Ért itt valaki a fizkémhez? Lenne pár kérdésem. (tudásbázis kérdés)
Elvileg igen, de közönséges térfogatokon kvantálatlannak tekinthető, mert annyira összefolynak az energiaszintek.
(Minél nagyobb a tárolóedény térfogata, annál közelebb vannak egymáshoz a transzlációs energiaszintek.)
Kösz.
Na még azt akarom kérdezni, hogy a transzlációs mozgás az kvantált?
Hát a fizikai kémia nyelvén:-)
Örülök, hogy tetszik:-)
A statisztikus termodinamika egyébként egy végtelenül korrekt tudomány, a klasszikus (makroszkopikus) termodinamika kevésbé. Sok az elhanyagolás, ködösítés, steady-state (kváziegyensúlyi) közelítés, nem létező reverzíbilis reakciók...
Csak a baj ott van, hogy amint mindent a valóságnak megfelelően, pontosan veszünk, a termodinamika kezelhetetlenné válik.
(Éppen ezért elég kevesen foglalkoznak nem-egyensúlyi termodinamikával.)
Ebbe most nem mennék bele, de is az energia hőmérséklettől függő eloszlásával van összefüggésben.
A dolog ott bonyolódik, hogy a dS=dQ/T csak akkor érvényes, ha az energiaszintek nem változnak. Pl. akkor igaz ez, amikor egy szilárd tested melegítesz (persze ilyenkor figyelembe kell venni, hogy a hőmérséklet nem állandó). Viszont kémiai reakciókban jellemzően változnak az energiaszintek, beleértve a nullpontit is. Vegyünk két kétatomos molekulát: A-A és B-B. Ha kémiai reakció során A-B és A-B alakul ki (feltételezve, hogy a reakció végbemehet, tehát szabadentalpia-csökkenéssel jár), akkor mivel megváltoztak a kötést alkotó atomok, a rezgési és a forgási energiaszintek is megváltoztak.
(Előbbi a kötés erősségétől, az alkotó atomok tömegétől; utóbbi a molekula tehetetlenségi nyomatékától, tehát a kötéstávolságtól és az atomok tömegétől függ, nem foglalkozva a centrifugális torzulással.)
Amit ebből ki akarok hozni: van olyan eset, amikor egy rendszer entrópiája annak ellenére megnő, hogy hőt ad le, és vice versa. Egy rendszer entrópiája kizárólag az energiaszintek (hangsúlyozom: szabadentalpiában mérve, különben még az ún. multiplicitást is be kell kalkulálni) egymáshoz viszonyított arányától függ, de az abszolút értéktől nem.
Ha tehát van két olyan rendszerem, amiben az energiaszintek azonosak, csak éppen az egyik rendszer el "van tolva" fölfelé vagy lefelé, attól még az entrópiájuk (és a moláris hőkapacitásuk) egyenlő, persze feltéve, hogy azonos hőmérsékletűek.
tejóóég... milyen nyelven beszéltek? :)))
De tökjó olvasni :)
Statisztikus termodinamikával foglalkoztál? Abból elég jól meg lehet ezeket érteni.
A lényeg, hogy az entrópiaváltozás abban nyilvánul meg, hogy változik a moláris hőkapacitás [dQ/(n*dT)].
Tehát ha a kiindulási anyag moláris hőkapacitása eltér a termékétől, akkor az entrópiaváltozás zérustól különböző, és a hőkapacitás változásának nagysága szabja meg az átmenetre jellemző entrópiaváltozást (pozitív összefüggés). Viszont a hőkapacitás hőmérsékletfüggő, így deltaS is hőmérsékletfüggő.
(Ugyebár ha T-->0, hőkapacitás-->végtelen; ill. ha T-->végtelen, hőkapacitás-->0.)
1. Szívi:-)
2. Sejtem, mire gondolsz. Az a problémád, hogy az opatikai átmeneteknél kell változnia a dipólusmomentumnak, ugyanakkor mivel atomokról van szó, a dipólusmomentum mindig zérus, így a változás is zérus. Sajnos nem mindenhol írják le normálisan, de valójában nem kell változnia a dipólusmomentumnak. Azért szokták mégis ezt mondani, mert azok az átmenetek, ahol a dipólusmomentum változik, intenzívek, tehát nagy az átmenet valószínűsége.
Ha jól emléksze, valójában a kezdeti és a végállapot elektron-hullámfüggvényének a különbségét kell venni, abból adódik egy átmeneti dipólusvektor (átmeneti momentum). Na ennek kell zérustól különbözőnek lennie, hogy ne legyen tiltott az átmenet.
Ez egyébként nemcsak elektronikus, hanem vibronikus és rotációs átmenetekre is érvényes.
(És tehát ha egy átmenet során változik a dipólusmomentum, akkor az átmeneti momentum is nagy.)
Hali
1. Okés megvan, kösz!!!
2. jó de akkor hogy lehet egy atomnak színképe?
És hogy miért a st. entalpiaváltozás határozza meg, merre tolódik el az egyensúly:
lnK = - deltaG0/(R*T)
lnK = (T*deltaS0 - deltaH0)/(R*T)
lnK = T*deltaS0/(R*T) - deltaH0/(R*T)
lnK = deltaS0/R - deltaH0/(R*T)
Ha tehát T-t növelem, akkor a st. entalpiaváltozás előjelétől fog függeni, hogy lnK nagyobb vagy kisebb lesz.
Egy kis "csalás" persze van ebben, hiszen deltaS0 és deltaH0 - ahogyan írtam - nem hőmérsékletfüggetlen, azonban általában kevéssé függenek a hőmérséklettől (ez tehát egy - egyébként általában elég jó - közelítés).
És itt korrigálom egy tévedésemet:
"A probléma a gondolatmenetedben ott van, hogy a standard szabadentalpia-változás (deltaG0) hőmérsékletfüggő.
deltaG0 = deltaH0 - T*deltaS0
Azaz deltaG0-t két tag határozza meg, és mind a st. entalpiaváltozás, mind a st. entrópiaváltozás (deltaS0) hőmérsékletfüggő (lásd: betöltöttségek, Boltzmann-eloszlás)."
Az iménti idézett részt vedd úgy, mint ha le sem írtam volna. Igaz ugyan, de nem ez a magyarázat a gondolatmeneted hibásságára és a K hőmérsékletfüggésére.
Bocs, rég foglalkoztam már ezekkel, felejtek én is.
"Azaz deltaG0-t két tag határozza meg, és mind a st. entalpiaváltozás, mind a st. entrópiaváltozás (deltaS0) hőmérsékletfüggő (lásd: betöltöttségek, Boltzmann-eloszlás)."
Bocs, nem írtam le, hogy az entrópiatagnál ott van a T mint tényező, ami értelemszerűen minél nagyobb a hőmérséklet, annál nagyobb:-)
Akkor igaz, amit írsz, ha tudod az elektron összenergiáját (vagyis azt, hogy melyik "pályán" található).
Ha csak annyit tudsz, hogy pontosan hol van (azaz a hely bizonytalansága zérus), akkor pontosan tudod ugyan a potenciális energiát (az csak a mag keltette elektromos térerősség eloszlásától függ), de semmit nem tudsz a mozgási energiáról, mivel arról sem tudsz semmit, hogy mennyi az összenergia.
Ha viszont pontosan tudod, hogy mennyi az elektron mozgási energiája (vagyis az impulzus bizonytalansága zérus), akkor mivel ismételten nem tudod az összenergiát, semmit nem tudsz az elektron helyéről.
A két szélsőség között az átmenet folyamatos, ezt fejezi ki a Heisenber-féle határozatlansági reláció kvantitatív megfogalmazása.
