Fellángolás vagy mégse?? (beszélgetős fórum)
Sok boldogságot kívánok!:)
Sziasztok! Azóta nagy változás van, randik sorozata után a férfi iránt szerelem van, és részéről irántam is. Az első csók, az első randi, mély nyomot hagyott bennem. Imádjuk egymást, Mind kettőnk megtalálta a másik felét, Egy egész vagyunk most. Szeretjük egymást, becsüljük egymást, élvezzük az élet minden percét. Soha életemben nem voltam ilyen boldog, mint most. Néha el is gondolkozom, valóság ez? Van még ilyen? Van ilyen férfi a világban, aki ennyire tud szeretni egy nőt? Én megtaláltam azt a férfit, aki kell nekem, akit szeretni tudok életem végéig. És örülök annak, hogy a sors így rendezte, hogy nagy szenvedés után megkaptam a nagy szerelmet. Örülök, hogy van nekem :D
Elolvastam a fórumot! Mesélj! Mi történt azóta?
Megvolt az első randi...meséljek? :D
Kellemes hétvégét mindenkinek:):):)
Szép napokat, kellemes hétvégét Marcsi9515, és természetesen Mindannyiótoknak!!!
Menj, menj, menj! Legyen szép a találkozás! Lehet, hogy néhány szép óra, lehet, hogy egy szép életre szóló kapcsolat, vagy valahol a kettő között! Drukkolok!:)
Miért lenne gond? Mondjuk én a magam részéről nem szeretnék ennyi idős férfivel kapcsolatot, de ez az én problémám, hogy miért. Attól még másoknál működhet, és működik is. Hajrá!
Köszönöm mindenkinek a jó tanácsokat...Szép napotok legyen :D
Ezt is írta nekem: viszont eljátszva a gondolattal hogy találkozok veled,valahogy egyszeri megismételhetetlennek kell lennie amire mindig emlékezni fogunk ,akár csak az az egy randi,de akár ha valami hosszabb románc is alakulna belöle! (utobbinak jobban örülnék).
Ezt is most írta nekem, a találkozással kapcsoaltban: megigérem hogy akkor se teszek semmit ha nálad lemegy a függöny!!!!!!!!!!
élvezni akarom minden percét a talinak ugy hogy semmi érintkezés csak a vágy !
És szerintetek nem gond, hogy én 25 éves vagyok ő meg 37 éves? Bevallom, picit furcsállom, de lehet azért meg más férfi nem volt az életemben.....de boldog vagyok, hogy mindenki ilyen aranyos.... de picit a csalódás miatt még a fájdalom bennem motoszkál......de majd elmúlik...
Ha független akkor nincs veszíteni valód,sok sikert!
...mármint feladni nem akartam...
Ráadásul engem úgy ért, mint derült égből a villámcsapás... sehol egy póclék... de beszereztem ideje korán. Csak ez tudja enyhíteni a fájdalmat. Tudod, "kutyaharapást szőrivel"!
Ó, kedves, én harminc évet nem akartam, de a büszkeségem, az a fránya, nem engedte. Nálam persze sosincs visszaút. Ami elromlott, én kidobom. Tök' mindegy, hogy én, vagy más törte össze a poharam, vagy csak az idő vasfoga mardosta darabokra. Nálam nincsenek műemlékek, meg restaurálás. No, jó! Megsiratom, elgyászolom, de kivele végül.!!!
Jaj ez olyan jó dolog:):)Élvezd ki én azt mondom:):)
Ha találsz egy olyan pasit aki tényleg szeret és törődik veled,könyebb lesz az érzéseidet nem elfolytani,hanem kimutatni.
igen mert bevallom elviseltem jó pár hónapig, hogy találkozgat a ,ámsik nővel, mert nem a hisztimmel akartam visszaszerezni a páromat...nem akartam feladni a 7 évet.....de nincs meg a bizalom felé...és a szerelem is mintha elillant volna....esküszöm, barátként tekintek rá...ezek után én még kulturált ember módjára igyekeztem vele a dolgokat megbeszélni, hogy mindenki menjen a maga útjára....külön-külön....és nem kell félni, mert rettegett...néha beszélgetünk azért....csak barátok leszünk.....de hát szerintem magyarázhatok neki, mert nem érti....és most így ez az érzés ami elfogott a másik pasival....hát ilyet még nem is éreztem....jó is meg nem is.....mindig ilyen voltam, hogy az érzéseimet elfojtottam, lehet ez a párkapcsolatom miatt volt, mert sajnos a párom sokszor kritizált, sex terén meg amire vágytam, azt nem kaptam meg :( (pedig mindenki mondja, hogy nagyon dekoratív nő vagyok ( de nem éreztem ezt mostanáig :D)..és....most.....teljesen parázslik bennem a vágy...a csók iránt...az érintés iránt....
köszi a bíztatást...el nem tudod hinni milyen jól esik....olvasgatom a hozzászólásokat és mindenki tanácsolja, hogy ebből nem lesz baj....jobb is a kedvem, mert eddig tele voltam rettegéssel....köszike :D
Találkozzatok, a kapcsolatod már véget ért, még ha nem is szakítottatok, menj közel ahhoz aki megmozgatott:))Merj!!!
Akkor ne fogd vissza magad:)
Mindenkinek szól:
Igazatok van... fiatal vagyok..tapasztalatom meg mondhatni nincs is, mert egy pasim volt...aki nem is foglakozott velem....ezalatt a 2-3 hónap alatt chatan keresztül több érzelmet-szeretetet-törődést kaptam a másik férfitól, mint a valaha...és ez annyira jól esett....és vágy iránta egyre erősebb lett mostanság...
Anélkül ,hogy fájdalmat ne okoznánk, v. mi el ne szenvedjük, hát... nem lehet élni. Ez tapasztalat.
A fellángolás értékes és használd ki! De közben tudd, semmi sem tart örökké, és akkor majd nem fáj annyira, ha véget ér. Addig meg élvezz ki minden percet, pillanatot. Örülj mindig annak, ami van, amit megad a sorsod és ne rontsd el aggódással.
Szia!
Szerintem azt soha nem lehet előre tudni,hogy fellángolás e vagy szerelem lesz belőle.
Ennyi erővel akkor soha nem kezdesz új kapcsolatba?
Mindketten szabadok vagytok,tehát nincs akadály:):)Főleg ha jót tesz a lelkednek is!
Sok sikert:)
nincs senkije...és tényleg olyan jól megértjük egymást....
És ha meg meg se próbálod? Ha nem is találkoztok? Honnan tudod mit veszítesz, milyen esélyt hagysz ki?
a többi meg majd elválik
persze ha már úgy érzed képes vagy mást ölelni..
Szia
hát igen felmerül a kérdés, hogy nem -e csak szeretethiányod van.
De ha neki sincs sennkije, szabad, akkor miért ne???
Sziasztok!
7 éves kapcsolatom a végén jár( életem első kapcsolata)..én amúgy 25 éves vagyok)...már külön is élünk a barátommal...sex-csók már vagy úgy fél éve nem volt köztünk, a pasi átvert..és legalább fél éve más nőt csókolgatott....szeretet hiányom van...és a bennem elfojtott szeretni akarás most felébredt, egy másik férfi miatt(ő 37 éves)
Egy közös ismerős az a bizonyos férfi. A múltja nem teljesen tiszta,azóta megváltozott de mindenkinek van a múltjában olyan dolog amit megbánt, úgy érzem...de már hónap óta beszélgetünk interneten és olyan vágyakat ébresztett bennem fel, amit senki még soha. Bevallása szerint régen nagyon csajozós volt, de már régóta tetszettem neki, de tiszteletben tartotta, hogy máshoz tartozom. Amikor egyedül voltam, akkor ő mindig velem volt az interneten és lelkileg átsegített minden nehéz pillanatban...( a sok lelki fájdalom miatt)
Mindketten kölcsönösen érezzük a vágyat, hogy egymásnak szeretetet adjunk....de nem lehet, hogy csak egyszerű fellángolás? Nem találkoztunk személyesen, mert én nem akartam......mert attól félek, hogy elkap az érzés, hogy valaki öleljen át, csókoljon meg..... nem akarok magamnak se, és neki se fájdalmat okozni....várom a véleményeket..ki mit tenne a helyemben...köszönöm.
További ajánlott fórumok: