Gondolataim... (beszélgetős fórum)
Ügyes vagy. Jó étvágyat.
A Testkontroll-ban olyan fagyi receptek vannak, hogy 1. egyszerűen lefagyasztanak, és pépesítenek sárgadinnye húst, 2. banánt összeturmixolnak fagyasztott piros gyümölccsel (lehet eper, ribizli, málna, meggy, stb.)
A L’ecsó-ban, Gusteau is megmondta:
"Főzni bárki tud!"
Miről beszélünk???
Lehet hogy nyitok egy éttermet vagy egy cukrászdát! :))
Megcsináltam a fagyit!!!
Első házi fagylaltom! Finya lett!
Tök úgy, ahogy elmondja!
De szerintem elég a 30 deka cukor.
Kávés fagyi lett, ami annyit jelent, hogy az alaphoz egy 5-ös kávét csináltam, koffeinmentesből.
(Filteres kávéfőzőkön az 5-ösig töltöd vízzel és 5 csapott evőkanál kávé.)
A kávé az ugye a videóban mutatott vaníliarúd helyett van! Ez maga az ízesítés. De ez gondolom evidens! :)
Az 1-es, 2-es csakra tulajdonképpen egy lelki szeméttároló, amiben a foglyul esett, vert, megalázott, szidalmazott, elhanyagolt belső gyermek sínylődik.
A 3-as csakrában már alakul, formálódik, konfrontálódik a gyógyulásért, szabadságért.
A 4-es csakrától egy más világ kezdődik, egy olyan hely, ahol a belső gyermek egészséges, itt újraéli az ember magát gyerekként, jóval tudatosabban, kortól függetlenül. Hatalmas béke, szabadság, öröm, szeretet és kifejezőerő van itt. Megszabadult egy hatalmas lelki tehertől. Nincs szégyen, bűntudat! Bátran, következetesen és tudatosan vállalja saját magát. Nem érdekli a környezete véleménye abban a formában, hogy tőlük szedje össze a saját önértékelését. Tisztában van magával, és ha kell ezt mások tudatára is adja. A legcsekélyebb gátlásosság sincs benne. Helyette szabadság, játékosság és öröm. Kialakul egy erős kapcsolat a belső centrummal.
Ezen a szinten az ember meghaladja a kollektív tudatban (Mátrix?) sínylődő lelkeket, de leereszkedik hozzájuk, akik még elfogadják a segítséget. Ezen a szinten gyógyítóvá válik az ember, mert magát is meggyógyította. De ugyanígy ért a művészetekhez és a tanításhoz is.
Az a szív nem lehet nyitott, ami meg van sebezve. Az alsóbb csakrák problémái nem engedik hogy megnyíljon. Ha a belső gyermeket tápláljuk, akkor sem a szív gyógyul elsősorban, hanem a tudatalatti. A szív a tudatossággal és az érettséggel áll kapcsolatban, tehát amikor a tudatalatti rész jócskán tudatosult.
Akkor gyógyul a szív, ha lelkileg-szellemileg felnő az ember, de úgy, hogy megőrzi a szeretetképes, bölcs, szabad, játékos gyermekségét. De ezt csak a tudatalatti (belső gyermek) rendbetételén keresztül lehetséges.
Ha éretté válik az ember, azaz megerősödik (önbizalma lesz) akkor is fájnak dolgok, csak nem érintik meg őt. Paradoxon. Egyfelől ott van az együttérzés, hogy a másik vergődik, másfelől pedig független minden hatástól.
Egyszerre sebezhető és sebezhetetlen. Érzékelem a fájdalmat, de a fájdalom nem ér el hozzám.
A távolban összeütközött egy autó, mindent láttam, hallottam, éreztem, de nem én voltam ott.
A túl nyitott szíven a szeretethiány lukakat csinál, és ahhoz, hogy ezt betömködje, folyton nyitva tartja magát non-stop. Önmagához nem tud fordulni szeretetért, mivel a gyerekkorai során elhitte, hogy nem szerethető, és nem kell senkinek. Ennek ellenére kapaszkodik kétségbeesetten a külvilághoz, hogy hátha jön valaki, aki majd ad neki, vagy akinek odaadhatja azt a keveset, amije van. És akkor jön a sorozatos pofára esés, amikor csak olyanok jönnek, akik ürítenek ezekbe a lyukakba a saját lelki szennyükkel, majd ahogy továbbállnak, akkor már készen állnak, csak nem rád. Te meg ott vagy eltömődve, nem kapsz levegőt, csak fulladozol, és egyre mélyebb érzelmi fájdalmat érzel, és olyan mintha ennek soha nem lenne vége.
Hát igen, menj vissza a gyerekkorodba, öleld át azt a kis bőgő masinát, legyél te az az első udvarló, aki neki sosem volt .
Szerintetek Amerikában tényleg ez van, vagy csak a média fújja fel? Már túl sok ilyen "hírt" olvasok, meg az amcsi tévében (MTV) is sokat beszéltek erről...Gyerekkoromban engem is közösítettek már ki, meg másokat is, de soha nem fajult el idáig, hogy a halállal vicceltek volna.
Nekem a C-Block túl monoton, megunom már az első 10 másodpercben. Én ezt hallgattam sokat:) Ez még most is tetszik.
Hányszor volt, hogy gondoltam egy zenére, majd a rádió bekapcsolása után megszólalt. Vagy egy jelenet. Vagy egy régi ismerős, és hirtelen OTT termett!
Szóval, bizonyos értelemben szinkronicitás! Bármi legyen is az.
Na ezt nem fogja elhinni nekem senki.
Egy plejádos kollektív videót néztem épp egy amerikai nőtől, amikor annál a résznél tartok, hogy hogyan teremtsünk kapcsolatot földönkívüliekkel. Arról beszél mikor már benne vagyunk a folyamatban és ha 'véletlenül' látunk, látni vélünk valamit az égen, de egy szempillantás alatt eltűnik, akkor higgyük el, hogy az volt valami.
Na már most nem mélyültem el ebbe a videóba annyira, mászkáltam is közbe, és csak nézek ki az ablakon, látom a repülőcsíkot. Össze - vissza. Mondom ez most hány repülőgép, és milyen irányba. Kimegyek mondom. Semmi hang. Egy vastagabb fehér füst csík keresztül a házon, meg egy pár vékonyabb, és egy vékonyabb elején látok két kerek kis fényt, aha, akkor ez lehet a repülő, de az nem ilyen, és lenne hangja. És miért a többi csík?
Már nem látszik semmi.
További ajánlott fórumok:
- Vannak kényszeres cselekvéseid/kényszeres gondolataid? 1.
- Éndzsöl gondolatai...Ki, mi, kiért, miért, mitől, hogyan, Tegyük fel a kérdéseket és próbáljunk meg együtt választ találni rájuk!!!!!
- Várom beszélgetni azokat akik legmélyebb gondolataikat nem merik elmondani senkinek mégis elmondják mindenkinek!
- Szenvedek a gondolataimtól
- Kivagyok a koraszülés gondolatától
- Vajaskenyeret reggeliztem és ez jótékonyan hatott a gondolataimra.