Felnőttként (kb. 30 évesen) milyen mértékben és meddig tűröd el, hogy a szüleid, a nagynénikéd, stb. beleavatkozzanak az életedbe? (beszélgetős fórum)
Miért kapnál hideget-meleget? Nem mindenki lehet egy véleményen, de attól még megvitathatjuk emberi módra is.
Én nem tudok teljesen egyetérteni veled abban, amit mondtál. Mert így önzően hat és akkor tényleg igaza lesz az egyik fórumozónak, aki azt írta itt, hogy sokan maguknak csinálják a gyereket, hogy később legyen, aki ellássa őket. Nem is erről van itt szó! Ha jó a kapcsolat, természetes lesz, hogy a gyermek besegít öreg szüleinek. Meg egyébként is.
De az nem oké, hogy azért, mert eszt-meg azt megcsinálnak a gyerekeiknek, azért azután mindenbe beleszólnak az életükben! Ilyen "ajándék" szerintem senkinek sem kell.
No ez nagyon fura téma....!!Szerintem olyan mértékben szólhat bele...amilyen mértékben segített rajta.Már mint a gyerekein.Ha az a gyerek mindent a maga erejéből teremtett elő és soha..de soha nem szorúlt a szüleire akkor jogosan követelheti,hogy ne szóljanak bele az életébe.De ha mindent a s.....e alá tettek akkor várhatnak is el valamit attól a kölö.....től.
No most kapok hideget-meleget,már látom előre.
Nagyon jol irtad , en igy eltem nagyon fiatal koromtol es senkit sem engedtem hogy " ciceroza " az eletem. Ha valamit sikerult elcseszni akkor annak is csak en valtam a kozekvenciat.
Ma en nagyon jol kijövök a gyerekeimel es partnerjaikal , azert mert megadom a respektet iranytuk.
Nem pedig varatlanul rajuk török vagy neadj eg hogy meg kritikat mernek emelni .
Igen a szulöknek meg kell erteni hogy a fiataloknak szukseguk van magany eletre , mar magaban az sem könnyu hogy ket fiatal közös jövö fele endul .
Tamogasuk avval hogy respelteljuk a privat eletet.
Sok hazassag tönkre ment az alando - anyos ide oda maszkalasal. Nem beszelve a kritikakal amivel nem sporolotak es lassan el is ertek hogy a hazassag vagy partner relacio vegetert.
Én nem hagytam 30 évesen,hogy beleszóljanak az életembe, és én sem teszem!
Ha kérnek tanácsot adok. Ha nem, csendben maradok.
Nem mellesleg, nem minden idősnek "tisztes" az a kora. S már miért ne élnénk meg mi is? :)
Ráadásul mi is azon vagyunk, hogy a gyermekünknek elindítsuk az életbe. Ez már a mi feladatunk.
Tudod, ha valaki "csinál" egy gyereket, fel is kell őt nevelje. Szóval nem okés felhánytorgatni, hogy mi mindent megtettem érted. Erről jut eszembe, nem mindenkinek építenek palotát a szülei, vagy vesznek neki sportkocsit, stb. Nekem sem. Nem is ez a baj. Hanem a címben megfogalmazott és leírt dolgok.
Attól még tisztelhetjük az időseket.
A szülők viszont - az idősek jogán - sem nyomhatják el a fiatalokat, önös-önző érdekből nem lenne szabad uralkodniuk, zsarolniuk fiatalabb hozzátartozóikat.
Szép vers, csak épp.. a világnak két oldala van.
Szeressétek a fiatalokat,
Akik szárnyaikat bontogatják.
Hagyjátok őket kirepülni
Tapasztalatokat gyűjteni
És önálló döntéseket hozni.
Szeressétek a fiatalokat.
Ezek az én soraim.
"Nagyon szépen kérlek Titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat.
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült,sápadt szemeket.
Én nagyon kérlek Titeket,
Szeressétek az öregeket"
Óbecsey István:.
Ha belegondolunk, gyerek/ek mellett nem létezik, hogy ragyogjon egy lakás.
Azért olyan rendben van tartva, hogy mi megtaláljuk a dolgainkat benne :)
Az utolsó mondattal nagyon egyet értek: adott esetben, ne csak a gyerek kérjen bocsánatot, hanem akár a szülő is... Vannak dolgok, amiket a szülő hiába tud jobban, a "gyermeknek" is meg kell tapasztalnia a rossz döntésének súlyát, következményét. Ettől válnak felnőttekké...
És ne legyen az, hogy "én megmondtam"...
Ezt a mondatot töröltem a szótáramból, és azt is, hogy "én csak jót akartam neked"...
Elhiszem, hogy nem happy, csak egyszer-kétszer olyan jól esne ha engem szolgálnának ki! :)
Hát nézd, akár lelkibeteg, akár nem, ezt már az elején nem kellett volna hagynod! Nem is tudom elképzelni, milyen életetek lehet? Én már azt sem bírom, mikor átjön az anyám, és belenéz a hűtőbe! Azért mindennek van egy határa! Ilyenkor puffog, de majd csak lenyugszik!
Gyerekeim miota nagyok lettek mind kulön lakik a sajatjabam .
En soha sem engedtem meg magamnak hogy vagy kritizaljam sem öket semazokat kiket valasztottak.
Ez az ö eletuk nem az enyem , nem is volna ra jogom hogy beleavatkozom barmibe is. Mas ha tanacsot kivanna valamelyik , en meghalgatom ha tudok segittek de tolakodni soha !
Igen ezek a " mindennben jobban tudo anyak " nagyon megtudjak keseriteni a fiatal ember sorsat. Plane ha a gyerekorban is szigoruan viselkedtek a szeretet helyet neveltek akkor mar magaba nincs a fiatalban az a önbizalom hogy elkuldje a szulöket oda ahova valok .....
Tanuljanak meg mind szulök respektalni a gyereket es ha valamit eltolnak akkor kerjenek bocsanatot.
"Én nem akarok olyan lenni, mint ő! "
Ha ezt felfognák az egy nagy lépés lenne!!!
Van egy barátnőm , akihez az anyukája és az anyósa is jár , néha meg is főznek....Egyrészt igaza van , ,mert ingyen bejárónő , de akkor is.....
Pláne ha utána az utcán az a téma , hogy milyen rendetlen vagy, és ha ők nem lennének , akkor megenne a kosz...nah én ezért tiltakozom ellene....
Ez nem annyira happy,mint gondolod.
Eddig olyan helyen dolgoztam,hogy alig voltam itthon,csak aludni jártam haza.A háztartást a férjem vezette,neki rugalmas volt a munkája.A sors úgy hozta,hogy másik munkahelyre kerültem,ami kötetlen.Kevesebb pénz,de akkor csinálom amikor akarom.Tehát most már meg tudom én is vezetni a háztartást.
Én hálás vagyok hogy ennyi mindent tett értem eddig,de amikor mondtam neki,hogy most már boldogulok lelki beteg lett.