...érzések... (beszélgetés)

Igen, mert a "spirituális" másnéven "szellemi", de a "psziché" az a "lélek" területe. Nem mindegy. Ily módon a spiritualitás alapjait képviselheti a pszichológia, de annak is csak a finomabb, érzékenyebb, tágabb szemléletű irányzatai. Például a Jung-féle, vagy a Frankl-féle egy nagyon jó alap.

Egészséges lélek nélkül nem ismerhetjük meg a magasabb szellemiséget. A hiteles önismereti út ezért tűzi ki a lélek rendbetételét, ELSŐDLEGESEN a lelki békét, a lelki egyensúlyt, mert csak onnan lehet magasabb fokokra lépni. Egy lelkileg sérült ember képtelen meditálni, és veszélybe is sodorhatja magát, ha a lelki bajaira "rámeditál". Meditálni biztonsággal, csak kiegyensúlyozott lélekkel lehet és ajánlatos.

Az érzések mindenhol ott vannak, azok nélkül nem lehet élni.

Nekem most leginkább éhségérzetem van:)))

Újra gondoltam:) Azért vannak esetek, amikor a "de mi értelme?" a későbbiekben értelmet nyer/het a veszély és a sérülés ellenére is.

De ez már más téma, nem akarok elkanyarodni.

Értettem én amúgy is:)

Lehet,hogy jó és izgi amit mondani akarsz, de veszélyes is lehet. Tegyük fel egy diák beleszeret a tanárába. Utat ad az érzelmeinek,de mi értelme?:( Vagy egy családos ember - nő/férfi ez most tök mindegy- beleszeret egy másik családos emberbe.Izginek izgi, ha elvisznek az érzelmek,újdonság erejével hathat, de veszélyes is lehet. Sérülhet az ember.

Sokszor én is és összemosom őket.

Akkor elvisznek az érzelmek valamerre...úgy már érthetőbb?:)

Pedig néha olyan jó amikor elvisznek az érzések valamerre...amerre nem kéne...:)))

Nekem még azt tanulnom kell, hogy ne nyomjam el őket, ez a gyengém.

Nem szoktak bennem lenni ilyen érzések, nyugodt természet vagyok.Felém sem szoktak az emberek indulattal vagy gyűlölettel lenni, mert olyan típus vagyok, hogy nem adok rá okot.

Előfordult már, hogy voltam szenvedő alanya, de annak mindig tudtam az okát, ezek kirívó esetek voltak:)

Az jó ha tudod kontrollálni az érzéseidet, csak ne nyomd el soha!

Ez nem hülyeség, a hangulat az befolyásolja az érzéseket, nálam legalább is.

Kérdésedre válaszolva bennem leginkább a szeretet, megbocsájtás dominál, amit nem szeretek az az indulat, gyűlölet, irigység, ezek távol állnak tőlem.

Nincsenek női napok, csak most túlérzékenynek érzem magam.Olyan nem jó.

Te mennyire vagy érzelmes?