És Isten eltöröl minden könnyet... (beszélgetős fórum)

Meg odebb van :( Meg tul friss.

De itt "csak" 8 honap a folyamat.

Ez így természetes.Fázisokon megyünk keresztül..."nem igaz".."miért velem"..MIÉRT egyáltalán?..Átkozzuk Istent,mert valaki KELL,hogy hibás legyen..

Éppen ma néztél egy videót...Láttad hát,mitől menekült meg a kincsed...Porszemek vagyunk a bolygón,porszemek az életben..Válaszokat keresünk,kutatunk.Én már feladtam...Hiszen a párom is,én is,nem iszunk,nem dohányoztunk..

Sőt! Túl vagyok azon is,hogy igazságtalannak érezzem,hogy vannak népcsportok,akik isznak,bagóznak,10 gyerekük van,és mind egészséges...A sorstól ezt a lapot húztam,ezzel kell élnem.

Sajna meg abban a fazisban vagyok...

De azt is tudom, mert latok nem keves idosebb SMA-s babat, hogy Zoe legalabbis mar jobban jart ...

Epp ma neztem egy videot. En ezt neki sosem akartam volna.

Sajnos, lassan eljutunk mindketten abba a fazisba, hogy magunkat okoljuk ( nem a masikat, mindegyikunk magat ). Ha tudtuk volna... ha ez lett volna... es az eszunk tudja, mekkora hulyeseg. De megis ott van :(

nem mellekesen nekem is kijutott ebbol a tapasztalatbol

Nem is egyszer. Egy magzatot, es egy elo gyermeket vesztettunk el. Egyben pedig nem vagyunk biztosak, na de a pozitiv teszt az babat jelol.

Szoval hidd el, kevesebb, mint 4 hettel a lanyunk halala utan aterzem ezeket a gondolatokat.

Pusztan naprol napra kevesbe keresem az okokat Istenben vagy barmilyen felsobb egi lenyben.

Ezek a kerdesek bennem is felmerultek.

De mashogy gondolom. Nem hiszem, hogy ezekert Isten, vagy barmilyen hatalom felelos lenne. Ha ezt hinnem, akkor naivnak hinnem magam.

Viszont hinni abban, hogy leteznek meg valahol, az mar valamiben hit. Nem keresem az okot. A lanyom beteg volt, megtortent :( Tepem magam, de ha az okot neznem ? A fizikai oka, hogy mi hordozok vagyunk. Beteg emiatt lett. Nem tudtuk. Ha tudjuk elore, nem igy tortenik.

Igen, biztos, hogy igazad van, csak amit már megtapasztaltunk, arról hisszük, hogy rosszabb és fájdalmasabb nincs a világon.

Akkor ilyenkor hol az isten? Nincs . Nincs és nincs, akkor nem engedné, hogy ekkora tragédiák történjenek.

Igen, az élet ocsmány játékot űz az emberrel, letapossa, földbe döngöli és felállni nagyon nehéz.

A lányom és a vejem 28 évesek voltak akkor, nem dohányoztak, nem szedtek gyógyszert, egészségesek mindketten, egyik családban sem volt genetikai rendellenesség, sem egyéb fejlődési rendellenesség. Sajnos ők lettek az egy az 1200-ból, ahol beteg lett a magzat... rettenetes volt. Rá már az angyalok vigyáznak. Most harminc évesek és 1 éves a gyermekük, csodálatos kis bogárka, gyönyörűen fejlődik és szerencsére egészséges. Nem szabad feladni, bízni kell és harcolni az élettel, lehet, hogy van, amikor legyőz, de tudod, ami nem öl meg, az megerősít. Kitartás nektek lányok, bízzatok magatokban, a párotokban, azokban, akik szeretnek, valami miatt az élet így hozta, de ez nem ismétlődhet meg, a következő terhesség szépen rendben fog zajlani!!!!!

Egyelore ido... es csutortokon jon a 4.5 eves lanyunk genetikai tesztje.

Gyaszolj, tudom, aterzem, milyen rossz neked :( O mar egy igazi emberke volt, meg ha pocakban is.

De bizz, hogy visszater hozzatok. Valahogy, valamilyen formaban hidd el, ott lesz.

Ancsi van nagyobb fajdalom. Ebben elek. Megtapasztaltam mind a kettot.

Szornyen faj egy pocaklako magzat elvesztese. TUDOM...

De ossze sem lehet hasonlitani azzal, amikor a mar elo gyermeked veszited el.

Nem kicsinyitem egyiket sem. Nem nagyobbitom egyiket sem. De az a fajdalom, amit az erez, aki latta leepulni a gyermeket, aki latszolag egeszsegesen szuletett, az mindenen tultesz.

Nem.

Azok fordulnak a HIT es nem a vallas fele, aki remelik, hogy amit, akit elvesztettek meg valahol letezik.

Nem tudom elhinni, hogy a lanyom valahol ne letezne ...

Nem én hülyézem le,ez egy idézet,amit írtam.

Az Isten hit,nem olyan egyszerű,hogy azt kutatjuk,Isten mit,miért csinál.Aki hisz benne,az egyszerűen BÍZIK abban,hogy Isten TUDJA,hogy mit miért csinál.A tudósok,nem vitatják,hogy egy pillangó szárnyának rezdülése,képes megváltoztatni a világot...Hát akkor ki tudhatja,hogy az életben mi,miért történik?Lehet,hogy ha egy adott "rossz dolog" nem történik meg,akkor egy sokkal rosszabb történne...Nem tudhatjuk.Lehet,hogy ez így van,de persze,lehet,hogy nem.

Ezekben a "vitákban" soha nem fog döntés születni,mert minden ember,másképpen lát minden dolgot..

Merész vállalkozás tőled lehülyézni valakit csak azért, mert nem hisz vakon Istenben. Az nem jelenti azt, hogy nem ismerem a Bibliát és nem vagyok járatos a vallásos kérdésekben.

Egyszerűen nem fogadom el, hogy ennyi szörnyűséget és fájdalmat hagyna , ha létezne. Félidős magzatokat kelljen elveszíteni, beteg babák szülessenek... mit vétettek ők vagy akár a szüleik, hogy így bünteti őket???? Semmit.

Nem engedné, hogy ekkora megpróbáltatások érjék a fórumindító gyermekét, még egészen picurka létére, és hogy anyuka ennyit szenvedjen, tehetetlenségében, hogy nem tud tenni érte semmit. Ez hatalmas fájdalom egy anyának, ha látja, hogy beteg a picikéje és nem tud rajta segíteni.

Megértem őt, hogy már nem tudott hova, hát istenhez fohászkodott. Bár minden bajt meggyógyítana az imádkozás vagy a böjt! Az a lényeg, hogy a picike jól van.

Óh szegény Shanee!

Szörnyű, ami veletek történt, mélységesen átérzem a fájdalmadat. Nincs ennél nagyobb fájdalom. Nehéz hetek várnak rád, ha sírnod kell, sírj, de soha ne add fel. Adj magadnak időt, hogy kipihend, hiszen nagyon nagy trauma ért, néhány hétig maradj a családi körben, még sajnos egy hónap múlva is gyakran elsírod majd magad. Néhány hónap és ismét babás leszel és lesz majd egy gyönyörű egészséges kisbabád. Bízz magadban, és abban a pillanatban mikor megfogan, bízz benne is. Sajnos itt többen írtak, hogy hasonló történt az ő babájukkal is ... tudom, hogy ez nem vígasztal...

Nálunk a lányoméknál történt hasonló eset, első , tervezett baba volt, egészségesek mindketten... sajnos a baba nem lett az. Majd belepusztultunk, nem is beszélve arról, hogy meg kellett szülnie... Kegyetlen volt, ezt SENKI nem érdemli meg, hogy így megszenvedjen testileg és lelkileg. Hónapokig elsírtam magam én is minden percben. Aztán eltelt az a néhány hónap és ismét megpróbálták. Sok-sok félelem és bizonytalanság előzött meg minden vizsgálatot, de végig rendben volt a terhesség és most van egy gyönyörű egészséges unokám.

Mégegyszer: higyj magatokban, higyj a leendő babádban, el fog jönni és boldog anyuka leszel.

Akkor olvass egy kicsit jobban utána..:)Különben meg:

"Aki nem tud,és nem tudja,hogy nem tud,az hülye..Azt hagyjátok!":D

Ez a asszony megjárta a poklot, te meg itt izmozol vele.

Nem szánom én az ostobát:))))))

Igen, engem is ez éltet! Bár nagyon kavarognak az érzéseim, egyszer alig várom, hogy leteljen a 6 hónap és újra megpróbálhassuk, máskor meg azt, hogy soha többet nem akarom ezt átélni!

Shanee Neked is nehéz volt a szülés? Meddig tartott? Talán, ha kiírjuk magunkból kicsit könnyebb... :(

Én is csütörtök hajnalban szültem meg a 19 hetes halott kisfiamat...

Átérzem a fájdalmatokat. Azt hittem, már az összes könnyemet elsírtam kedd óta (akkor derült ki az uh-n, hogy nincs szívhangja), de rohamokban tör rám a sírás.

Csak arra próbálok gondolni, hogy valami feladata volt az égben angyalkánknak, amiért ilyen hamar el kellett válnia tőlünk. Remélem, hogy a kistesójáért ment.

Kitartás, leszünk mi még boldog édesanyák!

Az , hogy ki az ostoba, az nézőpont kérdése, úgy ahogyan az is, hogy "ki van a rács mögött" !!!

A fórum címére reagálva: Nem, nem töröl el minden könnyet. Csak mi tehetjük meg, hogy eltöröljük, de vannak könnyek, amelyeket sohasem tudunk eltörölni.