Szia:-)
1. Hogy merre tolódik el a reakció a hőmérséklet megváltoztatásának hatására, azt az entalpiaváltozás (standard entalpiaváltozás) szabja meg (bár vannak érdekes kivételek, amikre én sajnos nem ismerem a magyarázatot).
A probléma a gondolatmenetedben ott van, hogy a standard szabadentalpia-változás (deltaG0) hőmérsékletfüggő.
deltaG0 = deltaH0 - T*deltaS0
Azaz deltaG0-t két tag határozza meg, és mind a st. entalpiaváltozás, mind a st. entrópiaváltozás (deltaS0) hőmérsékletfüggő (lásd: betöltöttségek, Boltzmann-eloszlás).
2. Mivel az elektromos tér polarizálja az atomot (az elektronsűrűség változik meg, hiszen a pozitív töltésű mag a negatív pólus felé tolódik el, a negatív töltésű elektronok pedig a pozitív felé), így elektromos térben lehet.
Ha nincs elektromos tér, akkor nem lehet. Az elektron-hullámfüggvény (az elektronra vonatkozó Schrödinger-egyenlet megoldása[i]) ugyan általában aszimmetrikus (kivételt képeznek az s állapotok), de az elektron megtalálási valószínűsége a hullámfüggvény négyzetével arányos, és végeredményben középpontosan szimmetrikus lesz. Pl. az atomtól balra a hullámfüggvény értéke (+2), jobbra meg (-2), mégis ugyanakkora valószínűséggel található meg az elektron az atom bal és jobb oldalán, mivel 2^2 = (-2)^2 = 4.
(A példában egy dimenzóra szorítkoztam, és természetesen a hullámfüggvány értéke sem lehet az atomtól balra egy adott érték, hiszen függ a távolságtól).
Ja meg az érdekelne még, hogy hogy van ez a HEisenber féle határozatlanság? Ha egy elektron mozgási és helyzeti energiájának összege állandó (összenergia), akkor minél közelebb van a maghoz, annál nagyobb a mozgási energia, illetve kisebb a helyzeti energia.
de ezek szerint minden távolságban ki tudom számolni a helyzeti és a mozgási energát, hiszen "csereszabatosak". ezt végképp nem értem...
Fölvannak nekem írva, majd előkeritem a lapot. most csak egy jut eszembe.
Ugyebár deltaG = deltaG0 + R*T*lnQ.
Egyensúlyban deltaG = 0.
tehát deltaG0 = -R*T*lnK
lnK = -deltaG0/RT
Vagyis ha T-t növelem akkor lnK nő, tehát az egyensuly jobbra tolódik el (több termék képződik) mindig. máshol meg azt olvastam, hogy deltaH-tól függ, h egy reakció merre fog eltolodni a hömérséklet növelés miatt. Most akkor melyik az igaz??
Eszembejutott még valami:
atomnak lehet dipólusa?
egyelőre ennyu majd jön a többi:)))))
El nem tudtam képzelni, mi lehet a fizkém...
Pirosalma hozzászólásától okosabb lettem.
Ezért jó a fórum, az ember mindig tanul :-D.
Nem mindegy?:-))
Tedd fel azokat a kérdéseket, hátha valaki tud válaszolni!
Látom, témánál vagyunk:-D
(Ilyen kérdést föltenni egy kifejezetten női fórumon...)
További ajánlott fórumok:
- Badoon valaki ismerős? Lenne kérdésem
- Gyermektartási kérdésem lenne, ha valaki tudna segíteni.
- Gyerek gyógytornászt keresek, kérdésem lenne hozzá, tudna valaki segíteni?
- Dolgozik itt valaki a lidl-ben? Lenne egy pár kérdésem.
- AVATAR filmet látta valaki? Egy kérdésem lenne ezzel kapcsolatban.
- Vodafone 858 smart telefonja van valakinek itt? Lenne néhány kérdésem!