Felnőtt fejjel nehéz igaz barátságot kötni. Mégis milyen jól esne néha egy kis barátnős csevegés. Ha ez neked is hiányzik, itt a helyed :) (beszélgetős fórum)
Ki tudja milyen barátságok szövődnek majd...:-)
Nekem is anyu az legfőbb bizalmasom, de ö is messze van (200 km) Nagyon hiányzik az ő közelsége is.
Van ebben a "versenyben" valami!! Csak azt nem értem meg, akkor miért nem az a cél lebeg előtte, hogy családot akar...miért a bulikat hajtja....? Mert abból nem lesz boldogsága... Vagy ezt nehéz felfogni? Én már 20 évesen tudtam! Sőt! 17 évesen a férjemmel összejöttem...
Persze-persze... más beállítotsság, más személyiség, természet, na de egy mellettem álló személynek (barátnak) örülnie kéne az én örömömnek.... És olyan rosszul esik, amikor nem így van....De tényleg van benne valami: "biológiai" verseny, vagy irigység, mind1 hogyan is hívják, de ez megmérgezheti a kapcsolatokat!
Annyira igazad van!!!
Merre laksz?
Akkor tényleg közel vagy. Pesten ez nem távolság:)
Amúgy nekem is inkább a családban vannak barátaim. Anyukámmal szoktam az utóbbi időben megbeszélni mindent!
Vagy párom unokahugával, de tényleg jó lenne egy családon kívüli személy:)
A másik oldalt nézve az egyedülálló gyermektelen barátnőinknek is nehéz lehet.Mert írigyek, hogy nekünk már van CSALÁDUNK.Ilyen példám is van.
Álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyien jöttök. Köszi-köszi :)))
Erzsébeten laksz? De jóóóó :-)
Sokat járok Erzsébetre, az Ady utcába. Tudod hol van???
Mert én Csepelen lakom, 10 percre az említett utcától :-)
én hasonló eseten koppantam decemberben. Egy szintén "elvileg barátnő"mnek volt az eljegyzése decemberben, jóban vagyunk végülis, heti szinten váltunk 1-2 mailt, de nem is említette. Aztán a városban hallottam, kérdezte egy csaj(a vőlegényének a munkatársa), hogy hallottam e, hogy nagy nap lesz náluk szombaton, majdnem padlót fogtam hirtelen. Kcisit ideges lettem, ugyhogy hazajöttem és irtam neki egy mailt, hogy grtulálok az eljegyzéshe, aztán erre képes volt visszaírni anynit, hogy sajnálja, hogy nem szólt, de elfelejtette. Nem hinném, hogy ilyet el lehet felejteni...
Elképesztő mennyien lettünk hirtelen!!
Loorena! Jó ötlet volt ez a fórum!!
Talán olyan bnő is van akinek még nincs gyereke, vagy esetleg még az igazit sem találta meg és rosszul esik neki, úgy érzi hogy ő lemaradt. A bnőknél azért ez a "biológiai" verseny szerintem létezhet. Lehet, hogy csak tudatalatti a dolog, de így érezhet.
Hmm, Vörösvár...olyan ismerős valahonnan...Ha Piliscsabán élek, és napi kétszer vonatozok át rajta, ismerős lehet? :D
Ilyenkor az is eszembe szokott jutni: lesz még fordítva is! Ő is fogja azt érezni, hogy nincs igazi bnője... mert egy felszínes kapcsolat nem egyenlő ezzel....
Ez egy jó kérdés. Majd akkor rájönnek ők is amikor ők esnek át ezen a változáson. De ezen már kár keseregni!:)
Ez így igaz. nem az esett szarul hogy nem hív meg.(bár a mi keretünk se volt nagy, mégis a legjobb-nak ítélt barátnőket elhívtam - utólag úgy látom kár volt, de ez már lényegtelen) azóta rájöttem hogy akivel nem annyira voltam jóban sokkal jobban vagyok most
Pontosan!!!én is éreztem, hogy változok, hogy ANYA lettem é persze, aláírom: változással jár! és ez így normális, sőt! így is kell történjen! De emelettt ugyanígy vannak érzéseink, meg nagyon sok olyan dolog, amit jó "kiadni" megbeszélni... amiket felsoroltál: tervek, célok...)bnővel...
De szülés után már nem kíváncsiak ránk? miért?
Na ezek tudnak nagyon rosszul esni...
Szóval másnak is van olyan régi barátosnője akivel a pénzbeli különbség miatt szakadt meg a kapcsolat...:(
Nekem is több sajnos, mi annak idején módosabbak voltunk(anyuék)nagy ház 5 szoba...de én nem néztem soha hogy ki csóróbb.Erre "barátnőm" aki gazdag csávóhoz ment feleségül lenéz, hogy most egy 2 szobás parasztházban lakunk,pedig ő pont ilyenbe nőtt fel.És a férje megkérdezi:-hány szobátok van csak 2???
Én meg mondom, hogy igen és elférünk 3-an a kisfiammal meg a férjemmel...
Annyi-de annyi ilyen vagy ehhez hasonló eset van....Kicsit dühítő és persze rosszul is esik, amikor pont egy bnő hagyja cserben a másikat, és az esküvőröl még képet, lapot sem küld.... Ne hívjon meg, mert mondhatja, hogy nincs rá keret és el is fogadom... de legalább annyit mondjon: na ez és ez lesz/ történt...
Biztosan olyan anyukások leszünk hirtelen. Pedig ugyanazok maradunk, csak kibővül az életünk, a nőiességünk egy nagyon szép szereppel. Persze változik az ember, de ugyanúgy nő marad, gondolatokkal, problémákkal, célokkal, tervekkel, nem?
Igen ezt én is így élem meg. Lányom születése óta, szinte csak én érdeklődöm a bnők után ők meg szarnak a fejemre. Mondjuk az egyik (nem a legközelebbi) esküvőjéről wiw-en értesültem. Hát ekkor pofára estem kicsit, de sebaj. Azóta nem nagyon keresem.
Ilyenkor nem barátságról van szó! Sajnos én is eddig halogattam.... Mindig csak én kérdeztem én segítettem és én adtam tanácsot... és csak most jöttem rá, ilyen "bnő" nem kell! Ő miért nem kérdezi meg, hogy vagyok? Mi van velem? Van vmi gondom,? Segíthetek vmit? ÁÁÁhhh soh....Viszont ami érdekes: észre sem veszi magát....
Biztosan sor kerül rá, de hál' istennek hirtelen annyian lettünk, hogy lehet, hogy asztalt kell foglalnunk, ha mindenki eljön :-)
végre valaki a portálon aki nem csak h betudja lőni, merre van Vörösvár de még szereti is :D:D:D
További ajánlott fórumok: