Gyerekkérdés (beszélgetős fórum)
Kíváncsi vagyok,lett-e jövőd vele...
Szerintem az ilyen ember csak akkor fogja szeretni a gyerekét,ha mintaszerűen viselkedik.Mi lesz,ha nem lesz elég okos? kedves, neadjisten hiperaktív lesz,vagy fogyatékos?Én még sok alkalmat adnék neki,hogy megnézzem,hogy viselkedik gyerekek közt,mielőtt..tovább terveznék vele.
Egyébként meg szerintem-ezt már a többieknek írom_ az elég bizarr gondolkodás,ha a más gyereke zavar,"utálod" , a sajátot meg imádod..
Hát remélem, hogy tervezhetem vele a jövőm. Köszönöm a segítséget!
Ez csak üres szórordulat.
Tervezgeti, hogy miként fogy gyereket nevelni (és a buszmegállós példa szerintem jól mutat). Kell ennél több?
Ő nem mondta, hogy nem akar. Azt mondta, hogyha kislánya lesz akkor nagyon fogja félteni meg ilyenek.... Csak olyan rosszul esett mikor ezt így kimondta, hogy gyűlöli a gyerekeket, hogy elbizonytalanodtam.
ez igaz. :) meg aztán a genetikai kapocs nem egy gyenge kötelék...
Az említett nagyapám perek-perec megmondta, hogy nem akar. Az tök más.
A sajáttal elfogult mindenki, és ez így van helyén :)
Bichi, Krudélis köszönöm, kicsit megnyugtattatok, hogy nincs minden veszve.. :)
Szerintem ez így azért egész más (mármint így a történettel). Ettől még simán lehet mintaapa.
Én nő létemre is utálom az ilyen gyerekeket, és általában kerülöm is mások gyerekét. Ez még nem jelenti azt, hogy ne imádnám a sajátomat.
"de ha NEKI LESZ akkor majd arra rászólhat... "
Itt a kulcsmondat. Én is szoktam "utálni" a kisgyerekeket. Meg a szomszéd kutyát, a szomszádot, a férjem, a macskám, és magam is. Aztán vagy észbe kapok, vagy magától múlik el :)
klasszikus gyerekundor. Amikor édes aranyos és csöndben van, akkor elvan vele. De egy gyerek nem olyan, hogy kiveszem az elemet, ha unom, vagy kikapcsolom ha ordít.. :)
Én is így gondolom. Na leírom a történetet ami megingatott. Ma várakoztunk a párommal a buszmegben és volt ott 2 picigyerek, és leültek mellé a padra és kiabáltak meg rohangáltak mint a kisgyerekek. És akkor mondta h "ahh de gyűlölöm a gyerekeket". Másik van egy 4 éves unokaöcsim, aztán a párom a multkor ittt volt és a kicsi felmászott a nyakába egy szál kisgatyába, és teljesen ki volt, h ne mászkáljon rá a gyerek félmeztelenül, aztán lehajolt és a gyerek fejjel leesett a kőre. De néha meg ugy eljátszik a kicsivel, autókáznak meg csikizi. NEmtudok elmenni rajta. Ma megkérdeztem, h mi volt ez a buszmegben, azt mondta h nem utálja a kicsiket, csak idegesítették, meg h az anyja nem tudta őket megnevelni, de ha neki lesz akkor majd arra rászólhat... szval nem értem...
Szerintem nem mindenkinek való a gyerek amúgy...Sok mindentől függhet, de az előttem szóló (szia itt is:)
példája is azt mutatja, ha nem, akkor nem kéne erőltetni. Egy apa nem csak spermadonor kellene, hogy legyen...
Én csak olyanról hallottam, hogy nem akart apa lenni, de végül jó -ha nem is minta- apa lett.
Nagyapám nem szerette a gyerekeket. El is hagyta a nagyanyám, és az utóbbi 30 évben a közvetlen felmenőm nem is beszélt az apjával.
Szerintem ha valaki nyíltan nem szereti a gyerekeket, akkor szerintem az a sajátjával sem lesz máshogy. Embere válogatja, de én már nem hiszek a mesékben...
Nem.
Ez csak a mesében szokott előfordulni.
Valaki volt már olyan helyzetben, hogy a párja utálta a gyerekeket, de mondjuk mikor lett sajátja akkor mintaapa lett?