Feledékeny a nagyi?

Jó tudni! Mikor érdemes gyanakodni az Alzheimer-kórra?

Az időskori feledékenység sokakban aggodalmat kelt. Mikor normális és mikor jelezhet komolyabb problémát, például Alzheimer-kórt? Segítek eligazodni a tünetek között, hogy ne aggódj feleslegesen, de ne is hagyd figyelmen kívül a lehetséges veszélyeket sem.

1. A felejtés mértéke

Ha a nagymama például egy távoli ismerős, vagy színész nevére nem emlékszik, de később eszébe jut, nem kell megijedni. Ha ez egyre gyakrabban előfordul, vagy valamire egyáltalán nem emlékszik, főként pedig ha ugyanazt a dolgot ismételten megkérdezi egy látogatás során, már érdemes külön gondot fordítani az okok kiderítésére.

2. A mindennapi élet zavara

Ha a nagyi elfelejti, hogy főzött levest, vagy nem tudja elvégezni a korábban rutinszerű tevékenységeit, az már komolyabb elővigyázatosságot igényel. Az elfelejtés nemcsak a konyhában, hanem bármilyen hétköznapi feladatnál is gondot jelenthet.

3. Kommunikációs nehézségek

Érdemes figyelni, ha a nagyi beszélgetés közben gyakran elfelejt szavakat, vagy kihagy alapvető kifejezéseket és ez megnehezíti számára a kommunikációt. Ez a tünet már a demencia korai jele lehet.

4. Tájékozódási problémák

Az Alzheimer-kór a memórián kívül a tájékozódási képességet is befolyásolja. Ha nem tudja, milyen hónap, év vagy évszak van, vagy ismerős helyeken is nehezen boldogul, az már nem az öregedés normális jele. Szakemberhez kell fordulni segítségért.

5. Dolgok elrakása

Mindenki elteszi néha a kulcsait úgy, hogy aztán nem találja meg azonnal. De ha a nagyi gyakran helyezi el a dolgokat nem a megfelelő helyre (pl. könyv a hűtőbe, pénz a pulóverek közé), az is figyelmeztető jel lehet.

6. Tervezési és döntéshozatali nehézségek

Az Alzheimer-kór a tervezési képességet, az absztrakt gondolkodást és az ítélőképességet is érinti. Ha a nagymama hirtelen elrontja, elfelejti a számlák intézését, vagy nehezen tervezi meg a bevásárlást, az is intő jel lehet.

7. Öltözködési szokások

Ha a mama az időjáráshoz képest nem megfelelően öltözködik, vagy például egyszerre több blúzt is visel, az is utalhat betegségre.

8. Kezdeményezőkészség elvesztése és visszahúzódás

Ha elveszíti a kedvét a korábban szeretett tevékenységekhez, vagy elkezdi kerülni az embereket, mindenképpen érdemes odafigyelni.

9. Hangulatingadozások és személyiségváltozások

Az utolsó figyelmeztető jelek a hirtelen hangulatingadozások és a személyiségváltozások. Ha a nagyi szorong, ingerlékeny, agresszív vagy depressziós és ezekre a változásokra nem találsz külső okot, az is utalhat az Alzheimer-kórra.

Ha az Alzheimer-kórra gyanakszol a nagymamádnál, először mindenképpen a háziorvoshoz érdemes fordulni. A háziorvos ismeri a beteget, fel tudja venni az anamnézist, elvégezheti a kezdeti vizsgálatokat és memóriateszteket, majd ha szükséges, a megfelelő szakorvoshoz – például neurológushoz vagy pszichiáterhez – irányít tovább.

A diagnózis felállításához általában szükség van részletes neurológiai vizsgálatra, laborvizsgálatokra és képalkotó vizsgálatokra is, hogy kizárjanak más lehetséges okokat

A betegség korai felismerése és a megfelelő támogatás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy könnyebben boldoguljatok a későbbi nehézségekkel. Fontos, hogy ne forduljunk el a tünetektől, de ne is aggódjunk feleslegesen minden apró elfelejtés miatt. Ha gyanús változásokat tapasztalsz, fordulj az orvoshoz a kérdéseiddel, ne dugd homokba a fejed!