Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Érdemes-e együtt élni valakivel, akivel már csak a gyerek köt össze? fórum

Érdemes-e együtt élni valakivel, akivel már csak a gyerek köt össze? (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5
42. mimmi
2007. okt. 8. 22:20
Nemszabad! mert az idö olyan gyorsan telik és mindenkinekjár,hogy boldog lehessen legyen az nö vagy férfi.
2007. okt. 8. 21:23
Ez sajnos ma már elsősorban anyagi kérdés!Persze,hogy nincs értelme együtt lenni olyannal akitől már régen elhidegültünk!De hát minden anya a gyermeke érdekét nézi és nem hiszem,hogy normális nő kitenné a gyermekét nélkülözésnek.És ha az anyagi feltételek adottak még akkor is nehéz egy gyermeknek elmagyarázni miért kell az apjától külön élnie!Hát ez egy nehéz kérdés!Sajnos ha már vállaltunk egy gyermeket neki kell az első helyen szerepelnie!Persze senkit nem ítélek el azért mert elég bátor volt ahhoz,hogy megtegye!
2007. okt. 8. 21:10
Szerintem nem!
2007. szept. 21. 16:32
Kezdem érezni a saját bőrömön hogy rossz döntést hoztam.Mindenki jól van csak én szenvedek mint a kutya.Minden percben vizslat a szemével, mindig fürkész.Rosszabb mint azelőtt mielőtt elmentem.Nem tudom meddig bírom.A nyáron én is szabad voltam , nem volt aki beossza minden percem.Jó volt és egyre jobban hiányzik .Végre önmagam lehettem, most megint kezd apadni az önbizalmam.Nem jó ez így.
2007. szept. 17. 14:29
Nem,semmi esetre sem,a gyereknek is jobb ha külön klö boldognak látja a szüleit,mintha együtt is vannak de nem szeretik egymást...
2007. szept. 17. 14:03
Abszolult nem! Lépni kell. Én megtettem és nagyon jól jártam!!!
2007. szept. 17. 12:28
Nem
35. Donyta (válaszként erre: 34. - Donyta)
2007. szept. 17. 11:29
Ez az!
34. Donyta
2007. szept. 16. 07:54
Valamiért van bennem egy félsz az újtól... Ha lenne valakim, biztosan könnyebben megtenném!
2007. szept. 15. 20:21
Már rég külön kellett volna menni!
32. Donyta (válaszként erre: 31. - Ditom)
2007. szept. 13. 09:16
Köszönöm a szavaidat! Nagyon jólesnek. Még talán nem vagyok felkészülve erre, de valószínüleg igy nem bírom sokáig. Viszont nem szeretnék bánatot okozni senkinek. Az, hogy velem mi lesz, tudom nem érdkel senkit sem! Tudod, egy éve amikor ez a csúnya eset megtörtént velünk, én szabadutat kaptam. Megpróbáltam, azthittem jó lesz minden, de rövid idő alatt visszazökkentem. Nem tudom mi volt az oka, talán saját magamtól is megijedtem. Pedig akkor szabad voltam, és úgyéreztem újra fiatal lettem. A képek akkoriban készültek...
31. ditom (válaszként erre: 30. - Donyta)
2007. szept. 13. 09:00

Szia! Feltehetően elfáradtál. De olyan gyönyörű és okos nő vagy, nem veszhetsz el. Az én lelkem is bolond, egyébként, eddig én is mindíg másnak akartam megfelelni, azt néztem másnak mi a jó, meg is szokták ezt, és el is várták egy idő után, mégis én vagyok a család "fekete báránya". Na és itt jött el az én időm 37.-ik évesen, ha ezt a bélyeget kell viselnem, akkor úgy döntöttem ehhez tartom magam. Az leszek: fekete bárány, és ez most nagyon jó, pislog is mindenki nagyokat!

Élek, érted, a magam belátása szerint. Kitörtem, sikerült, nagyon jó!!!

Kívánok Neked is sok-sok erőt a kitöréshez,csak egy kicsit próbáld meg!!!

