkozni, gyűlölködni. Amúgy ez az agy legősibb, legprimitívebb részében van kódolva, ami azért volt felelős, hogy ha összetalálkozunk a másik törzs egy tagjával, elfussunk, mielőtt leüt. Csak egyesek megragadtak ezen a szinten.

Kinek mi a fontos.

Mindenkinek megvan a maga boldogsága. Van akinek a karrier van akinek a család.

Ebben a nagy “családbarát,megvédjük családokat”-országban vannak kipellengérezve a nők,akik gyerektelenek. (a férfiak nem,mintha egyedül a nő döntése volna,hogy születik-e gyerek egy kapcsolatban)

Nekem a párom nem akart gyereket évekig,majd mire akart,illetve nem is igazán akart,de nem gördített akadályt elé,addigra már eléggé kifutottunk az időből. Az esélyt megadjuk,hogy legyen gyerekünk,de az az igazság,hogy én sem “mentem el a falig” mindenféle orvosi kezelésekkel,hogy lehessen.

Kb azért,amit már valaki írt is:van egy fogalmam arról,milyen a jó anya,mert az enyém az,és tudom,hogy én a közelében sem lennék a pesszimista,befordulásra hajlamos,könnyen kétségbe eső énemmel. Párom meg istenigazából a háta közepére nem kíván egy gyereket.

Jó lenne,ha nem esne a “karrierista h… p… “ kategóriába minden nő,akinek nincs gyereke,mert mindenkinek más az oka,története.

Van,aki örökletes családi betegséget nem akar bekockáztatni,van,aki nyolc lombikon van túl,de nem jön össze,más meg nem akarja felvállalni azt az áldozatot,és valljuk be,az elején embert próbáló szívást, amit egy csecsemő ellátása,később kisgyerek nevelése jelent-és igen,nekik is joguk van így érezni és nem lehet megkövegni őket.

Más meg szül hármat,négyet,vagy többet is-nem fog a bolygó elnéptelenedni azért.

Én szerencsére elég kevés olyan emberrel találkozok, aki a gyermektelenségen fennakadna. Most már kezd egyre inkább elfogadottabb lenni ez a fajta életszemlélet. Néhány károgó akad.

Én is gyermektelen vagyok és szerintem az is maradok életem végéig. Nem azért, mert nem szeretném a gyerekeket és elsősorban nem is azért, hogy a bolygónkat óvjam(amire egyébként nagy szükség lenne), de ez is egy szempont. Én azért döntöttem így, mert tudom, hogy nem lennék jó anya, nem tudnék neki megfelelő érzelmi biztonságot nyújtani. Nem áll szándékomban megpecsételni egy ártatlan, új élet sorsát.

Van aki ökológia szempontból marad gyermek nélkül, van aki hasonló okokból mint én és van aki egyszerűen nem akar, nem szimpatikus neki az anya szerep.

Sajnos az is egy létező variáció, hogy ugyan vágynak rá, de nem lehet. Pont emiatt nem szabadna forszírozni ennek a kérdését. Nem mindig tudhatjuk a mögöttes okokat.

Vegán nem vagyok, csak vega. Sosem próbáltam hitet téríteni. Ha kérdezik, akkor elmondom: Igen, vegetáriánus vagyok.; Köszönöm, nem eszek húst! - Sokaknak már ez is szúrja a szemét, támadásnak, megtérítésnek gondolják. Pedig engem nem sokat zaklat egy másik, tőlem idegen ember étkezési szokása. Tisztelet a kivételnek. Élni és élni hagyni elv.

Tetkóm nincs, majd lesz.

Tényleg élni kéne és élni hagyni. Néha csak ki kéne menni és élni. Sokan az elme áldozatai.

Van különbség a valódi veganizmus és a vegán étrend között.

Nézzetek utána amennyiben érdekel benneteket.

Hol van a nagy állat tisztelet, ha a belőlük készült ruhákat magára húzza?

Vagy emberbőrből van?