Évek óta tartó hasmenés. Mi lehet az oka? (beszélgetős fórum)

De mondjuk anyu is hibás mert nem hagyta akkor ott mikor a helyzet kezdett elmérgesedni,mikor elsőnek rátámadt.

Meg az is baj hogy a családunk nem túl összetartó akikkel tartotta a kapcsolatot azok meghaltak.

Nagyapám még élt ő segített minket.Nagyszüleim meghaltak.Rokonaim felét megszinte nem is ismerem,volt akiket csak temetésen láttam először.Anyu egyedül nevelt fel minket a nővéremmel de ő már elköltözött a barátjához ritkán találkozok vele is.

A volt felesége egy kolléganőjéhez menekült egy hónapra.Utána egy pasihoz,már folyamatban volt egy új kapcsolata.

Úgy tudott elköltözni hogy azt mondta a gyereket orvoshoz viszi és közben megszöktek,egy szatyorral csak.

Persze 1 évig mondogatta hogy megkeresi és megveri de mégsem kereste végül.

Sajnos aki lenne 200km-re lakik.

Aki meg van túl öreg.

Nagynénémék vannak de neki a férje meg nem mert minket oda fogadni hogy nehogy majd ott keressen.

Fél tőle mert ez a mocsok régen rendőr volt.De onnan kirugták mert a benzint lopták meg valakit megbilincseltek megvertek belahalt.

A volt feleségét is 20 évig verte éjjel a nő mindig menekült a kis gyerekkel a testvéréhez még kicsi volt a gyerek.Állítólag még azért is verte ha a busszal 10 percet késett.Lila volt az arca.

De az is lehet hogy bekattant a rendőrségnel szinte naponta elmeséli anyunak az ottani sztorijait hogy volt egy nő a lába közt benyomták neki egy karót és a nyakán kijött. A másikat halálra kínozták egy tüzes vassal nemi szervén át.

Karácsonykor engem is megpofozott egy kis apróság miatt. De én kimartam. Másnap meg azt mondta én martam ki.

Anyu 47,én 18 vagyok.

Sajnos anyu fél tőle...nem védi meg magát.

Huhh. Hát. Először: a doki persze nem tudja, mitől van ez, nem az a dolga, hogy megmondja. Hanem az, hogy beszélgessen veled, jól kérdezzen tőled és akkor együtt - vagy te magad is - rájöhettek, hogy mi játszódik le benned. Benned van a megoldás.

Ami a történeteteket illeti, ilyen körülmények között nem csodálkozom sem a pánikon, sem a hasmenésen, sem semmin. Ha félelemben és gyűlöletben élsz, annak csak betegség lehet az eredménye.

Megkérdezhetem, hogy te és anyukád hány évesek vagytok?

Azért érdekes, hogy a fejfájásodból máris agydaganatra következtetett...

Az ilyen bántalmazók, akik folyton fenyegetnek, sakkban tartanak, verbálisan agresszívek, verekednek, azért ritkábban ölnek - mivel kiadják az indulataikat -, mint akik magukba fojtanak mindent. Ezek a félelmet élvezik, amit kiváltanak másokból. A zsarolás pedig jó taktika...

Anyukád hogy viszonyul ezekhez az esetekhez, illetve magához az emberhez? Megpróbálja legalább megvédeni magát? Azt az ásót ő is a kezébe tudja fogni. Nem azt mondom, hogy bántalmazza ő a férfit, de legalább ne hagyja magát.

Én nem akarok tanácsot adni, de a menekülés nem biztos, hogy a legjobb megoldás. Egy költözést - házeladást-vételt - nem olyan könnyű végigvinni úgy, hogy előtte ne vegyék észre, vagy ne menjen híre. És aki tényleg meg akar, az szerintem megtalál.

Aztán ez csak az én véleményem.

Havonta egyszer járok hozzá. Ő sem tudja mitől van ez.

1 éve történt hogy minden délután iszonyatosan fájt a fejem az is mindig délután jelentkezett hányingerrel együtt.És anyu bemesélte nekem hogy biztos anydaganat miatt van.Mondtuk a pszichiáternek hogy küldjön el CT vizsgálatra.Azt mondta felesleges,szerinte a stressz miatt van a délutáni fejfájás.És kiderült hogy tényleg a stressz miatt volt.Családi problémák miatt.

Minden délután odajött hozzánk anyám alkoholista barátja és kötekedett velem,meg fenyegetett.Egyszer a szemem láttára ráfogta anyura az ásót hogy agyon veri. Mert anyu mondta neki hogy miközben főznek a macskát ne fogdossa.Mikor ezt láttam a szívem majdmeg szakadt.Racsitottam rá hogy hagyja anyut.Azóta nem is köszöntem neki mikor hozzánk jött azért is belém kötött lehordott minden k*rvának.

Egy idő után már nem jött megsértődött mert névnapja volt én meg nem hívtam be...

Mikor már nem jött a fejfájásom is megszűnt...

