Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Diéta & Fitness témák » Fogyni szeretnél? Akkor vacsorára sült kolbász és füstölt szalonna lesz. cikk

Fogyni szeretnél? Akkor vacsorára sült kolbász és füstölt szalonna lesz.


Óriási tévedések vannak a köztudatban. Az emberek nem tudják, hogy a testük milyen program alapján működik(vagy mondjam úgy, hogy bukdácsol?!) és hogy ehhez a komplex rendszerhez milyen üzemanyag szükséges. Mindenki kapaszkodjon meg: Az energiabevitelünk 75%-a zsírokból kéne, hogy származzon.
Fogyni szeretnél? Akkor vacsorára sült kolbász és füstölt szalonna lesz.

Ha tehetném, átnevezném az ehető zsír és az emberi testben tárolt zsírt. A közös név miatt hajlamosak vagyunk összekötni a kettőt - zsír van a hasamon, akkor az azért van, mert zsírt ettem, ráadásul a zsírokban kétszer annyi kalória van, mint a szénhidrátban vagy a fehérjékben.


Az igazság azonban korántsem az, hogy megeszel egy kanál disznózsírt és azt egyenesen elszállítja a véred a zsírszövetbe és hopp, máris egy hurkácskával több. Ennél összetettebb dolog a szervezetünk és a cikk végén meglátjuk, hogy a lapos has titka nem a 100 grammos, 250 kalóriás teljes kiőrlésű zsemle, hanem fél kg sült kolbász vagy egy zacskó olajos mag.


Együnk meg egy csokit, majd mérjük le a vércukorszintünket. A normális éhgyomri értéktől (4-6 mmol/l) annyira van a kapott eredmény, mint Makó és Jeruzsálem. Amint valamilyen ételt viszünk be a szervezetünkbe, akkor a hasnyálmirigy azonnal átveszi a stafétát. Ha ez a bevitt tápanyag szénhidrát vagy glukoplasztikus fehérje, akkor kénytelen az inzulin nevű hormont pumpálni a vérünkbe, különösen nagymértékben, ha glükózról, azaz cukorról van szó. A szervezet sejtjei csak inzulin jelenlétében képesek felvenni a megnövekedett vércukorszintű vérből a glükózt. Mit jelent ez? Minél több cukor, annál több inzulin. Ugyanilyen hatást vált ki minden gabonaféle, tehát BÁRMILYEN liszt is. Próbáljuk csak ki: kezdjünk el rágni egy kenyeret, de ne nyeljük le. Egy kis idő elteltével nyelvükön édes ízt fogunk érezni. Hoppá! A nyálban lévő nyálamiláz pillanatok alatt cukorrá bontotta le a kenyeret és ugyanott tartunk, mintha sima cukrot kanalaztunk volna.


Visszatérnék egy pillanatra az előző bejegyzésben említett "glukoplasztikus" fehérjére. Mit is pontosan ez? Tévedésben van az, aki azt hiszi, hogy csak a szénhidrátok tudják megemelni a vércukorszintet. Kétfajta fehérje létezik: glukoplasztikus és ketoplasztikus. Az előbbi szénhidrátként viselkedő, az utóbbi zsírként viselkedik. Azt már láttuk, hogy a szénhidrátevés következménye a magas inzulinválasz, ezek szerint a glukoplasztikus fehérje is ezt csinálja, de mi a helyzet a ketoplasztikus fehérjével és a zsírokkal? Mennyire emelik meg az inzulinszintet? Válasz: SEMENNYIRE! A zsírok és a zsírokként viselkedő fehérjék képtelenek serkenteni az inzulin kiválasztódását, mivel nem is bonthatók le cukrokká.


Akkor mégis mi szállítja a vérben lévő tápanyagokat, ha csak zsírokat és olyan fehérjéket eszem? Hogy jut el a sejtjeimhez az, amit megettem? Kicsit furán fogom kifejezni magam: az inzulinnak van egy ellensége, egyszerűen utálják egymást. Amint megjelenik az inzulin a vérben, azon nyomban ez a másik hormon eltűnik. Ha viszont hosszútávon nem jelentkezik az inzulin, akkor ez a bizonyos hormon felüti a fejét és az veszi át az inzulin feladatait, de teljesen máshogy dolgozik. Ez a glukagon.

De most hogy kapcsolódik az inzulin meg a glukagon az én fogyásomhoz? Ez így tök értelmetlen, mi köze ennek a két hormonnak a fogyáshoz és a hízáshoz? Hasonlítsuk össze, hogy milyen munkás az inzulin és a glukagon és máris megkapjuk a választ.


Vegyük először az inzulint, mert az sokkal egyszerűbb folyamat. Az inzulin maga csak egy szimpla taxis: fogja a cukrot és elszállítja az inzulin receptorral rendelkező sejtekhez (zsír, izom, ideg, rákos sejt stb.). Itt megjegyezném, hogy a rákos sejtnek körülbelül harmincszor annyi inzulin receptora van, mint egy normál sejtnek. Folyamatosan töltögeti a sejtek „gyomrát”, tudományos nevén a glikogénraktárait. Tölti, tölti, majd egyszer beüt a bibi: a sejtek elegendő energiát vettek fel, és egyszerűen már nincs szükség több cukorra. De te már a hatodik sütit eszed, meg a negyedik szelet pizzát, szegény inzulinnak tele van pakolva a háta még cukorral és nem tudja hová rakni. Aztán támad egy ötlete: a zsírszövetet nagyon sokáig lehet növelni (igen, volt már példa több mint fél tonnás emberre, rajta minimum 450kg zsír volt, tehát a zsír szinte bármekkora méreteket képes ölteni) így fogja az egész felesleges cumót, és otthagyja a zsírsejteknek, azok meg csak dagadnak. Ezzel elintézte, és végre valahára kihordta a vérből az összes cukrot és visszament normál értékre a vércukorszinted, de te nasizol még egy kis csokit, így újra kapkodhatja a fejét.


Jöjjön most a glukagon. Mint említettem, a glukagon csak alacsony inzulinszint, ergo alacsony vércukorszint, ergo alacsony szénhidrátbevitel mellett jelentkezik. Persze nem csak ő van jelen, mert „zsírégető” hormonhaverjai is csatlakoznak a bandához, például a növekedési hormon, a glukokortikoid és a katekolamin, de rájuk ebben a cikkben most nem térünk ki. A glukagon már „tökösebb csávó”, ő nem végzi el a piszkos munkát, ő dirigál. Először is a zsírszövetben serkenti a lipáz termelődését, amiről csak annyit kell tudnunk, hogy egy „zsírégető enzim”. A lipáz pedig beindítja a fogyózó hőn áhított célját, a lipolízist, ami gyakorlatilag a zsír lebontása. A májban eléri, hogy elkezdjenek leválni a trigliceridek és a szabad zsírsavak, ezzel együtt elindul a zsírsavoxidáció(béta-oxidáció). A máj feladatai nem érnek véget itt még közel sem, még csak most jön a legfontosabb mozzanat: a glukagon parancsára elkezd termelni úgynevezett ketontesteket. Kétfajta keton létezik, az egyik a béta-oxivajsav és az acet-ecetsav. De mi ez a keton? A glukagon és a keton olyan, mint az inzulin és a cukor. A keton gyakorlatilag az-az anyag, ami a véráramba jutva szinte majdnem minden sejthez elérve felhasználódik energiaként. Egyszóval: a ketonokból energiát képes nyerni a szervezet. De mi az, hogy „majdnem minden sejt”? Melyik nem képes energiát nyerni belőle? A fentiek alapján már valószínűleg sejted. A rákos. A rákos sejt olyan primitív, hogy túl sok időt fordít a szaporodásra, de szegény olyan ostoba, hogy nem tud mást enni, mint cukrot. Nem tudott egy olyan rendszert kifejleszteni magának, amivel a ketonokból energiát tudjon nyerni. Így tehát míg egészséges sejtjeink kacagva éldegélnek a zsíranyagcsere melléktermékein, a ketonokon, addig a rákos sejtjeinket halálra éheztetjük. Azt hiszem, senki sem fogja sajnálni őket.


Egyébként érdekes, hogy az agynak kell két hét a ketonhoz való átálláshoz. Sokan fáradtságot, levertséget tapasztalnak szénhidrátmegvonáskor. Ilyenkor sokan megijednek és befejezik. Erre sokkal egyszerűbb a magyarázat, mint gondolnánk: a testünk egyszerűen szénhidrátfüggő. Olyan hatása van, mint egy drognak. Olyan, mintha cigiztél volna több évtizedig és leállasz vele hirtelen. Azt se tudná hová tenni a tested és idegeséggel, remegéssel, rosszulléttel, fáradtsággal reagál. A szervezetedet megterheli az átállás és függőként mindent megtesz, hogy visszakapja a cukrát. Meg kell változtatni az anyagcsere folyamatait, amiben már kisbaba kora óta él, és ez nem kis dolog. Adjunk időt magunknak, megéri. Én személy szerint nem tapasztaltam rosszullétet, mivel napi 100-200g olajos magvat ettem, ami folyamatosan szinten tartott. Diétám során egyszer kénytelen voltam kenyeret és tésztát enni (erőszakosak voltak a házigazdák) és akkor tényleg rosszul lettem. Hányinger, hasmenés, puffadtság, pedig tényleg csak egy kis adagot ettem, hogy lássák. Mikor szénhidrátokkal diétázik az ember, akkor folyamatosan kívánós, néha bevezet egy-két zabálós napot, összefut a nyál a szájában valamilyen édesség vagy sós süti láttán, ugye a híres „akaraterő és kitartás” kell. Garantálom, hogy zsírközpontú táplálkozásban nem fog ilyet tapasztalni, egyszerűen undorító lesz minden „szemét kaja” és ha megkóstolja, akkor túl erősnek és műanyagnak érzi az ízét, a nyelvbimbóink is átállnak. Ehhez a diétához nem kell nagy akaraterő és kitartás, rengeteg finom recept van, (googlez rá: ketogén diéta receptek, ketogenic diet recipes) csak a fehérjét kell számolni és a szénhidrátot napi 30g alatt tartani. A fehérjemennyiség a testsúlyodban mért gramm legyen, ha sportolsz, akkor szorozd meg 1,2-vel. Zsiradékokban határ a csillagos ég. De mivel a zsír nagyon telít, ezért úgysem tudsz majd sokat enni.(Gondolj bele, hogy a szénhidrátokat már a nyál elkezdi bontani a zsírokat csak a hasnyálmirigyhez érkezve tudja a szervezet) Én napi kb. 1800 kalóriát eszek és mindig kellemesen tele vagyok. Egyébként zsírból is megárt a sok, így tényleg a kellemes teltségig egyél. Nem lesz nehéz megállni, hiszen említettem, hogy az ember ilyekor nem „kívánós” – elhagyja a függőségét.


Visszatérünk az objektív tudományhoz. Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik a felesleges ketonokkal. Már láttuk, hogy a felesleges cukor a zsírban tárolódik. A ketonok hova kerülnek? Nemes egyszerűséggel kipisiled őket. Míg a vizeletben betegségre utal, ha cukor van benne, addig a fent említett folyamatnál a ketontartalmú pisi teljesen természetes. FIGYELEM! A cukorbetegek nem képesek kiválasztani a ketonokat! Az ő vérükben felgyűlik a keton és megmérgezi őket, ezt ketoacidózisnak hívjuk.


Akkor vajon miért sikerült sok embernek lefogynia a 1200 kalóriás, rizses, zabos, teljes kiőrlésű kiflis, zsemlés, kenyeres, durumtésztás étrenddel? Aki végig figyelemmel követett az már tudja: mert az 1200 kalóriába nem fér bele nagy mennyiségű szénhidrát, így valamilyen szinten szabályozva van. De próbálja csak ki valaki nyugodtan, hogy 1200 kalóriányi kristálycukrot eszik egy nap. Ez kb. 285g cukor, ez mind szénhidrát, 0g zsír, 0g fehérje. Esküszöm, viheti házam, lovam, országom, ha tud akár egy grammot is fogyni.


Tudom, hogy egyszerre sok így megemészteni ezt az egészet és valószínűleg kételkedsz. De gondolj bele: kinek az érdeke az egészséged, a karcsúságod, hogy kevesebbet egyél és mégis jól lakj és ne kívánj meg 20 perc után valamit? A gyógyszertárnak? Akik abból élnek meg, hogy beteg vagy? Az orvos? Aki abból él, hogy beteg vagy és gyógyszereket ad el neked, mindenféle kivizsgálásokat ad, hogy kiműti a táplálkozás által kialakult gyulladásokat? Az élelmiszeripar? Aki abból él, hogy minél több ételt adjon el neked, hogy a terméke befalása után újat akarj? Láttál te már kekszet pl. ötcsomagos kiszerelésben? Gondolj bele, hogy pont a húsok, olajos magvak a legdrágább árucikkek. Véletlen egybeesés lenne? Mert szerintem nem. A szépségipar? Aki abból húz hasznot, ha kövér vagy és mindenféle fogyasztó vackot ad el neked, abból él, ha csúnya a hajad, és a kipattanásosodsz? Senkinek sem érdeke, hogy szép és egészséges legyél. Egyedül vagy ebben a nagyvilágban. Egyedül a te döntésed, hogy mit teszel a testeddel, hogy mit hiszel el. Én egy 20 éves lány vagyok és kellett hozzá egy bőrdaganat, egy koromfekete, duzzadó, gyulladt anyajegy, hogy rájöjjek, hogy valami nagyon nem kóser ebben a rendszerben. Most élelmiszermérnöknek készülök és tudom, hogy abból kell majd dolgozatot írjak, hogy a szénhidrát a legfontosabb tápanyag, napi ajánlott fogyasztása 60%. De én csak azért is szembe akarok szállni minden közhellyel és normával, akárhol legyek ebben a nagyvilágban szívesen átadom a tudásomat más embernek is.


Ez még csak a fogyás része volt a dolgoknak. Rengeteg dologról tudnék beszélni a témával kapcsolatban, de talán majd egy második cikkben a közeljövőben. Szummáznám a dolgokat egy röpke mondatban: jelenleg egy egészséges embernek két alternatívát tudok ajánlani – a paleó és a ketogén paleó étrend.




Írta: ambrosya*, 2014. június 30. 09:08
Fórumozz a témáról: Fogyni szeretnél? Akkor vacsorára sült kolbász és füstölt szalonna lesz. fórum (eddig 392 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook