Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Féltékenység a párod múltjára fórum

Féltékenység a párod múltjára (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6 7 8
2007. aug. 30. 13:36
Most vagyok ebben a helyzetben: exem jelenlegi barátnőjének én lettem a rögeszméje.Mintha én tehetnék arról, h folyton nosztalgiázik a kedves és olykor az én nevemen szólítja....gáz, elismerem, de NEM ÉN TEHETEK RÓLA, ezt egymás között kellene lerendezni szerintem, nem pedig engem idegesíteni a hülyeséggel. Beteg.
2007. aug. 30. 13:18
Szerintem nem érdemes mert ő is féltékenykedhet az én múltamra,de nem a múltnak kell élni hanem a jelennek!
2007. aug. 29. 14:40

" A féltékenység egy érzelem, melyet akkor élünk át, ha valaki, akitől vágyunk valamire (tipikusan figyelemre, szeretetre vagy gyengédségre) egy harmadik személynek nyújtja ezt a valamit."


" A féltékenység betegség. Nehezen, vagy szinte alig gyógyítható. A féltékeny embernek nincs egy nyugodt pillanata és önkéntelenül partnere zaklatottságáról is gondoskodik"

71. a820912c87 (válaszként erre: 69. - 01c8755c79)
2007. aug. 29. 13:32

Szia!


Sokáig nekem is hasonló érzéseim voltak, manapság már csak ritkán jön elő...de akkor nagyon összeveszünk.

Segítség... csak Te vagy saját magadnak, ha a "tiszta" pillanataidban elhiszed, hogy semmi okod erre a viselkedésre akkor jó úton vagy, majd az idő megoldja. Mindesetre a párodnak is nehéz lesz.

Nekem segített egyébként ez az oldal... kibeszélni, vagy "levezetni" azaz kiírni a feszültséget - jó dolog, még ha nem is annak látod az elején.

70. eb504c2fac (válaszként erre: 69. - 01c8755c79)
2007. aug. 29. 13:27
ugyanezt érzem! MOst tudtam meg hogy volt egy nője, amolyan cicababa féle, és azt mondta hogy kétszer volt vele........úgy........de olyan volt mint egy k**va. És mióta ezt tudom sz*r kedvem van! És dühös vagyok és féltékeny a múltjára. Nem kívánom senkinek sem ezt az érzést
2007. aug. 27. 10:36
... pénteken arra ébredtem, hogy iszonyú féltékeny vagyok.... azóta hányingerem van, alig alszom, ha sikerül elaludnom rémálmokra riadok fel. Kétségbe vagyok esve teljesen. Okom? A párom semmi okot nem adott rá... rá se nézett más nőre, amióta mellette vagyok, millió jelét adja annak, hogy szeret... de mégis... megőrülök attól, hogy a telójában benn vannak az elmúlt évek barátnőinek a teloszámai... vagy egyszerűen csak attól, hogy nőnek köszön az utcán. Ma már hányingerem van reggel óta, össze-vissza jár az agyam. Nem is tudom miért írok ide... segítség kellene, hogy hogyan találjak vissza önmagamhoz... hogyan múljon el ez az idióta gombóc a gyomromból. Semmivel se vagyok rosszabb mint a párom, se külsőleg, se (nemlétező) egzisztenciában, se sehogy... és mégis egyszerűen beterített ez az őrült érzés... hogy helyettem lehet valaki más... szóval bárki más... :o((((
68. LoLiNa
2007. aug. 16. 23:05
nem vagyok féltékeny. :) szerintem ő sem az enyémre :)
2007. máj. 15. 11:42
Nem vagyok féltékeny a múltjára, minden nap elmondja a párom h én vagyok a legértékesebb kincse és h rám várt egész életében. Akkor mire legyek féltékeny?
2007. máj. 15. 10:29
Sosem erdekelt annyira a multja hogy feltekeny legyek ra,szerintem az hulyeseg a mult miatt feltekenykedni.
2007. ápr. 25. 16:20

Féltékenység a partner múltjára a birtoklási vágy beteges megjelenése. Nemcsak a jelenét és a jövőjét akarja valaki bírtokolni, de visszamenőleg is.

