Felháborodtam - láblógató anyukák? (beszélgetés)

Ezt komolyan így gondolod?:)))

Nem olvastam, viszont sok ilyen anyukát ismerek. Megvan a baba, majd két hónap után munka, a gyerekre vigyáz valaki (jó környéken lakom:))

Voltam anno gyerekcsősz is két évig, anyuka napokig külföldön tárgyalt, apa szintén. De a családmodell megvolt a külvilág felé.

Nem ezt bizonyították, csak egy utalás van benne, hogy akár valaki, aki ezt helyettesíti, de egyébként nem ugyanaz a hatás.

És Fata nem ezt mondta, hanem, hogy az anya szerepe túl van misztifikálva. Pedig a legfontosabb ebben az időszakban.

Na, azt én is utálom :)

De a táppénzre rohanást viszont nem értem.

"Ez elég sarkos példa, de sok ilyen van már. Csak azt nem értem, minek nekik a gyerek? Státuszszimbólum?"

Lehet ,hogy nem akart abortuszt?:)))

Hol olvastad ezt?:)

Nem, az a baj, ha azért kér programozott császárt, mert aznap épp ráér.

Erre céloztam:)

Szerintem akkor nem érted, hogy én mit mondtam.

Én nem azt állítottam, hogy egy anya leválasztható a gyerekről sérülés nélkül az első 1-2 évben, hanem azt, hogy az anya felcserélhető más gondoskodó személyre, amit ha te is elolvastad a cikket :) be is bizonyítottak.

Nem pár órát mondtam én sem. De nem sok idő. Egyébként mielőbb, a legjobb azonnal.

Mert a világrajövetelekor minden idegen a számára és az anya teste ezt a stresszt megszünteti.

Ez nem cáfolja, hogy az első három év lenne a fontos, hiszen csak egy évről szól.

A másik, hogy nem végeztek azon babák között összehasonlítást, akik az anyjukhoz, illetve máshoz (aki szerette és gondjukat viselte) kerültek vissza.

Mindegy. Értelmetlen erről vitázni. Nem jól tudja, aki így tudja. Ha érdekel olvass utána. Amire te azt mondod, hogy ezt látod, ilyen tapasztalatokat szedtek össze.

A gyerek 3 éves koráig nem fejeződött be fejlődés szempontjából, ami az agyat és érzékszerveket illeti. Utána kezdődik a szocializáció, ezért lesz fontos az apa szerep.

itt egy cikk a gyermek első évének fontosságáról szól, amit több kisérlettel bizonyítanak benne van, hogy a baba a leválasztás után akkor kezd újra rendbe jönni, ha visszatér az anya vagy sikerült egy olyan személyt találnia aki gondját viselte.

[link]

Ez volt az első találat a gugliba, mielőtt rámfognák, hogy direkt összeollóztam.

Ehhez annyit tennék hozzá, hogy egyre több az olyan anya, aki a munkahelyéről megy szülni, majd egy hét múlva újra ott van.

Ez elég sarkos példa, de sok ilyen van már. Csak azt nem értem, minek nekik a gyerek? Státuszszimbólum?

Érdekes, hogy ezzel a jelenséggel kapcsolatban, egyre több gyerek kerül pszichológushoz.

Vajon van összefüggés?

Teljes felválthatóságról én nem beszéltem.

Sőt, azzal is egyetértek, hogy az anya a legfontosabb neki.

De hogy pár órát nem bírna nélküle, és defektes lenne tőle, azt kétlem.

Mondjuk én is az vagyok, egy defektes bölcsis :)

Sajna sérült. Záros határidőn belül meg kellene kapnia az anyának. A sérülés nem azt jelenti, hogy beteg lesz, de már egy kis sérülést megél. Minden ilyen sérülés szinte maradéktalanul kikezelhető később.

De ez egy példa volt. Az első 3 év nagyon érzékeny. A születés körülményei nagyon nagyon.

a fiam császárral született és másnap kaptam meg....

de nem vettem észre hogy sérült volna....

én igen..

Lehet ,hogy a könyvekben ez szerepel,meg az ,hogy ha nem éjjel nappal ,minden órában áll a gyereke rendelkezésére,akkor az a gyerek lelki sérült lesz,hiába minden szeretetteljes gondoskodás a nagyi részéről,vagy az apáéról,vagy a daduséról,de én ezt nem gondolom így ,mert szerintem egyszerűen nem igaz!:))

Szerinted egy gyerek nem tud érzelmileg kötődni az apjához,vagy egy dadushoz,mert csak egy embernél képes biztonságban érezni magát 3 éven keresztül?

Szerintem nem téves,mert azért gondolom így ,mert ezt látom.

Úgy gondolom, a defekt pont amiatt van, hogy a szülők nem készülnek fel a gyermekvállalásra, hiszen ehhez nem kell "jogosítvány".

Számomra értelemszerű volt, hogy mindkét gyerekem 3 éves koráig ők az elsők. Még mindig maradt elég időm később előtérbe helyezni a saját igényeimet, vágyaimat.