Felmérés-hányan szólnak hozzá a semmihez egy órán belül? (beszélgetés)

Mondjuk az igaz hogy pofátlanul tökéletes vagy.

Azért érdekelne a másik is.

Önkínzásból.

Egész du-n sírtam...

Szomorú ez:(((

Tudni akarod? He???TUDNI A-K-A-ROD mit műveltem??(Tág orrnyílások, liluló fej, egyre csak közelítek feléd, miközben szikrát szór a tekintetem, és nyálat a szám.):))

Még mindig tudni akarod?:))

Ne akard tudni, mert többet nem állsz velem szóba.

Egyelőre tükörbe sem tudok nézni. Bár annak más oka is van.:))

Kétszer elolvastam mindkét méhecskés bejegyzést, de haljak meg, nem értem. Ez valami pajzán kis történet, ami most hihetetlen módon nekem nincs meg, vagy ezmiez????

Nagyon remélem, hogy nem az amúgy is szerény humorérzékem teljes elhalása a büntetés azért a szégyenletes tevékenységért, amit az elmúlt hosszú órákban műveltem. Elég nekem elviselnem a saját megvetésem.

Jajj istenkém, már megint enyém lesz a kerek? Ráadásul ilyen nagyonis szép kerek?

Tiszta izgatott lettem.

Jóvan. Sz@r mese lett. Mán én is látom.

Inkább méhecskék laktak a kertben, termelték a mézet, de az egyik sokkalta többet, illatosabbat és még ki is rakta a pócra és akkor jött a bocs (én kérek elnézést) és enni akart a mézből és ezzel megzavarta a kis méhecskéket a csicsergésben, akarom mondani döngicsélésban. Na. Így jobb?

öööö....én ezt nem értem :DDD a virág termelte a misztikus mézet???? :DDDD

Azt a dingidöngiméhnek kellene, nem???? :D

És mi is a gond??? Hogy csak egy fullánk volt, és sok-sok beporozni való virágocska???? :D

Vót egyszer egy virágoskert, nyugodt, kis sziget a nagy bűzös világban. Benne virágocskák, akik lágyan ringtak a szellőben, duruzsoltak-susogtak egymással, nap mint nap. Mint nap.

Aztán egyikük mézet kezdett termelni - itt van egy kis misztikus köd, hogy miképp, de belefér - és vége volt a virágoskertbéli boldog időknek.

Méhecske (nem, nem az az őrült méhecske. Bár végülis ki tudja.) jött a méz illatára és hiába hessentették tova az ingó-bingó virágfejek, a méhet a méz illata visszacsalogatta újra és újra. És újra.

Mi kőne tenni?

Nincs mit..

Bennem tombol a jó szándék