És Isten eltöröl minden könnyet... (beszélgetős fórum)

Szia,

Átérzem a fájdalmad, én is most vesztettem el a kisbabámat, 18 hetes terhes voltam, meg kellett szülnöm...

Veletek sírok... Példaértékű az az erő amely Téged vezet!

Egy Angyalka anyukája.

Babits Mihály SORAI JUTOTTAK ESZEMBE, A TE SORAIDRÓL. Eszterke látja a csodát, kívánom te is éld át milyen megtalálni a saját csodádat.

"Nem szánom én az ostobát,

kinek üres a mennyek boltja:

ki méltó látni a csodát

az a csodát magában hordja. "

Eszterke!

Egy csodálatos pszichiáter oktatóm volt, aki azt tanította, hogy minden vendégének (így nevezte a bajban hozzá fordultakat) akkor érkezik meg a babája, amikor elengedik maguktól a görcsös akaratot.

Hiszem, hogy egyszer nektek is jó lesz!

... mert nem is lehetne máshogy ...

♥

:)jókívánság. jó válasz.

:)

Nagyon sajnálom, hogy ennyi fájdalmon kellett keresztülmenned, nagyon nehéz lehet. Lélegzetvisszafojtva olvastam az írásod és annyira drukkoltam, hogy a végén örömhírt olvassak, de ahogy fogytak a betűk, láttam, hogy sajnos nem:-(((((

Amikor még ebben a cipőben jártam, csak annyit kértem volna, hogy valaki mondja azt, hogy lesz-e valaha is gyermekem, mindegy mikor, csak lesz-e? Érdemes-e ez a rengeteg várakozás, vágyakozás, szenvedés, a sok csalódás, fájdalom? Nem mondta meg senki, de kitartottunk, mentünk előre és megkaptuk a csodát.

Nagyon sok mindent sajnos én is átéltem ebből, de végül sikerült és van egy szépséges drága kisfiunk. Nem volt egyszerű, sőt nagyon nehéz volt, mert bár Ő itt van nekünk, kislány ikertestvérkéje sajnos 3 hónapos korában angyalka lett, de valamiért ezt kaptuk a sorstól, nincs más választásunk, mint elfogadni:-( Sikerült túlélni, már majdnem belehaltunk, de nem kerestük a miérteket, mert muszáj volt tovább élnünk a kisfiúnkért.

Tiszta szívemből kívánom, hogy mielőbb kezetekben tarthassátok egészséges kisbabátokat vagy kisbabáitokat:-)

Nagyon sajnálom, kitartást, erőt kívánok, egyszer biztos sikerül nektek is!

Mi is Tapolcán "kaptuk" a Kislányunkat, ha valami kédésed van, írj bátran:-)

Ha valaki, akkor én tényleg többszörös "túlélő " vagyok. Az istennel való viszonyom nem túl jó, azt viszont tudom, hogy hinni kell magunkban, a szeretteinkben , a jövőre koncentrálni, csak akkor lesz erőnk az ilyen helyzetekben előre nézni és újra és újra megpróbálni, bízni abban, hogy sikerülni fog, hogy igen , elérjük a céljainkat.

Dehogy akarom negatívan visszarántani a fórumindítót. Sőt: bizzon magában, ne adja fel, ne törje meg az a sok rossz, ami történt vele, sikerülni fog ! Ha el is keseredik, mindíg tudjon újra bízni, bizzon magában, abban, hogy szép, egészséges babája lesz. Én legalábbis tiszta szívemből kívánom neki.

Úgy gondolom, hogy nagyon leragadtál a cikk címénél, és nem sikerült meglátnod a történet igazi lényegét.

Én sem vagyok igazán vallásos, néha még a hitem is megkérdőjeleződik, de itt nem erről van szó. A cikk írója egyetlen szóval sem akart senkit a saját hitéről meggyőzni. Mindenkinek joga abban hinni, amiben akar, amivel azonosulni tud. Ahhoz is joga van, hogy ne higgyen semmiben.

Ebben a cikkben inkább azt a hatalmas erőt és kitartást kellene meglátnod, amivel a cikk írója (és természetesen a férje is) küzd egy olyan cél eléréséért, ami számukra nagyon fontos. Valószínűleg mindannyiunk számára fontos ez a cél, hiszen nem ok nélkül olvassuk a babás témákat.

A tény az, hogy nagyon sokan (hívők vagy nem hívők) már régen összetörtek és feladták volna ennyi szomorúság után, de a kérdező nem. Ha számára a hit ad reményt és kapaszkodót, hogy tovább tudjon harcolni, akkor neked ez miért fáj? Úgy gondolom nem az a fontos, hogy ki miből meríti az erőt, hanem hogy legyen ereje.

A Te hozzászólásod, kedves Ancsi nem bátorítást ad, hanem inkább negatívan próbálja visszarántani az embert. Nem azon kell gondolkodni, hogy a múltban miért történt, ami megtörtént, hanem előre nézni és reménykedni.

Azt hiszem most én is erősebb lettem :)

Már többen kérdezték, mi az az erő,mely újból és újból segít,hogy talpraálljunk,hogy ne adjuk fel a reményt. Olykor már magam,magunk sem tudjuk. De mint annyiszor írtam le a hitünk, a hitünk nem veszett el. Van erről egy mai napig őrzött idézetem:

"Könnyű akkor hinni és jónak lenni,amikor nincs baj és minden rendben megy. Ez a hit azonban nem hit, csak a dolgok elfogadása. Az igazi hit ahogy minden egyéb igazi tudat és érzés is - az amely a nehéz, még nehezebb, legnehezebb helyzetekben is sziklaszilárdan áll." Bárki,aki átment hasonló szomorú történésen, őszintén kívánom,hogy velem együtt minél előbb átélhesse az édesanyává válás örömét, és igen lesz folytatása a történetnek, ahol már babáról,mosolyról,és örömkönnyekről fogok írni, mert így lesz..

Nagyon együtt érzek veled, én is átéltem már egy pici kis élet elvesztését, ami a 3. lombik eredménye volt.

Kitartást kívánok és váljon valóra végre az álmotok!

Ugye lesz folytatása a cikknek??? Ez nincs befejezve,így, ilyen formában nem érhet véget!!

Szívből kívánom, hogy Isten adjon erőt, hitet, hogy el tudjátok érni azt a csodát, amiért nektek ennyit harcolni kell!

Szia! A cim alapjan azt gondoltam,h ... tudod... a vege happyend. De mivel a cim ilyen,a vege az is lesz. Nem tudhatjuk,h milyen utakat, tanitasokat miert kapunk. Es mivel az irasod eros,hittel es akarattal teli ember kepet festi,ugy hiszem,h tudsz toltekezni a tanito esemenyekbol is. Elolvastam a cikket,bar reg olvastam ilyet,mert ... egy ideje ugy dontottem,h nem. Megis itt vagyok,mert a cim hivott :)

Kivanok neked sok oromet,a csalodasok mogott is felemelo napokat! H talald meg amit keresel! Az angyalkaid beteljesitettek a feladatukat,te pedig nem adtad fel! Legyel boldog! Legyetek boldogok!

Kivanom szivbol, hogy minel elobb megkapjatok almaitok babajat, vagy igy , vagy ugy<3

Tudom milyen fajdalom, amit ereztek, es azt is, hogy egy no sohasem adja fel, hogy anya lehessen, orulok, hogy meg mindig pozitiv a kapcsolatod Istennel, en olyan duhot ereztem iranta,higy az leirhatatlan, hogy elvette 20hetesen a babamat, hogy meg kellett szulnom, egy halott gyereket...de kuzdok, es soha ne adom fel, h ujra anya legyek!

A cim felkeltette az erdeklodesem,mivel magam is Isten hivo ember vagyok.

Nagyon megdobbento amirol irtal!

Az jutott eszembe olvasnia kene annak a sokmillio nonek akik minden lelkiismeret furdalas nelkul abortusz mellett dontenek!

En prolife mellett vagyok,minden elet ertekes!

Andrea Boccelli anyjat is errol akartak meggyozni,hogy nem erdemes "megtartani" ennek a "nyomorultnak" az eletet,de hala Istennek,anyja kitarto makacssaganak,ma a vilag gazdagabb egy csodalatos enekessel.

Nekunk is 3 angyalkank van,akikkel hisszuk fogunk talalkozni!:)

Igazan kivanok tovabbi kitartast es imadkozom a sikeres kimeneteleert szamotokra!:)