Ez minden munkahelyen így megy? (beszélgetős fórum)

Sajnos nálunk is ugyanez volt, sőt még rosszabb.

Fiatal 2 gyerekes anyukaként azt kaptam, hogy a rég ott dolgozóké minden előny, ami marad szabadság időpont, abból "válogathatok"

Ez teljesen igaz :)

De mi is 10-en vagyunk 14 helyre, egy vicc.

Ezért vagyok kénytelen betegen is menni.

Nincs aki helyettem dolgozik.

Egy 8 főt igénylő munkahelyre 10 embert kellene felvenni.

Nem 6-ot.

Amikor én voltam pályakezdő, az én munkahelyemen úgy volt.

Legyen tartalék, ha betegség miatt kiesik valaki. Persze most a pénz az első, nem az ember.

Ezt az esetet akkor tudnánk megítélni, ha mi is ott lennénk abban a kollektívában.

Az esettől függetlenül mondom, hogy vannak jó és rossz főnökök.

Ahogy a közmondás mondja: Ahány ház, annyi szokás.

Amúgy meg, ahány ember, annyiféle.

:D

Szerintem, ha nem adna okot arra, hogy negatívan kiemeljék mindenki előtt, akkor nem tenné azt a főnöke, mert a közösségnek nem tetszene.

Azt gondolom, hogy a fórumindító nem tárgyilagos.

Nálunk még ez sem volt.

Senkit nem érdekelt, hogy kicsi a gyerekem, akkor is mennem kellett karácsony előtt és után is, mert nálunk az volt, hogy a vidékiek utaznak haza, ők nem tudnak így bejönni. Hiába nem volt gyerekük, akkor is ők maradhattak otthon...

Megpróbálnék olyan minőségi munkát nyújtani, hogy mint pozitív példát emelhessen ki a kollegák előtt.

Nem a főnököd vett fel a munkára?

Érdekes lehet egy ilyen nárcisztikus főnök,jól hátra kéne kötni a sarkát,mondjuk négyszemközt ha beszélnél vele,kirugna,de ott akkor mindenki előtt ha bánt,ott ha elcsípnéd a gyengepontját,soha többé nem merne bántani.Olvass a témában,hogy profi légy.

[link]

Amíg műszakoztam ünnepnapokon, nálunk is így szervezték. De ezt előre meg is mondták. Na jó, régen volt.

Szerintem nem lehet ok a szülés hiánya, vagy ha mégis, akkor háklis a főnök. Gondolom, neki van gyereke...

Ilyet soha nem tapasztaltam.

Karácsony, szilveszter volt úgy megoldva hogy karácsonykor a családos volt otthon a fiatal dolgozott, szilveszterkor fordítva.

De ilyen megkülönböztetés sosem volt, sehol.

Mi az hogy ingyenélő??

A főnököm megkülönbözteti azokat a dolgozókat, akiknek van gyereke, és akiknek nincs. Akik fiatalok és még nem alapítottak családot, azokat nem veszi őket emberszámba. Ez sokszor kiütközik rajta.

Ez mindenhol így megy? Mindenhol utálják a fiatalokat? Vagy csak rossz főnököt fogtam ki?

Most olyan helyzetbe kerültem, hogy rosszban vagyok egy kollégámmal, akinek vannak gyerekei, és vele folyamatosan kivételezik. A gyerekeseknek mindent elnéz. Akinek meg nincs, azokat meg ingyenélőnek nevezi, és fújjog rájuk, hogy nincs semmi dolguk. Baromi rosszul esik, hogy nem a munkám alapján ítél el. És az is, hogy forgatja a szemeit, amikor rám néz. A szemem sarkából látom.

Nem egy hárpia főnök, vannak tök jó dolgai, jó tulajdonságai, de baromi rosszul esik, hogy nem fogad el. Ráadásul hogy ennek ilyen hülye oka van, hogy nincs gyerekem. Ez magánélet, mi köze hozzá?

Nem tudom, van-e értelme itt maradni. Több kollégám, akik már elmentek innen, azt tanácsolták, hogy én is menjek el, mert belőlem itt soha nem lesz senki. Engem itt nem szeretnek. Vagyis a főnök nem szeret. A többiekkel jól kijövök.

Ráadásul a főnököm akármilyen csoportbuli van, és összegyűlik az egész csapat, mindig lebasz mindenki előtt. Ez is nagyon rosszul esik. Miért kell mindig úgy időzíteni, hogy mások előtt csesz le? Ráadásul mindig valami apróság miatt. A többiek is csak pislognak. Ebben hatalmasat lehet sérülni. Nincs is rosszabb annál, mint amikor mások előtt megaláznak. Az sokkal rosszabb, mintha négyszemközt tenné.

Szóval most el vagyok szontyolodva, ma is leszúrt, és nagyon rosszul esett. Egy ilyen után mindig össze kell szednem magam lelkileg. Hozzá sincs kedvem szólni, nem is akarok megfelelni már neki. Úgyse ér neki semmit, amit csinálok.

Hasonló tapasztalata van valakinek?

Más helyen is kipécézik a fiatalokat az idősebbek?

Ja, és zárójelben, nem én vagyok az egyetlen ilyen áldozat. A fiatalokat mindig úgy lehordta a hátuk mögött, hogy a bicska kinyílt a zsebemben, amikor hallgattam. És arra gondoltam, hogy vajon rólam is így beszél? Csak azért, mert nem szültem?