Az ilyen embertől jobb minnél gyorsabban megszabadulni, nagy gondokat lehet ezzel megelőzni.

64. KIRA7
2007. ápr. 25. 16:08
Nem vagyok féltékeny a multjára,mert nem is volt neki és ha így folytatja,jövője sem lesz.
63. opál
2007. ápr. 23. 19:23
Már nem vagyok féltékeny....az idő gyógyítja a sebeket!!
2007. ápr. 23. 18:22
....amíg nem voltunk együtt....
2007. ápr. 23. 18:21
MIndent tudunk egymásról!Amikor újra összejöttünk,első dolgunk volt ,hogy megbeszéljük,hogy mi történt velünk azalatt a 9-10 év alatt!:D)
60. Ekka
2007. ápr. 23. 18:14

Múlt nem véletlenül múlt..

Felesleges a "Voltra" féltékenynek lenni.. Veled/Veletek van! Nem?:)))))))

2007. ápr. 23. 18:05
Hümmm!Nem vagyok féltékeny az exre mert láttam már és én szebb,okosabb,inteligensebb,és szerényebb is vagyok:-DDD
2007. ápr. 23. 18:01
jaj hát én nagyon féltékeny vagyok ha szóba kerül az exe... persze igyekszem nem mutatni, de nem is értem, hogy miért,de nagyon ideges leszek tőle. tudom, hogy nincs rá okom, ez csak úgy jön.:(
2007. márc. 30. 17:04
Nem vagyok féltékeny a párom múltjára
56. 1a50c86bb0 (válaszként erre: 55. - Castellina)
2007. márc. 15. 22:26

Hat igen, keves ferfi az igazan tokos gyerek :))) Tobbnyire csak megfelelni probalnak a ferfiakrol alkotott kepnek. Nekik ez biztos tobb gondot jelent, mint nekunk noknek, nokent elni es viselkedni.

Talan ha a baratnod magahoz hasonloan stabil egzisztenciaju es celtudatos emberrel talalkozgatna, konnyithetne a helyzeten.

Elsietni meg kar ezt, a rossz arut kell sietve eladni ;)

2007. márc. 15. 22:21
Épp ma beszélgettem az egyik barátnőmmel. Egyedülálló, de szeretne társat. Jól menő vállalkozó,van egzisztenciája, magához való esze. Határozott, magabiztos, tudja mit akar. És ez a baj. Minden pasi előbb utóbb elmenekül tőle a fentiek miatt. Nő létére sok pasin túltesz, és ez zavarja őket.
54. 1a50c86bb0 (válaszként erre: 53. - Castellina)
2007. márc. 15. 22:12
Szot sem erdemelnek. Azt szoktam erre mondani, nem tartottam fegyvert a fejehez, amikor az igent kellett kimondania, mellesleg sosem hordtam zsakot a fejemen, szabad szemmel lathato voltam azelott is, masreszt o nalam rosszabb hapsiba, mint en nobe, na ezen ki szokott akadni rendesen, de kolcson kenyer visszajar :)
2007. márc. 15. 22:03
Az már gáz, ha egy pasinak kisebbrendűségi komplexusa van melletted. Sok problémát okozhat. Nem jó inditás egy kapcsolatban.
52. 1a50c86bb0 (válaszként erre: 51. - Castellina)
2007. márc. 15. 22:00

Hat az elejen zavart ez. Aztan eszembe jutott, hogy a legtobb hapsitol ezt kaptam szinte, a sajat ertekuket akartak a szememben emelni ezzel a szoveggel.