Gyűlölöm tiszta szívemből,még embert úgy nem gyűlöltem.4 éve barátja anyunak számtalanszor megverte anyut,és gyalázza szidja mindennap.Alaptalanul féltékenykedik rá ha anyu csak köszön egy pasinak akkor már ráfogja hogy jóban van vele.Még velem is összehozta a féreg hogy anyu velem leszbizik.. :/ Számtananszor jött már éjjel ránkverte az ablakot rossz a kerítésünk örjöngött fenyegette átkozta anyut... A szomszédok sem foglalkoznak vele.

A rendőrség sem. Már hasonló eset miatt ült 1 napot másnap kiengedték és már ott várt minket.

Anyu meg nem mer vele szakítani mert megfenyegette hogy megöli.

Az utcánkban lakik egy srác hangosan motorozott és abba is bele kötött hogy miért motorozik.Erre oda jött egy ismerős srác is a fiúhoz ahhoz a vasláncot a lakattal hozzá vágta a rendőrség elvitte de másnap kiengedték.Hiába jelentenénk fel kiengednék jönne újból bántani anyut.

A nagyanyját aki felnevelte valamin összevesztek és fellocsolta a házát benzinnel de nem gyúlt meg.

Majd elköltözünk ahol nem talál meg,már nézegetünk házakat egy kis eldugott környéken amit nem ismer...

:(((

Az, hogy kezel, az azt jelenti, hogy rendszeresen és gyakran beszélgetésre jársz hozzá? Ott nem került szóba, hogy - ha nem a gyógyszertől, betegségtől, akkor - mitől lehet?

Ha semmi fizikai oka nincs, akkor csak a lelki marad.

A privát véleményem az, hogy valamiféle szorongástól van. Attól függetlenül, hogy akkor is van, mikor - szerinted - nyugodt vagy. Az ember nincs mindig tudatában annak, hogy szorong. Ez furán hangozhat, de ugye egy csomó betegség is így alakul ki (szív és érrendszeri, rák stb.), amik olyan divatosak manapság.

Abból indulok ki, hogy az anyukámnál is előfordul hasonló, mint nálad. Ha be kell mennie a városközpontba pl. ügyeket intézni, már előtte otthon sem mer enni-inni, mert könnyen elkapja őt is a hasmenés intézkedés közben. És ez soha máskor nincs, csak mindig olyankor, mikor a ügyezés van, sok ember közé kell menni. Ő eleinte az epéjére fogta, de mivel mindig ez volt, ha evett-ha nem, illetve mindegy mit, én mondtam neki, hogy itt nem erról van szó. És ha együtt megyünk és ránézek, látom is rajta, hogy szorong. Azt mondja, hogy nem, illetve hogy nem érzi, de én látom rajta.

Igen pszichiáter kezel.

Gasztrosnál is voltam de nem segített semmit ő tükrözött.

Taplalkozason sem artana valtoztatni;

banan, rizs, alma, krumpli, sargarepa.

Én végigzongoráznék minden gyógyszert, amit szedek, mert bármelyik okozhatja. Ételallergia is okozhatja: glutén, laktóz, bármi, ezerfélére lehet allergiásnak lenni.

Érdemes lenne vizsgálatokkal mind kizárni, és ha még mindig fennáll, illetve nincs semmi ilyen ok, akkor marad a lelki. A pánik a félelem egy felfokozott, végletes formája és a félelem önmagában is okozhat ilyen reakciót. Nem véletlen a mondás, hogy "be van sz@rva". És ez nem is képletes szólás, mert szorongatott helyzetben az állatvilágban ez megfigyelhető jelenség.

Arról az orvosról, aki azt mondta, hogy gyógyszer nélkül nem tud meggyógyítani a pánikbetegségből, de arra sem volt hajlandó, hogy legalább egy másikat írjon fel, megvan a véleményem. Pszichiáter kezel?

Lehet, a front.:)Jó is volna, ha ilyen egyszerű lenne, ugye? :)

Viccen kívül: megírtam, hogy egy jó neurológus mindenhova elküld. Nem kell "könyörögni"a házi orvosnak.

"Ügyesen kezeled a jeleket. Ilyenkor szűnik a hasmenés?"

H*lye. :))

Köszönjük! :)

Nem vagyok rosszindulatú,általában mindenkit megsajnálok.Szeretem az állatokat is.:)

Éppen vágyok egy macskára csak még nem sikerült találni.:)

Tuti,mert azokat a tüneteket produkáltam/produkálom amitől a rokonomat féltettem.

Valószínű ez így csattant rajtam,de az agykontroll nekem sokat segít,meg a kikapcsolódás.

Ma is kicibált a férjem görkorizni,csak ne gondolkodjak.

Hát egyébként a családi dupla tragédia bőven lehet rá ok.

Soha nem lehet tudni, ki milyen élethelyzetbe kerül.

Lehet, hogy ezért van hasmenésed?

Gondolkodj el rajta, merő rosszindulat vagy.

Még aki jóindulattal válaszolt, azt is lehurrogtad.

Najó, nem bántalak, van neked elég bajod.

Valahol mélyen biztos van,de annyira nem határozza meg az életem hogy dilidokihoz menjek,aki esetleg feltárná az okát.

Igazából egy családi dupla tragédia után volt az első rohamom,így gondolom,hogy az közrejátszott.