Hidd el rengeteg jó és szép dolog vár Rád, megérdemled Te is!!!

Üdv: Ditom

30. Donyta (válaszként erre: 27. - Ditom)
2007. szept. 13. 04:50

Szia Ditom!

Nagyon köszönöm a válaszodat, meg is leptél vele! Nem mindenki reagálna erre sem ilyen gondolatokkal. Megfordúlt már nekem is sokminden a fejemben, de nem tudom pontosan ilyenkor mi lenne a legjobb cselekedetem. Így egyenlőre mellette maradok, hiszen ő sem számíthat rajtam kívűl senire. Látom, hogy fontos vagyok számára, és segítem. De mellettem minden jó és szép elmegy. Próbáltam kitörni, de visszahúzott a bolond lelkem. Érzem, hogy mást tennék, mert ez így nagyon nem jó, de még fogalmam nincs, hogy induljak bele egy megint új életbe? Nem könnyű ez sem! Talán nincs elég bátorságom sem jelenleg. Vagy már nincs?

29. 5a071c9eeb (válaszként erre: 28. - Tündibündi)
2007. szept. 13. 00:25
Szia! Tudod, azért Te egy hős vagy.Ez így nagyon hosszú idő.Gondolom a szép életet idézőjelben értetted. Mondd, nagyon szereted a Párod? Mert én másképp nem tudom elképzeni az elmúlt 11 évedet.Ha adsz még egy esélyt a kapcsolatodnak. nagyon határozottnak kell lenned.Oda kell állnod elé és megmondani, hogy ezt, ezt és ezt így akarod ezentúl.Válasszon! A határozott, kemény fellépéstől meglepődnek a férfiak.Ha ez nem válik be, akkor kár erre a kapcsolatra egy percet is vesztegetni. Akkor túl kel lépned ezen.Vigyázz magadra a gyermeked érdekében!
28. tündibündi (válaszként erre: 21. - 5a071c9eeb)
2007. szept. 12. 12:26
Nekem ha pontos akarok lenni, 11 éve a metró a cora a tescó az iskola és a boltunk a kirándulás és egyebek.Mivel éttermünk van és szállodánk, ill. a páromé minden, nincs ünnepünk se hétvégénk. Soha egy nyaralás egy mozi vagy színház. Semmi ! szószerint.Most hogy visszajöttem voltak vannak kikötéseim, de nem fog változni semmi szerintem.MÉg várok. KIcsit.Ha nem válzozik semmi, főleg hogy gondoskodjon a jövőmről is ha már ezt a szép életet választottam ,akkor a gyerek sem tarthat vissza többé. Én így látom. Szerintem ez reális.
27. ditom (válaszként erre: 24. - Donyta)
2007. szept. 12. 10:57

Követem az írásaid.

Nem voltam még hasonló helyzetben sem, mint Te, de kérdezem, úgy bele a nagyvilágba....: kifog ezért hála szavakat rebegni Neked??? senki (gondolom) írod, hogy lassan felőrlődsz, ne tedd!!!

Nincs más lehetőséged??? EGY, mégegyszer leírom: (1) ÉLETED van!!!!nincs több lehetőség, nincs majd, nincs újra, csak MOST van, ez az egy lehetőséged, hogy boldog lehess!!!!

Találj ki valamit, nagyon megérdemelnéd!!! KÉRLEK!!!!!!

26. Donyta (válaszként erre: 25. - 0c97fbb607)
2007. szept. 12. 07:55
Igen, tisztáben is vagyok vele. No meg vágyom is erre, hiszen nagyforgalomban voltam sok ember között nap, mint nap. Itt alehetőség nagyon kevés, viszont miatta nem tehettem mást, ide kellett költöznöm, a biztonsága miatt. Most májustól 100%-os rokkant. Soká nem hagyhatom egyedűl sem, mert nem tudni mikor mit tenne. 24 órás felügyelet mellett kell lennie.
25. 0c97fbb607 (válaszként erre: 24. - Donyta)
2007. szept. 12. 07:50

Kemény lehet.Pedig egy munkahely az kezdetnek jó lenne,akár 4 órás is,esetleg.

