Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Babák & Mamák témák » Gabika születése cikk

Gabika születése


"Azért, mert szerettek, jöttem a világra,

Lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.

Szeressetek mindig, igaz szeretettel:

A kincsetek vagyok: kicsi kincs, de ember"


Sosem hittem,hogy anyának lenni maga a csoda,és,hogy egy kis ember ennyi örömet fog nekem és páromnak okozni!:)

Gabika születése

2007.március 9:


15 órára CTG-re mentünk a kórházba. Az orvosom pont aznap ügyelt,azért sem délelőtt mentünk. A párom szabit vett ki,mert ilyenkor már nem szereti,ha egyedül mászkálok. A baba sokat aludt,ezért a doki javaslatára vissza kellett menni 18 órára újabb CTG-re. Mivel időnk még volt elmentünk a MC Donaldsba.,mert már nagyon éhes voltam. 18-kor már várt a doki,és el is kezdték a CTG-t. Most nem 20 perc,hanem hosszabbat kért. Minden rendben ment,nézegette. Majd 19 után elkezdte kimutatni a keményedéseket,bár abból semmit nem éreztem. Egyre többet mutatott ki,ahogy telt az idő. 20-kor a doki megvizsgált,és mivel vérzéses tágulásom volt,már nem engedett haza,mert ez már a szülés egyik előjele. 5-6 perces fájásaim voltak.

A párom szegény össze-vissza kapkodott,nem tudta,hogy most mit is vigyen,mit csináljon. A nagy kapkodásban a lakáskulcs nálam maradt,így jöhetett vissza. Még jó,hogy nem ment sokat. Nekem addig felvették az adataim,hálóinget kaptam,és beöntést. Na az után alig vártam,hogy a WC-re érjek. Utána lezuhanyoztam,és a vajudó-szülőszobába kerültem. Nemsokára a párom is visszaérkezett a cuccaimmal. Anyósom is bejött megnézni. Akkor még csak annyit éreztem,hogy fáj a derekam és semmi más.

23 körül a dokim megrepesztette a magzatburkot. Ettől erősödtek a fájások is.

A párom is be volt öltözve már,és ott volt velem. 23:00-tól kezdtem érezni a fájásokat. Ekkor már kaptam infúziót is. Még felkelhettem,és sétáltunk a párommal,így jobb volt.

Éjfél előtt nem sokkal erősődtek a fájások,és már szinte 1-2 percesek voltak.



2007.Március 10:


00:30kor méhpuhítót kaptam injekciót kaptam. Azt hittem ekkor,hogy már sok nem lesz vissza a szülésig,de nem így volt.

A fájások erősödtek,és már semmi szünetet nem éreztem köztük. A párom ott pihent mellettem a szülőszobán. Én próbáltam 2 fájás között,de nem sikerült. A szám is már tiszta száraz,cserepes volt,és ugye semmit nem lehet ilyenkor már inni. Hang nélkül már nem lehetett a fájdalmakat bírni. Párom sajnált,és nem tudta,hogy miben is tudna segíteni nekem. A doki is szinte ott volt végig,és sokat vizsgált. Hát ösztönszerűen majdnem mindig összezártam a lábaim,mert ugye a fájások jöttek. Egy nagyon rendes szülésznő is szinte végig velem volt,vizsgált. Nagyon sok mindent köszönhetünk neki. Az az odaadás és minden más hihetetlen volt számomra,hiszen nem is volt fogadott szülésznőm. A dokim meg aranyat ér továbbra is. A sok segítsége,odafigyelés nekem nagyon jól esett.

6 után már úgy voltam,hogy nem bírom tovább. Vajúdtam ülve, és labdán is, A labda volt a legjobb. Amikor feküdtem az rossz volt,mert akkor 100X erősebbnek éreztem a fájásokat.

7 után már nagyon felgyorsultak az események. A dokim egyszer csak jött,és megszólalt a szülésznőnek és nővéreknek: Lányok szülünk akkor? 

A lábamat nem tették kengyelbe,hanem mikor jött a fájás fel kellett húzni,szemet szájat becsukni,és hang nélkül nyomni. Ez már csak 1-2 percnek tünt. A doki is segített,és nagyon dícsértek közben,hogy mindent kiválóan csinálok. Egyszer aztán mondták már látják a fejét!  Még 3 nyomás és már éreztem,hogy kicsúszott.

7:38-kor, 2970 gr-al és 53 cm-el,szép sötétbarna hajjal és kék szemekkel megérkezett.

Nem sírt rögtön,de utána már azonban behozta. Elvitték megfürdetni,meg minden,és utána meg is kaptam rögtön.

Nem tudom leírni szavakkal azt az érzést,amit akkor éreztem. Sírni is tudtam volna,be is könnyeztem. Elvitték lemérni,és visszahozták pólyában. A párom szinte meg se merte fogni,mert olyan kis picike!

Ez utána a méhlepényt,már úgy préselték ki belőlem. Most már olyat is láttam,és tudom,hogy néz ki.

Én nem láttam,de megtudtam,hogy vágtak. A doki és a nővérek vagy 30 percig varrtak. Kaptam nem 1 szurit,de ez már az előbbi fájásokhoz semmi se volt. Mondjuk azok is megszűntek,ahogy megszületett a kisfiúnk. A páromnak mondtam is utána,hogy jöhet a második!:) Szülés után még ugye 2 órát voltam a szülőszobán. Nagyon jó volt,hogy minden így alakult szerintem: A dokim pont ügyelt, pont jó napon jelzett a babó…stb

Az is külön jó volt,hogy a párom végig velem volt,és mindent végíg kísért. Utána teljesen más szemmel nézett rám,és nem tudta kifejezni azt,hogy milyen büszke rám..stb

3 ágyas babás szobába kerültem. A párom elkísért oda,kicsit maradt,majd hazament pihenni.

Aludtam kicsit,és nemsokára ebéd volt. Ez számomra megváltás volt,mert már nagyon éhes és szomjas voltam.




Írta: boszi1980, 2008. március 11. 11:03
Fórumozz a témáról: Gabika születése fórum (eddig 7 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook