Félek a sötétben, mit tegyek? (beszélgetős fórum)

Vannak olyan emberkék , akik nem bírnak egyedül lenni, muszáj, hogy menjen a ráió , tévé, vagy beszéljen valakivel...

a magány nem rossz néha, magam részéről gyakran igénylem is.

Én sokkterápiát alkalmaznék! :DD

Most felhívnám,és beleszuszognék a telefonba! :)))

Nálam nincs konkrét alakja a félelemnek. Maga a sötétség amitől félek. Nem a farkasok, vámpírok, vagy szellemek, esetleg baltás-láncfűrészes gyilkosok...

Maga a magány és a sötétség, és minden hely ami sötét.

a tévé nem jó, mert nem megoldás.

a barikád szupi Sacarnes, jó bolondosak vagyunk, hogy azt hisszük ez bármit is megállítana , ha már bent van a szobában:D

Szia, régen voltak nekem is ilyen marhaságaim, úgy éreztem , hogy áll valaki az ajtóba, de oda nem mertem volna fordulni.Az ágy alá most se néznék be semmi pénzért:)

Aztán lett kutyánk:)

Bár nem csak ez segített, barátkozz meg a sötéttel, egy idő után hozzászokik a szemed, és nem olyan félelmetes.Megvan az éjszakának is a varázsa:)

Teljesen megértelek. Én is voltam hasonló esetben. Csak az egyik oldalamon aludtam, mert állandóan az ajtót néztem (4. emeleten). Mindig rossz álmaim voltak. Mostanra már csökkent ez a félelem érzett, de néha rám jön, ha ritkán egyedül vagyok, sőt még akkor is, ha itthon van valaki. Nálam akkor kezdett ritkulni, amikor cicák kerültek a házba. Ha valami zörejt hallottam, akkor rájuk fogtam, hogy ők voltak. Ezt megszoktam, így elmúlt.

Most azt tudom neked tanácsolni, hogy gyújtsd fel a lámpát, menjen a tévé, hogy elvonja figyelmedet a buta gondolatoktól. Gondolj arra, hogy ott van a gyermeked, neki nyugalomra van szüksége, és nem lesz semmi baj.

Nem baj, a nyuszik aranyosak :))

Az a baj, ha nyitva hagyod, vonzani fogja a tekinteted, és ráparázol.

Próbálj kemény lenni! Mobil a kézbe (engem megnyugtatott :)), és hajrá!

TV vagy rádió? Nekem az alapzaj szokott segíteni.

És persze villany.

Kitartás :(

Kicsi korom óta félek az egyedülléttől és a sötétségtől.

Most a férjem is és a lakótársunk is éjszakás műszakra ment. Most fogunk költözni, káosz a lakás. Cseppet sem érzem azt az otthonos melegséget.

Odáig tudtam merészkedni, hogy bementem a picim szobájába, betakargattam és lekapcsoltam a villanyt.

De közben valami rémes szorongás folytogat.

Árnyak suhannak, minden moszdul és mégsem, pattan, nyikkan, csikordul.

Kezdek pánikolni!

Hogy nyugodhatnék meg?