Fiatal özvegyek (beszélgetős fórum)

Szia!

Nem tudom holvannak a többiek...De nyugodtan irj ide vagy a privibe,szivesen veszem...Igaz gondolom nem egy korosztály vagyunk de a fájdalom ugyan az kb...Én 14.-én volt 4hónapja,hogy elvesztettem a párom.

Sziasztok!

Most találtam erre a fórumra. Nem tudom, hogy már nem beszélgettek, vagy csak máshol, de gondoltam megpróbálom, és írok.

Én lassan 5hónapja vesztettem el a férjem. Két kisfiam van 4 és 3 évesek. Szívesen beszélgetnék én is hasonló helyzetben lévő emberekkel. Talán jót tenne.

Szegénykém nem lehetett könnyű!Borzasztó mit tartogat az élet az embereknek,és általában mindig a jókat "találja meg" az ilyen tragédia!Párodnak is,hogy lehetett ennyi ereje,hogy félre állt,és közben mi játszódhatott le benne...Engem is gyötör a lelkiismeret furdalás,hogy nem voltam mellette,de tudom még élhetett volna,de mi történt mai napig nem tudom...

Nagyon-nagyon sajnállak min mehettél keresztül a két gyerek mellett az utóbbi időben,át érzem a fájdalmad nagyon is...

Borzasztó érzés,hogy egyedül volt,szenvedett..

Egyszerűen nem tudtam megnézni..

A helyszínen készült képeket megnézhetem,de nagyon félek...

Nagyon hiányzik!!!!

Jaj istenem,nehéz ezek után bármit is írni..

Nehéz lehetett..

Én sajnos nem néztem meg mert nem itthon történt,az autóban lett rosszul félre állt egy erdős részen és turisták találtak rá..

Nem tudom hány órán keresztül lehetett a kocsiban.iszonyatosan fáj,hogy nem tudtam segíteni..

A rendőrök jöttek értesíteni, borzasztó volt.

Ott állt melletem a kisfiam és hallotta..

Egyszerűen nem tudtam megnézni a páromat..

Amikor elmentek csak zokogtam és a kislányom és a kisfiam ölelgetett..

Az autót el kellett vontatni haza..

Én tettem rendbe az autót,máig nem tudom,hogy volt erőm hozzá..:(

Meghalt! Furcsa ez az érzés idebenn.

Égeti a lelkem olyan kegyetlen.

Nem látlak, nem hallak!

Csak érezlek a szívemben.

Elment, már nincs velem!

Az nem lehet, hogy nyomtalanul eltűntél, kedvesem!

Az a szív, ami értünk dobogott,

Megszűnt verni és elaludt.

Az érzés, hogy veled vagyok,

Bennem örökre nyomot hagyott.

Nem válhat semmivé, ami köztünk volt.

Ha kérdezném, mi lenne a válaszod?

Hogyan éljek nélküled? Te tudod?

Ha tudod, mondd el nekem, vagy üzend!

Angyalok szárnyán küldj üzenetet,

Hogy legalább álmaimban még veled legyek.

Halk fohásszal kérem az Eget,

Had értsem meg a jelet.

De gyenge és elesett vagyok

Nem jutnak el hozzám a hangok

Annyira legyengít a gyász,

Hogy nem hallom, ha felém kiált.

Nem értem meg, mit mondasz

Nem álmodom rólad, hiszen Te már halott vagy!!!

Hát sokan mondják,hogy erős vagyok,de ez csak a látszat mert persze tartom magam mások előtt.

De amit belül érzek nem kívánom senkinek..

Azóta sajnos nagyon sokat fogytam..A párom sajnos 1.5éve depressziós volt,de sajnos nem kaptunk megfelelő segítséget,mert csak gyógyszerekkel tömték.Úgy gondolom,hogy ezt a betegséget nem veszik igazán komolyan..A halálát szívelégtelenség okozta,ami több éve volt neki,de csak a boncoláskor derült ki.

37évesen tragikus hírtelenséggel vesztettük el..:(

Igen én is böngészem az ezoterikus oldalakat,könyveket..

néztem a képeidet,annyira szépek voltatok rajta!olyan fiatal és szép vagy most is...olyan erős nőnek nézel ki,gondolom a két pici miatt is van igy...szeretteid segitenek a feldolgozásban,melletted vannak biztos...

beteg volt a párod vagy hirtelen jött nálatok is?itt vannak olyan oldalak a gépen,ha végképp nem birod már és persze van türelmed a géphez ahol sok lelki segitséget kapsz.rengeteg felé nézelödtem én is,mindenbe próbáltam kapaszkodni.ezotériától kezdve,hogy valamit is megértsek.még angyaltanfolyamra is elmentem.annyira össze zuhantam,hogy már önismereti tanfolyamra is akartam jelentkezni,meg reikire...a miértekre igy sem kapom meg a választ...de neked ott vannak a picik is gondolom sok örömet adnak a nagy bánat mellett,csak összeszorul az ember szive ha arra gondol mikor az apucit keresik és ilyenkor duplán rossz lehet neked.nagyon-nagyon sajnállak hid el!át érzem tiszta szivemből amit át élsz!

Sajnálom,hogy neked is így alakult az életed,ezt a szomorú helyzetet csak az érzi át aki sajnos átélte..Igen én is így vagyok,hogy legszívesebben ki se mozdulnék otthonról..Az első hetekben talán fel se fogtam,vagy nem hittem el.Most érzem azt,hogy darabokra hulltam és nem tudom magam összeszedni,pedig próbálom de nagyon nehéz..Tudom,hogy muszáj..

Ráadásul apukám 5 éve hunyt el.

Egyik csapás a másik után..Sok erőt és kitartást kívánok!!

2hónapja vesztettem el a férjem,2gyermek maradt árván 6éves és 20 hónapos..

Egyszerűen nem tudom feldolgozni..

Szét tudnék szakadni annyira fáj...

Én egy jó hónapja vesztettem el a párom,de az első hónapot az ellenségemnek sem kivánom!Most is csak nyugtatókkal birom ki a napot,de most kezdem érezni,hogy nagyon fáradok és véges az erőmnek.tudom,hogy talpra kell állni,de nagyon nehéz.és biztos nem az első próbálkozásra fog sikerülni!

Nincs korhoz kötve a fájdalom a szeretteink elvesztése akár hány évesek vagyunk,és akár mennyi időt is töltöttünk együtt!A szeretett,a szerelem,az egyet értés,egymás megbecsülése nagyon sokat számit ha a másik felünk már nincs velünk akire mindig mindenben számithattunk!

én valószínűleg megbolondultam volna, nem csodálom, h nem sok mindenre emlékszel!! de a babád miatt muszáj "életben maradnod"! :)) tudom könnyen beszélek, nem vagyok a helyedben...

próbálj meg elkezdeni naplót írni itt a hoxán... lehet segítene, ha kiírnád magadból a fájdalmat!!!

Meg lehet kérdezni,h mi történt???

Ha nem akarsz válaszolni megértem és bocs!

Borzalmasan nehéz,azt sem tudom,hogyan éltem túl az elmult hónapokat,szinte nem is emlékszem semmire.

Annyira hiányzik az én férjecském..annyira szerettük egymást,túl tökéletes volt minden.

Nem tudom hogy fogom ezt kibírni,de lassan bele fogok őrülni.Az erőm meg fogy...nem látom a jövőnket,mi lesz velünk,hogy fogunk nélküle élni?Életem szerelme volt..miért történt ez?!

Részvétem,sajnos az én tágabb rokonságomban is történt nem is olyan rég pár honapja egy ilyen szörnyű tragédia ott is van egy pici meg a második pont most van uton decemberre várja unokatestvérem a babát és sajnos apukáját már nem ismerheti meg:-(

Nemtudom épp ésszel felfogni hogy lehet ezt kibirni,erősnek maradni minden tiszteletem a tietek és sok erőt kitartást kívánok az életben ahozz hogy felneveljétek gyermekeitek!

Sziasztok.Én is özvegyen maradtam 28 évesen,a gyerekem 10 hónapos volt.

Őszinte részvétem azoknak akiknek hasonló sors jutott.

Ez még borzasztóbb:-(((

bele sem szeretek az ilyenbe gondolni!

Nagyon sajnálom ami veled történt.Részvétem.

Hogy vagy most?Mennyi idő telt el a tragédia/k óta?