Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Érzelmek viharában fórum

Érzelmek viharában (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Érzelmek viharában

2016. febr. 1. 20:01
Giccses cím.
13. ac17551bb4 (válaszként erre: 1. - JudyTim)
2011. dec. 13. 12:37
Ez tökre szép írás volt Nagyon teccett.Köci.
2011. nov. 13. 17:49

Nagyon köszönöm a szép szavakat, a biztatásokat. Igazából kedvtelés az írás. Mindenről tudnék írni úgy érzem, tele vagyok emlékekkel. Talán már egy öreg lélek vagyok, ki tudja?!

Ez a kihívás ,az adott témák ebben a versenyben igazából egy -egy történetet elevenítenek fel bennem. Soha sem szerettem ragaszkodni mereven egy témához. Szerintem egy témát elvontan is meg lehet közelíteni és így is élvezetes.

Ami az esetleges helyesírási hibákat okozza, az az esetleges tájszólás használata. Elnézést kérek értük. :)

2011. nov. 9. 07:27

Nagyon haragszom rád!!! két napja bőgök...

vannak pillanatok mikor egy "idegen" az aki a helyére teszi a dolgokat

Köszönöm!

Annyira szíven ütött az amit, és ahogy írtál, én is a Hargita lábánál voltam gyerek, (és a Hargitára járok haza már 20 éve! Otthonról haza ahogy mondani szoktam, amikor indulunk)

7 éves koromig a mamám és a tatám nevelt, az összes vakációban náluk voltunk,amíg el nem jöttünk a jobb élet reményében; és a hiány hogy nem lehetek velünk néha szinte fáj...Tavaly elment tatám, minden nap eszembe jut és a mamám is csak olyan messze van ...

De rájöttem , a legrosszabb hogy igazi kapcsolatom nincs az anyámmal, hogy nem is érti mit hiányolok, mintha nem lenne rá érzéke hogy megértse, mialatt azon dolgozott hogy "mindent megadjon", el is veszített mindent, és nem érti miért... sokat veszített , talán a kislányaimmal be tud pótolni valamit...

Én a mamámmal aludtam sokáig... most nincs nagyobb boldogság mint mikor ott szuszog mellettem legalább az egyik, értem miért mondta nekem akkor , hogy úgy kelt fel mint akit agyonvertek, de nem adnám semmiért...semmiért...

Annyira haragszom rád :-)) ...mert felébresztetted a hiányomat... a Hargita és az otthon hiányát, a borvíz izének hiányát...

A boldog karácsonyok érzését, hogy a mai napig nem tudom, hogy tudták becsempészni az egész fát csomagostól a szobába csak hogy nekem örömet szerezzenek...

Tanitgatom járni a kicsikét, és eszembe jut, hogy engem Tatám tanított...

Össze vissza csapongok, bocsáss meg...

és köszönöm ismeretlenül és mégis mint egy barátnak, hogy visszavittél kicsikét...Ha nem baj talán még kereslek!

Áldjon meg az Isten!!!

10. gycsv
2011. nov. 5. 13:07
Szép történet és nagyon igaz. Ma is többet kellene beszélgetni a családoknak nem a tv-t nézni.Jó volt olvasni. Érezhető volt a szeretet az írásodban, ami nélkül nem lehet élni.
2011. nov. 2. 22:10
Nagyon szomorú és szép történet..és mennyire igaz, amit az anyagiakról és a családról írtál. Köszönöm, hogy olvashattam.
2011. nov. 2. 18:19
Nagyon okos fogalmazás
2011. nov. 2. 15:43

Köszönöm, hogy megírtad a cikked.

Fontos gondolatokat vetít elénk.


Szépen fogalmazol, nagyon tetszik a sítlusod.

Örülök, hogy olvashattalak.

6. Zalóta (válaszként erre: 4. - E338e62ed9)
2011. nov. 2. 15:32
Primitiv????????????
5. e338e62ed9 (válaszként erre: 4. - E338e62ed9)
2011. nov. 2. 15:27

Javítás:


Amit ma tanítanak az iskolába, az az, hogy hogyan legyél versenyképesebb munkaerő, potom pénzért.

2011. nov. 2. 15:23

"mégis itt van ez a nő, aki fele olyan „tanult” mint én és tud élni."


Amit ma tanítanak az iskolába, az az, hogy hogyan legyél versenyképesebb munkaerő.

És a jég hátán való megélést azt nem tanítják iskolába. Azt az élet fogja megtanítani a életerősebb embereknek. Bármilyen furcsa is, de a primitív létforma a legéletre valóbb.

2011. nov. 2. 15:11
Szépen megfogalmazott! Gratula;)
2011. nov. 2. 14:31
Nagyon szép írás, tudom, miről beszélsz, sok ilyen történetet hallgattam végig az oroszokról, sajnos mamáméknak is volt mit mesélniük-nem részletezném...De egy aprócska javaslat: mielőtt elküldöd, egy helyesírás- ellenőrzést futtass le a szövegen,ok? :)
2011. nov. 2. 13:08
„Reggel korán kelünk, megyünk takarni.”- utasított nagymamám, kinél az életem legtöbb nyarát töltöttem. (Takarni=megforgatni a szénát, ha száraz behozni fedél alá, a csűrbe). Forró ez a nyár, ami a legborzasztóbb, nagyon száraz is. A falucska a hegyek védő karjaiban fekszik, a völgyben, amelyet a Homoród patak vájt magának évszázadokon át.

Ugrás a teljes cikkre: Érzelmek viharában

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2019, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook