Felmelegítve még a káposzta sem jó! Tényleg így van? tapasztalat? (beszélgetős fórum)

mindegy hogy' kérdezted, ezek csak általános lózungok minden alap nélkül.

valaki kitalál egy hülyeséget, aztán szajkózza a világ, mint axiómát..

emberből vagyunk, ha valamit úgy itélünk meg, hogy mégis kell, vagy újra kívánjuk, vagy csak húsz év után derül ki, hogy mégis jó fej ez a pernahajder, akkor hajrá!

ne befolyásoljon semmi...csak a vágy..

a' nélkül amúgysem ér az élet semmit. azért élünk, hogy azt vagy leküzdjük, vagy hagyjuk beteljesülni...

így van!

ha nincs szerelem valóban nem kell felmelegíteni....

túl kell lépned, mert ez így nem élet.

És az hogy ki milyen az ágyban... hát nem tudom.

Nő vagy két kezed két lábad két melled egy szád van.

Ezek lehet szex közben variálni, meg a hozzáállásodat. Leginkább azt hogy oda adod magad és fekszel mint egy darab fa, vagy játszol vele simogatod és érzéki vagy.

Nem nagyon lehet a szexet elrontani!

De sajnos a szexhez két ember kell meg figyelem és szeretet, szerelem és bizalom.

Ha nincs bizalom felesleges az egész kapcsolat. Akkor csak szexeljetek, de csak akkor ha neked is jólesik!! Neki pedig oda kellen figyelnie rád.

de azért kötelességből ne legyél senkivel.

ez a legnagyobb marhaság amit valaha halottam.

Akkor a szülőktől a lehető legtávolabb kell új életet kezdeni együtt, ha Ti amúgy komolyan gondoljátok, és van rá lehetőségetek.

Mert a sok vita, veszekedés, esélyes, hogy csak tönkreteszi a köztetek lévő dolgot.

Nálunk nincs ilyen baj, hogy az ő családja vagy az én szüleim balhéznának az újrakezdés miatt.. Sőt a többség ki is mutatta, hogy örül neki. De mégis menni akarunk innen, amilyen hamar csak lehet. Hogy csak ketten legyünk ebben a kapcsolatban.

NAGYOBB A BAJ MINT GONDOLTUK !

a szulei ki nem állhatnak, olyan nagyon , hogy mióta megtudták áll a báll náluk otthon , vagyis napok óta

akarhatom azt hogy emiatt legyen neki feszültség a szülei közt szeretem őt ő is engem , de a szülei kikészítik idegileg :S

Igen, értem, hogy mire gondolsz. Mert amúgy én is hasonlóan vagyok a dologgal. Nem véletlen, hogy az ezt megelőző kapcsolataim még kapcsolatnak se nagyon voltak mondhatóak. Sokkal inkább próbálkozások voltak, amik pár hétnél nem tartottak tovább, max 1-2 hónapig.

Ez viszont majdnem másfél évig tartott. Egy olyan élethelyzetbe kerültünk, ami új volt mindkettőnknek, nem tudtuk kezelni. Ennek eredménye lett, hogy szétmentünk. Ez most február 4-én történt. És ma hajnalban kaptam Tőle egy üzenetet, hogy beszélnünk kellene, kezdjük elölről..

Még nem tudom, mi lesz a vége. Mert egyrészt most kicsit össze is zavarodtam, pedig reméltem, hogy kibékülhetünk. Másrészt pedig nem tudhatjuk, hogyan alakulnak majd végül a dolgok.

Ne feszélyezzen, hanem próbáld megérteni. Mondok egy példát.

A egyik szomszédom egy tündéri dolgos házaspár, 36 éve élnek házasságban, a férfi idén lesz 80, a nő 72. (Ebben a korban a szex már igen érdekes lehet.) Csakhogy a papa igényelte, de a mamának meg borsódzott a háta, ezért elzárkózott. A férfi teljesen megvadult, kifordult önmagából, mindenféle csúnya dolgok történtek; csinált egy rakás baromságot, a végén beadta a válópert! Pedig amúgy csodálatosan tudnak együtt élni. Mondtam a szomszédasszonynak: idefigyelj! Szorítsd össze a fogad, gondolj mindenféle jóra, néhány percnél úgysem tart tovább. Figyelmeztettem az egyház szerinti házastársi kötelességre. Elgondolkodott, megfogadta a tanácsom, azóta szent a béke.

Nem vitaalapnak szánom, de az egyház sem véletlenül foglalkozik a témával:

A házasságon belüli nemi aktusnak tehát két indokolt motívuma lehet: elsősorban gyermekek nemzése, másodsorban a "házastársi kötelességek" teljesítése. Szent Pál a következőket írta a korinthusi hívekhez intézett levelében:

"A férfi teljesítse házastársi kötelességét feleségével szemben, hasonlóképpen az asszony is a férjével szemben. ..."

A házasságon belüli nemi élet "orvosság" a paráznaság ellen, mert megakadályozza, hogy a felek a házasságon kívül keressék szexuális vágyaik kielégítését. Ha a nemi aktusnak ezek az indítékai, akkor semmiképp sem tekinthető bűnnek, akkor sem, ha érzéki gyönyörrel jár – szögezik le a skolasztika tekintélyei. Bűnnek az számít, ha valakit annyira elragad a szenvedély, hogy "házastársában nem a feleségét látja, hanem csak a nőt, s kész lenne ugyanezt művelni vele akkor is, ha nem lenne a felesége". ...

igen, van olyan, h hirtelen összevesznek emberek, és akkor szétröppennek, aztán megint együtt vannak. de én mindig próbáltam olyan embert engedni közel magamhoz, aki stabil érzelmileg, aki nem sétál be aztán gyorsan ki az életemből. én, a hosszútávú kapcsik híve vok. ha vki instabil, az mehet a levesbe részemről.

de tudom, h sokaknál ez másképp működik, v vannak olyan meghatározó elemek is az életükben ami azt indokolja, h mégis béküljenek ki.