Egy lehetőség ,hogy emberek között légy és barátokat szerezz.

24. Donyta (válaszként erre: 23. - 0c97fbb607)
2007. szept. 12. 07:42
Jelenleg nincs. Okai több is! Jelenleg elköltözésem miatt még nem találtam új munkahelyet, amit nagyon szeretnék, mert igen emberközeli vagyok. A másik, hogy a férjem 100%-os rokkant és figyelemre szorúl a nap 24 órájában, így itt vagyok mellette! Ő nem beszéget velem, bezárkózott és csak magával van nagyon is elfoglalva. Ez is a betegségéből adódó! Ezért maradtam "kirekesztett" az én akaratomtól független. Ő volt a fontosabb, ezért nem voltam képes elhagyni őt! De lassan teljesen felőrlődöm, és ha az akkori traumát át is vészeltem, most nagyon nagy tehernek érzek mindent.
23. 0c97fbb607 (válaszként erre: 22. - Donyta)
2007. szept. 12. 07:35
A munkahelyeden nincs olyan akivel szívesen barátkoznál?
22. Donyta
2007. szept. 12. 07:05
Ez attól függ milyen okból jön létre?! Ha csak az egyet nem értés miatt akkor nem szabad. Én bár együtt vagyok 18 éve a párommal, mégis mondhatom, hogy a gyerek köt össze bennünket. Szeretem őt, de betegsége miatt nem mondható együttlétnek. Vagyunk egymásnak, de az ok, hogy figyelnem kell rá. De nagyon egyedül vagyok. Nincs kivel megosszak bármi gondot, beszélgessek. Rám hárúl teljesen minden. De vele maradok, ha hiányzik is az életemből az igazi baráti és családi kötődés.
21. 5a071c9eeb (válaszként erre: 15. - Tündibündi)
2007. szept. 11. 23:49

Szia!

Ez bizony érthető, de nagyon is. És ez nem is tüske a lelkedben, hanem gerenda.

Mit csinálsz, ha netán beteg leszel? Ki fizeti a nem kicsi orvosi ellátást? Most eszedbe sem jut, hogy a nyugdijhoz kellenek a szolgálati évek, mert fiatal vagy. De hidd el gyorsan megy az idő! Én tudom! Az tény, a vállalkozás szerintem 24 óra naponta, én sem tudok szabadulni a gondoktól,a tennivalóktól.

De azért kijelőltünk bizonyos "rituálékat".Szent és sérthetetlen a névnap, születésnap, ha mindenki itthon van,"körbeüljük egy kicsit az asztalt", a nagyfiam és a menyem havi egyszer a barátaival vacsorázni megy vendéglőbe. Szóval ilyen apróságok.De ezekhez szigoruan ragaszkodom.

Nem teheted sem magaddal, sem a gyermekeddel, hogy ilyen kiszolgáltatott módon élj.Egy életed van és szerintem a gyereked akkor lesz boldog, ha Te is az vagy.A gyerekek okosak. Meg kell beszélni, hogy nem sikerült együtt élnetek,de őt mindketten továbbra is nagyon szeretitek.Továbbra is szeretni fogja az apukája is, gondolom elmehet hozzá és lehet közös progjamjuk.

Nagyon sok álmatlan éjszakát okoz majd hogy dönteni tudj.Ha maradsz, akkor teljesen más alapokra kell helyezni a kapcsolatotokat. Öszintén mondva: tisztességes alapokra, mert ez Veled szemben egy cseppet sem az.

2007. szept. 11. 21:14
Várom továbbra is a hozászólásokat, tanácsokat, tapasztalatokat. Hiszen ezért vagyunk itt.
19. tündibündi (válaszként erre: 18. - 274c9996b8)
2007. szept. 11. 21:12
Köszönöm , hogy megértesz!Igen így is fel lehet fogni és másképpen is. Egy biztos a döntést mindenkinek magának kell meghozni és mint tudjuk sokfélék vagyunk és sokféleképpen gondolkodunk. Valakinek ez jön be másnak más. Ez úgyis mindig utóbb derül ki.
2007. szept. 11. 19:48
Nem erdemes egyutt elni senkivel , akivel mar csak a gyermek köt össze ! De nagyon sokan csinaljak megis , nem veletlenul ! Ugyanis a gyermek nem törödik azzal hogy anyu meg apu veszekszik vagy hasonlok !A gyereknek az a lenyeg hogy mind a 2-szulöje ott legyen vele ! Ez az en tapasztalatom , azert mert en is otthagytam 1-szer a gyermekeim apjat ! Aztan a kisfiam 12-evessen kijelentette egy idö utan hogy ; mar NEM szeretlek benneteket "ugy!"mint azelött ! A kerdesemre hogy miert ? Az lett a valasz hogy ;azert mert ELVALTATOK ! Jo nagy pofon volt , de ez van./pedig tisztaban vagyok vele hogy ,ha megegyszer ott tartanak ,akkor is csak otthagynam a pasit! Viszont a gyermek maskeppen gondolkodik,annak ellenere hogy tisztaban van azzal hogy nem minden tökeletes!/
17. tündibündi (válaszként erre: 14. - Zizisicc)
2007. szept. 11. 19:28
a kisfiam az előző hónapokhoz képest megnyugodott. nem sír , nem veszekszik.és természetesen mindent megbeszéltünk vele.
16. tündibündi (válaszként erre: 13. - Mazsi-drazsi)
2007. szept. 11. 19:25
Tudom , hogy nem kellett volna , de minket a gyerek terelgetet egymás felé.ezért döntöttem úgy adok még egy eséjt.de nem érzem jól magam.
15. tündibündi (válaszként erre: 10. - 5a071c9eeb)
2007. szept. 11. 19:20
Mindenből egy kicsi,de nem ez tette be az ajtót.A vállalkozáson kívűl más nem létezek. 11 éve élünk együtt , nem jelentett be, nem vett el , nincs mellette semmim. ez elég ok és még sorolhatnám. se fizetés, se zsebpénz, semmi még házasélet sem . besokaltam. szerintem érthető.
14. Zizisicc (válaszként erre: 5. - Tündibündi)
2007. szept. 10. 23:02

Szerintem, ha már azt választottad, hogy visszamész, akkor változtass néhány dolgon. Le kéne ülnöd a pároddal és tisztáznotok kéne, mi is a helyzet kettőtök között. Ha ez megvan, a gyerkőc életkorának megfelelően vele is őszintén kéne beszélni erről. Nincs értelme tettetni, hogy minden rendben van, szeretitek egymást, mert a gyerek lehet kicsi, de nem hülye, mindent pontosan érez, ráadásul az erőlködés bennetek is csak még több feszültséget kelt. Mondjátok el neki, hogy most haragszotok egymásra stb, (esetleg hozzatok fel neki példát, pl. amikor ő veszett össze egy pajtásával) szomorúak vagytok, szóval egymásra mutogatás nélkül beszéljetek az érzéseitekről, mondom a korához mérten, de arról mindenképpen biztosítsátok őt, hogy nagyon szeretitek.

Hidd el sokkal könnyebb lesz így mindenkinek!

Sok sikert Nektek, remélem mindnyájan a lehető legjobban jöttök ki ebből a helyzetből!

13. mazsi-drazsi (válaszként erre: 1. - Tündibündi)
2007. szept. 10. 22:27

Nem tetted jól.

Ha a gyermeketek nem azt látja, érzi, hogy szeretitek egymást a pároddal, hanem azt érzi hogy feszültek vagytok és veszekedtek, akkor az se neki, se nektek nem jó. Szerintem mindenkinek jobb inkább külön, mint egymást nem szeretve együtt.

1 2 3 4 5

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook