Féltékenység a párod múltjára (beszélgetős fórum)
" A féltékenység egy érzelem, melyet akkor élünk át, ha valaki, akitől vágyunk valamire (tipikusan figyelemre, szeretetre vagy gyengédségre) egy harmadik személynek nyújtja ezt a valamit."
" A féltékenység betegség. Nehezen, vagy szinte alig gyógyítható. A féltékeny embernek nincs egy nyugodt pillanata és önkéntelenül partnere zaklatottságáról is gondoskodik"
Szia!
Sokáig nekem is hasonló érzéseim voltak, manapság már csak ritkán jön elő...de akkor nagyon összeveszünk.
Segítség... csak Te vagy saját magadnak, ha a "tiszta" pillanataidban elhiszed, hogy semmi okod erre a viselkedésre akkor jó úton vagy, majd az idő megoldja. Mindesetre a párodnak is nehéz lesz.
Nekem segített egyébként ez az oldal... kibeszélni, vagy "levezetni" azaz kiírni a feszültséget - jó dolog, még ha nem is annak látod az elején.
Féltékenység a partner múltjára a birtoklási vágy beteges megjelenése. Nemcsak a jelenét és a jövőjét akarja valaki bírtokolni, de visszamenőleg is.
Az ilyen embertől jobb minnél gyorsabban megszabadulni, nagy gondokat lehet ezzel megelőzni.
Múlt nem véletlenül múlt..
Felesleges a "Voltra" féltékenynek lenni.. Veled/Veletek van! Nem?:)))))))
Hat igen, keves ferfi az igazan tokos gyerek :))) Tobbnyire csak megfelelni probalnak a ferfiakrol alkotott kepnek. Nekik ez biztos tobb gondot jelent, mint nekunk noknek, nokent elni es viselkedni.
Talan ha a baratnod magahoz hasonloan stabil egzisztenciaju es celtudatos emberrel talalkozgatna, konnyithetne a helyzeten.
Elsietni meg kar ezt, a rossz arut kell sietve eladni ;)
Hat az elejen zavart ez. Aztan eszembe jutott, hogy a legtobb hapsitol ezt kaptam szinte, a sajat ertekuket akartak a szememben emelni ezzel a szoveggel.
Az elso baratomat emiatt hagytam ott, a hasonlo dumaja miatt, es rohant utanam, hogy nem is letezett az a lany, akirol beszelt, csak ugy akart tenni, mint o lenne a Jancsi a telepen, a komplexusai miatt hordott ossze hetet havat. :)
Megallapithattam, hogy a ferfiak nem valtoznak, 30 evesen sincs tobb eszuk, mint 17 evesen :))))
Engem és a férjemet sosem érdekelt úgy különösebben a másik múltja. Úgy értem, ha valamiről-mondjuk egy régebbi kapcsolatában történtekről-szívesen mesélt, azt meghallgattam, volt, hogy bele is kérdeztem, de azért úgy részletesebben nem igazán érdeklődtünk a múltról.
Csak azt tartjuk a múltunknak, amit már együtt éltünk meg. :)
Jól van ez így!
A párunk múltja tabu. Ezzel egyidőben neki is a mienk! Az már elmúlt, feleslegesen idegesítjük magunkat olyan miatt ami már réges-régen elmúlt!
A jelenre kell koncentrálni, és megadni a párunknak mindent, hogy ne legyen okounk a jelenben féltékenységre! Szerintem...
Lassan 10 éve vagyok együtt a párommal.Az ő volt élettársával tartottuk a kapcsolatot a gyerek miatt.Nem mondhatnám,hogy barátok voltunk,sőt.Bár ő újra férjhez ment,szerintem bántotta,hogy a volt párja "pillanatok" alatt talált magának valakit. Az ex beteg lett és akkor én azt mondtam a páromnak,hogy bármi volt is eddig,én soha többet nem vitatkozom vele.Bármit mondhat, lepereg majd rólam. A műtétje után felhívtam, folymatosan érdeklődtem az állapota felől.Azt nem mondanám,hogy barátnők lettünk,de teljesen normálisan tudtunk viselkedni.Fél évvel később a párom is beteg lett és akkor jött a meglepetés.A volt neje felhívott,hogy ha én is úgy gondolom,eljönne hozzánk (200 km-re laktunk egymástól),ha tud valamiben segíteni,amíg a párom kórházban van.3 nappal később jött is,addigra a párom az intenzíven volt,lélegeztetőgépen,élet-halál között.Azt hiszem az volt az a pont,ami végleg megváltoztatta a viszonyunkat.Lehet,hogy hülye vagyok,de úgy gondoltam,neki is joga van ott ülni velem a kórházban.Amikor a párom lekerült a lélegeztetőgépről,külön-külön bementünk hozzá.Nyoma nem volt bennem féltékenységnek,hogy a párom miért akarja őt is látni? És őszintén szólva jó volt,hogy a kórházból hazatérve volt mellettem valaki,aki előtt nem kellett titkolnom,hogy mennyire rettegek (merthogy a nevelt lányomnak mégsem mondhattam,hogy gőzöm sincs,hogy az apja felépül-e).Aztán később a párom volt neje újra beteg lett,ahonnan már nem volt út a gyógyulás felé.Hajnalban kaptuk a hírt,hogy meghalt.És abban a pillanatban csak azt éreztem,hogy kár,hogy nem hamarabb kaptam észbe,kár,hogy csak a betegsége miatt jutott eszembe,hogy el kell ásni a csatabárdot.És örültem,hogy életének utolsó 1 1/2 évének igazán részese voltam,és mindketten rájöttünk,hogy van a másiknak egy jó oldala is.
Senkinek nem kívánom azt,amit mi átéltünk. Tessék a jelenlegi párunk volt exére és a volt exünk jelenlegi kedvesére is mosolyogni és nem felvenni a kesztyűt! Mindenki jobban jár:-)
További ajánlott fórumok:
- Szerintetek van okom a féltékenységre? Mit tegyek?
- Ha valaki a kedvesedhez közelit elfog a féltékenység?
- Mindent tönkre teszek a féltékenységemmel... ?
- Mennyire vagy féltékeny a párodra?Van okod?Tesz olyat hogy legyen?
- Féltékeny vagy a párodra? Mi "normális" és mi nem?
- Voltál jelenlegi párodra féltékeny? Miért?