Értem én, hogy mire gondolsz. És igazad is van.

Nekem a megfogalmazás volt idegen, hogy a szex=kötelesség.

Nem én találtam ki, hogy a szex házastársi kötelesség. De valamilyen szinten az. Ahogy a házastársak kötelesek egymásról gondoskodni, jóban, rosszban, egészségben, betegségben kitartani egymás mellett, hiszen az esküjükben ezt fogadták, szerintem ebbe az is beletartozik, hogy ha az egyiknek éppen nincs kedve, a másikért erőt vesz magán, ha az annyira forszírozza, legfeljebb ez alkalommal nem élvezi annyira, de a párjának örömet okoz.

Nem lenne annyi félre menő férj, ha nem volna annyi „fejfájós” asszony. És fordítva: nem lenne annyi kikapós asszony, ha nem volna annyi lusta férfi.

20 honap egyutt , 10 honap kulön ,

szakitás után ,még olyan volt mintha járnánk , mert semmi nem változott egy oppár hétig , nem birtunk eélszakadni , mindig dumáltunk , jött is pont mint előtte, kb 1 hónapig utána már csak duumáltunk, mikor már látma hogy nem lesz ebből már semmi , már akkor inkább csak veszekedtunk , napi szinten , mert ugye nem birtuk ki hogy nem dumáljunk , aztán ő más csajokkal flörtölt de mélg nem volt semmi , én erre bebuzdulva internetes társkereső és e yg menő izmos uzletember :D be is dicsekedtem eki, persze csak 1 háétig tartott , nem birtam hogy nem ő az akivel vagyok, aztán jöttek neki a kapcsolatok de neki már 2 honapos meg egy 3 honapos , és muttatta a világnak hogy milyen boldog , aztán már csak heti szinten beszeltünk , aztán havi szibten , majd uj év uj élet , és rájöttem hogy az uj életem csak uj jo ha olyan mint a régi volt , azzal a fiuval akivel régen voltam , aztán megint beszeltünk , vagy inkább veszekedtünk , naponta meginn :D majd heves veszekedés vége :" még mindig szeretlek te hülye !" és azóta békülünk :D

Ezért is írtam az előtted lévő hozzászólásban, hogy nem mindegy, hogy mennyi idő után, és hogyan lett vége a kapcsolatnak.

Az eddigi kapcsolataimnak eddig mindig úgy lett vége, hogy azt mondtam hallani se akarok többé róluk, nem hogy még egyszer beszélni bármelyikkel is ebben az életben. Tehát amit írtál, amikor/amire vége lett eltávolodtam, megutáltam őket.

Viszont a mostaninak úgy lett vége, hogy újra kezdeném, ha látnám rajta azt, hogy komolyan gondolja, ha megküzdene a bizalmamért.

Nem azt mondom, hogy egy kapcsolatban a szex a legfontosabb, de annak is működnie kellene. Ha nem élvezitek egymással, az hosszútávon nagyon nem jó, megöli a kapcsolatot. Szerintem legalábbis.

Mert lehet akármilyen türelmes, megértő, intelligens, vicces, összeszedett, higgadt, törekvő, kitartó vagy akármi más, amik miatt úgy érzed, hogy kiegészítitek egymást, mindenben kellene passzolnotok.

És ha már nem is hiszel kettőtökben, akkor a lelked mélyén szerintem már tudod a választ arra a kérdésre, hogy Ő-e a Neked való vagy sem.. Csak szerintem valami miatt még magadnak se mered bevallani.

na jo , de ő türelmes , megértő , intelligens , vicces , összeszedett (én szétszort) higgadt (én lobbanékony) és eléggé törekvő, kitarto

szal jó tulajdonságai is vannak , és pont azok az erősségei ami nekem gyengéim , úgy egészítjük ki egymást :D

és ehhez még tegyuk hozzá hogy nem is élveztem vele a szexet ...

( valszeg azért volt neki jobb a másik csajjal mert őt el tudta juttatni oda ahova engem csak félévbe egyszer)

nehezen hiszek kettőnk dolgában , inkább úgy vagyok vele , hogy a próbával nem vesztek sokat , max 100% biztos leszek abban hogy nekem nem ő valo és kész

De ha ennyire bizonytalan vagy a kettőtök dolgában, akkor van egyáltalán értelme újrakezdeni vele?

Már bocsi, nem bántásnak szántam! Csak ha ennyire nem bízol benne, és ennyi sok dolog van, ami zavar, akkor lehet, hogy többet ártanál magadnak az újrakezdéssel.

Nekem kicsit furcsa, hogy kötelességként beszélsz a szexről. Igen, sok kötelesség van egy házasságban, de a szexet nem gondolnám annak.

Hogy lehet kötelességből szeretkezni? A vágy vagy jön vagy nem.. Én pl nem tudnék olyat, hogy együtt vagyunk x ideje, és kötelességem lefeküdni vele, ezért most azonnal meg kell kívánnom.

Egyrészt.

Másrészt ne felejtsük el, hogy a szex házastársi kötelesség. (Igaz, a topic kiírója nem él házasságban.)

S vonatkoztassunk el attól is, hogy ez a megfogalmazás eredetileg az utódnemzés érdekében született.