Érezted már úgy, hogy folyton megaláznak? (beszélgetős fórum)

Szerintem sem működik ez így.

Hallottam én már angyalarcú sátán viselkedésű emberről, és nem kellett bevonzani, rondán viselkedni vele, sőt! ismerni sem kellett. A hiba az volt, hogy egy tescóban arra ment egy nő, ahol ő volt. Lett is belőle perpatvar....

ez régebben lehet hogy így volt, de m a már nincs így.

A normális viselkedés önmagában nem garancia arra, hogy velünk is így bánnak.

Azt azért ne feledjük, hogy egy munkahelyen:

1. a főnöknek mindig igaza van

2. ha kiderül hogy mégsincs, akkor belép az 1-es szabáy!

De gondolom, hogy a fórum indító nem a főnökök általi megalázásra gondolt, amikor a kérdést kiírta.

Egyébként az is biztos, ha a főnök azt látja, hogy valamelyik kollégája képes kiállni a többiekkel szemben a maga igazáért, mert van tartása, van önbecsülése, önbizalma, és nem hajlandó megalázkodni másokkal szemben, szóval azért a normális főnök ezt pozitív tulajdonságnak értékeli még akkor is, ha nyíltan nem mondja ki.

Dolgozz magadon, ezt a hozzáállást, ezt a fajta önbecsülést, egy újabb pozíció elfoglalását a többiek körében (még jelképesen is!) de kezdd el gyakorolni. Ezt a csatát senki nem fogja helyetted, teérted megvívni.

ne hagyd magad, vágj vissza, hogy aki megsértett, ő érezze magát megalázva ! utána nevesd ki.

eza legjobb gyógymód.

Aki engem megsért, az pillanatokon belül megkapja tőlem a magáét, nagyivben elkerül.

A mhelyemen..de tűrni kell hisz egy fizubol nevelem a két gyerekem..nem fogok visszadumàlni ha ok nélkül is piszkàlnak mett szükségem van erre a mhelyre :( volt aki mondta tisztel mert küzdöttem a gyerekekért(pedig felét se tudja mit meg nem tettem tennék-mégha darabokra is törtem,mert feladtam az elveim)és elveti azokat a kolleginàkat akik elhagytàk a gyereküket mert több ilyen nő is van a cégbe..mondta szàmàra aki ilyet tesz az nem anya..

Sok ember azt élvezi ha màsokat bànthat főleg ga a màsik màr igy is ugxis padlon van vagy sok szaron àtment..vagy tudja ugyse fog ugràlni mert kell az az àllàs neki..

Hiszek a karmàba..volt kollegina aki gonoszkodott egy frissen érkezettel mesélte direkt félrevezeti rosszul tanitja be hogy csesztessék..majd ahogy becsapta a kocsiajtot a keze ott maradt leesett a körme és lilult..

Isten malma lassan őröl..

Viszont megtanultam akik nekem segitenek azoknak segitek én is..

Ez attól függ, hogy ki az illető.

Egy vad idegen ember ha az utcán próbálkozik, akkor általában kikerülöm, nem veszek róla tudomást, úgy mond menekülök, mert ki tudja mit vált ki belőle ha esetleg visszaszólok, ránézek, stb.

Kollégák: nem szoktak gorombák és lekezelőek lenni:D szerencsése vagyok. Persze a legtöbb munkahelyemen én vagyok falkavezér. Gondolom ezért sem. Ha a munkahelyemen bárki megpróbál lekezelni, vagy gorombáskodni velem, azt pillanatok alatt helyreteszem, így már csak néhány fanatikus van a cégnél, aki még bepróbálkozik:DDDD

Ha a munkánkban jók vagyunk és ezt a vezetők is elismerik, akkor simán vissza kell vágni nekik, mert a fejünkre nőnek. Nekem pl. nem kell trágárnak, hangosnak, stb. lennem, mert olyan a hangsúlyom/stílusom, hogy akkor is tudják a véleményemet, ha csak azt mondom nekik, hogy bűbájos vagy.

A barátaimnál nincs ilyen probléma.

Minden szavaddal egyetértek.

Én békét szeretek magam körül, de meg kellett húzni egy határt, hogy aki ezt a sportot űzi, ne rajtam gyakoroljon.

Igen!

Tégy különbséget, ha valaki véletlenül, akaratlanul bánt meg, annak miután kisírtad magad, bocsáss meg!

De ha azt érzed, hogy valaki, szándékosan bánt, csupán rosszindulatból rúg beléd, abban a percben rúgj vissza!!!

Tanuld meg:

"ha nyuszinak érzed magad, (ez kisurgárzik rólad) nyusziként is fognak kezelni"

Esetenként át kell menni kenguruba is, amelyik kapásból visszarúg ha kell, akkor majd látják, hol a határ, és legközelebb 100x meggondolják, miként közelítsenek hozzád.

Sosem éreztem még így. ...nem tudom milyen lehet.

Csak azt érzem meg, amikor szeretnek/kedvelnek.

Sajnálom. Ezt csak úgy tudod kezelni, hogy átléped az ilyen embereket (levegőnek nézed) de ezt is meg kell tanulnod ..és idővel meg is fogod.

Sajnos a munkámból kifolyólag sok szemét emberrel van dolgom.Persze együtt dolgozom velük immáron másfél éve,eleinte baromi kedves voltam,s én barom egy ideig nem vettem észre,hogy csak kihasználni akarnak.Ment az allandó pletyózàs a hátam mögött,ami tavaly ősszel idegileg kicsinált és jóformán depressziós is lettem,de mostanra rájöttem,hogy nem érnek annyit,hogy bànkódjak,csak lazàn semmibe veszem őket.Amin meglepődött az egyikük,hogy egy reggel vissza sem köszöntem,hanem mosolyogva végeztem tovàbb a munkàm,ami hidd el rosszul esik nekik...maga az,hogy látják minden stimmel nálad.

A tanácsom az,hogy ha bármi kérdés van a magánéleted felé,soha ne válaszolj...mindig térj ki a vàlasz alól,így nem adsz pletykára okot és baromira eszi majd a fene őket,hogy nincs min csámcsogjanak.

Én ezt teszem,eddig kedves voltam,de betelt a pohár.Különválasztom a munkát a magánélettől..ennyi!

Hidd el egy ember sem ér annyit,hogy szarul érezd magad miattuk.