Férjem túlságosan az előző házasságából született gyerekei körül forog... (beszélgetős fórum)

Bocsi, de van bármelyikőtöknek is saját tapasztalata e téren? Mert ha nincs, úgy könnyű okoskodni. Mint írtam az első hozzászólásomban, olyanok tapasztalataira lennék kíváncsi, akik hasonló helyzetben voltak, vannak.

(Amíg nem voltam ebben a helyzetben, én sem gondoltam, hogy ez ilyen nehéz lenne.)

Magyarázhatod, minden egyes megnyilvánulásidból árad a féltékenység és a birtoklási vágy.

Ezt tetézi a tény, ha ez nem rólad szólna, hanem a gyerekeidről tényleg, akkor nem akarnál gyereket szülni, szerinted vele nem állna fent hasonló "probléma".

De ha lebabázol a párodnak, akkor minden körülötted fog forogni, a lányok is esetleg kevesebb szerepet fognak kapni, úgy gondolod, hogy nyertél.

De segítek, a Te logikád alapján,ha megszületik a baba maximum csak 4. lehetsz, akkor a sajat gyereked ellen is fordulsz?

Én azt javaslom beszélj a saját gyerekeid apjával, hogy kevesled a törődést, legyenek akkor az apjuknál, amikor a lányok nálatok és leginkább viselkedj felnőtt nőként, mert már nevetségessé teszed magad itt a nem létező problémákkal.

Szerintem meg szimplán tipikua 2.feleség vagy aki nem tudja elfogadni ha nem mindig minden róluk szól.

2 hetente 2 napba kell belesűríteni a 2 lánynak (akik amúgy sokkal apásabbak) mindent.

Te 2 hétig folyamatosan a férjeddel vagy meg a gyerekeid is többet látják, mint a sajátjai.

A saját gyerekeitől meg irigyled azt a 2 nyamvadt napot?

Szégyen, hogy a legtöbb nő aki ráadásul szintén elvált anya képtelen ép ésszel ezt felfogni és kezelni.

Iróniával próbálkoztam. Nem jött be. 😱

Az együtt alvásnál nincs jobb. Ezt viszont komolyan írom.

Megoldas : kügggyed a tieidet ugyanakkor az apjukhoz

Ennyi . Majd később megköszönöd

Felháborító, hogy ha 14 napból kettőt vannak együtt mindannyian egy kocsival akarnak menni, micsoda gaztett!

Valami oka csak van, ha a férjed úgy gondolkodik, hogy nincs szükség arra, hogy közeli kapcsolatba kerülj a gyerekeivel, azért a helyedben inkább ezen gondolkodnék?!

De gondolom azt sosem dobtad fel, higy a két héten kívül esetleg máskor is menjenek a lányok ezt a problémát kicsit felhigìtva, vagy hogy esetleg láthatáson kìvül csak Te elvidd őket valahova? Az túl melós lenne igaz?!

Kéthetente 48 órát nehéz megosztani ??

Ugyanmár : a Te 13 évesednek már fiuja van , nem a kertben áso mostohaapi ágyában alvásra/puszijára fáj a foga... Hacsak nem a BradPitt lábát fogtad meg...

Röhejes.

Hagyd el, és keress olyant akinek nincsen gyereke, és nem is lehet...

Együtt alszik a gyereksivel??😱😱😱 az ilyen egyéb " aljasságra " is képes..

Esküszöm,te nem vagy

...( rád bízom a befejezést)

Na na na !

Akkor négy éves és 5 éves kisgyerekek voltak...

Sajat szobájuk/ágyuk/környezetük..mekkora fájdalmas tépés azt elhagyni pici gyereknek...

Eddig miért nem piszkáltad őket ?

Most hogy lassan nagylánnyá válnak , fogsz Te még négy igazsagot is a szemedbe kapni...

Jaaa, hogy innen fuj a szel, az elso hsz-ban meg azt irtas, szerencsere nem ilyen veluk... :)

Es szerinted ezt a problemat a kozos gyerek nem fogja csak meg jobban elmelyiteni?

Lehet eloszor nem egy uj, 6. gyereket kellene csinalni, hanem dolgozni a meglevo csaladotokon. Es nem ugy, hogy a masik kettot kiutaljuk.

"Bennem sosem láttak, látnak vetélytársat, mindig is egyértelmű volt, hogy ők az elsők."

Te látsz két 10-11 éves kislányba vetèlytársat, minden szavad azt tükrözi, kb. az lenne a legjobb, ha nem is mennének többet.

Azért azt pedig szintén illene "kibírnia" egy felnőtt nőnek, hogy kéthetente péntek délutántól vasárnap délutánig nem Ő van a központban.

" Igen, engem is az éltet, hogy nem lesznek mindig 10-11 évesek, de nem tudom, addig hogy bírom ki, pedig ki akarom bírni! :-)"

Basszus, te tényleg egy igazi mostoha vagy...Hogy irhat valaki ilyent aki elvileg szereti a párját? Jobb lenne a lelkednek ha le💩ná a gyerekeit? Inkább örülj, hogy szereti őket,és nem pedig egy fütyi aki magasról tesz a gyerekeire...

Távol élnek a gyerekek? Nem tudnátok valahogy őket jobban belevonni a hétköznapokba? Kéthetente találkozni egy apával/látni a saját gyerekeit nagyon nem lehet egyszerű, én biztos nem bírnám, ha csak ennyi jut nekik, naná, hogy sűríteni próbál mindent. De ha hétköznapokon is megoldható lenne 1-1 közös családi program, az lehet, hogy segítene.

2 hetet kell belerakni 1 hétvégébe...

De amúgy még mindig jobb a helyzet, mintha nem foglalkozna a gyerekivel, na az szörnyű lenne, gondolj csak bele. Sok olyan véglény van, aki ezt teszi, de akkor legalább a férjed apa a talpán.

Apuban dolgozik a büntudat,-majd kinövi..

Sokszor egy közös gyerek csodákra képes.

Sziasztok!

Lassan négy éve vagyunk házasok, mindketten elváltunk előtte és vannak gyerekeink - az enyémek velünk élnek, a férjem gyerekei (10 és 11 éves lányok) kéthetente hétvégén vannak nálunk, illetve szünetek felében. Ilyenkor minden, de minden körülöttük forog, olyankor mi mintha nem is léteznénk. Illetve sokszor akkor is, amikor nincsenek nálunk. Ráadásul rettenetesen elkényezteti őket és következetlen. (Az én gyerekeimmel nem, aminek örülök.) A lányai ezt egyre jobban (ugyan még nem tudatosan) kihasználják. Nem tud nekik nemet mondani. Ha jelzem neki, hogy ez így nem okés, kiakad, nem érti meg.

Valaki van/volt hasonló helyzetben? Örülnék olyan tapasztalatoknak is, akik már túl vannak ezen, megoldódott, elmúlt ez az időszak, vagy valahogy sikerült felülemelkedniük a dolgon.

Olyan tanácsokat nem kérek, hogy hagyjam ott, mert nem akarom feladni a házasságomat.