Az elso baratomat emiatt hagytam ott, a hasonlo dumaja miatt, es rohant utanam, hogy nem is letezett az a lany, akirol beszelt, csak ugy akart tenni, mint o lenne a Jancsi a telepen, a komplexusai miatt hordott ossze hetet havat. :)

Megallapithattam, hogy a ferfiak nem valtoznak, 30 evesen sincs tobb eszuk, mint 17 evesen :))))

51. Castellina (válaszként erre: 50. - 1a50c86bb0)
2007. márc. 15. 21:47
Én biztos visszakérdeztem volna, hogy akkor most hol van az a másik lány? Lehet visszamenni hozzá, ha jobb volt.
2007. márc. 15. 21:45
Hat en kaptam, mar a kepembe, hogy a volt baratnoje okosabb es szebb volt. Ilyenkor les az ember lanya, hogy mi van. :))))
2007. márc. 15. 21:40
Engem csak akkor érdekelt a párom múltja, ha az valamilyen hatással volt a párkapcsolatunkra.
48. ica!
2007. márc. 15. 18:21

Engem és a férjemet sosem érdekelt úgy különösebben a másik múltja. Úgy értem, ha valamiről-mondjuk egy régebbi kapcsolatában történtekről-szívesen mesélt, azt meghallgattam, volt, hogy bele is kérdeztem, de azért úgy részletesebben nem igazán érdeklődtünk a múltról.

Csak azt tartjuk a múltunknak, amit már együtt éltünk meg. :)

Jól van ez így!

2007. márc. 15. 18:07

A párunk múltja tabu. Ezzel egyidőben neki is a mienk! Az már elmúlt, feleslegesen idegesítjük magunkat olyan miatt ami már réges-régen elmúlt!

A jelenre kell koncentrálni, és megadni a párunknak mindent, hogy ne legyen okounk a jelenben féltékenységre! Szerintem...

46. margareta51 (válaszként erre: 45. - Mandula71)
2007. márc. 10. 22:18
Csak gratulalni tudok nagyon rendesen viselkedtel gondolom a lelkiismereted nyugodt.
2007. febr. 15. 20:35

Lassan 10 éve vagyok együtt a párommal.Az ő volt élettársával tartottuk a kapcsolatot a gyerek miatt.Nem mondhatnám,hogy barátok voltunk,sőt.Bár ő újra férjhez ment,szerintem bántotta,hogy a volt párja "pillanatok" alatt talált magának valakit. Az ex beteg lett és akkor én azt mondtam a páromnak,hogy bármi volt is eddig,én soha többet nem vitatkozom vele.Bármit mondhat, lepereg majd rólam. A műtétje után felhívtam, folymatosan érdeklődtem az állapota felől.Azt nem mondanám,hogy barátnők lettünk,de teljesen normálisan tudtunk viselkedni.Fél évvel később a párom is beteg lett és akkor jött a meglepetés.A volt neje felhívott,hogy ha én is úgy gondolom,eljönne hozzánk (200 km-re laktunk egymástól),ha tud valamiben segíteni,amíg a párom kórházban van.3 nappal később jött is,addigra a párom az intenzíven volt,lélegeztetőgépen,élet-halál között.Azt hiszem az volt az a pont,ami végleg megváltoztatta a viszonyunkat.Lehet,hogy hülye vagyok,de úgy gondoltam,neki is joga van ott ülni velem a kórházban.Amikor a párom lekerült a lélegeztetőgépről,külön-külön bementünk hozzá.Nyoma nem volt bennem féltékenységnek,hogy a párom miért akarja őt is látni? És őszintén szólva jó volt,hogy a kórházból hazatérve volt mellettem valaki,aki előtt nem kellett titkolnom,hogy mennyire rettegek (merthogy a nevelt lányomnak mégsem mondhattam,hogy gőzöm sincs,hogy az apja felépül-e).Aztán később a párom volt neje újra beteg lett,ahonnan már nem volt út a gyógyulás felé.Hajnalban kaptuk a hírt,hogy meghalt.És abban a pillanatban csak azt éreztem,hogy kár,hogy nem hamarabb kaptam észbe,kár,hogy csak a betegsége miatt jutott eszembe,hogy el kell ásni a csatabárdot.És örültem,hogy életének utolsó 1 1/2 évének igazán részese voltam,és mindketten rájöttünk,hogy van a másiknak egy jó oldala is.

Senkinek nem kívánom azt,amit mi átéltünk. Tessék a jelenlegi párunk volt exére és a volt exünk jelenlegi kedvesére is mosolyogni és nem felvenni a kesztyűt! Mindenki jobban jár:-)

1 2 3 4 5 6 7 8

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook