Energiavámpír (beszélgetős fórum)

Nah ezt már megint nem értem... De semmi baj, lehet túl "szőke" vagyok.

Nem azért került fel a cikk, hogy vita legyen belőle, hanem mert érdekesnek tartottam, és mert én is így látom, hogy vannak ilyen emberek...

Fawkesgirl és Courage!

Igy ismeretlenül is imádlak benneteket!Tetszik a közvetlen beszólásotok!Az első igazi gyógymód, amikor Önmagunkon is nevetni tudunk,talán itt az ideje!Semmi sem olyan nagy macera amit ne lehetne túl élni!

Nyugi Fawkes:)

Mi majd kemény tojást csinálunk:DDDDDD

Hát a helyzet az az, hogy nincs rá időm, azaz gyakorlatilag semmire senem van. Ritkán akad szabad időm, akkor inkább kikapcsolok fekve :).

Jóvan, mondjad csak, hogy mindenki arra talál időt, amire akar :), tudom én, de bármire is akarnák mostság, nem találnék :).

Nem, nem próbáltam, mert hányok magamtól, és ha megérzem, hogy lötyög rajtam a háj... máris az életkedvem is elmegy. Szóval hanyagolom az ilyen tevékenységeket.

Amúgy édes vagy köszönöm a bíztatást és miegymás. Nem nekem találták ki a táncot, pláne nem ezt :).

Nyuuj, ha elgondolom, hogy kilógatom a hájam... jesszus! Grrrr... inkább nem.

Értem én, ha jól érzi magát az aki csinálja, hát annak örülök iagazán :)).

Igyekszem, igyekszem :).

Az én krízisemnek igazándiból nincs fizikai vagy egészségügyi megmutatkozása. Ha így nézem, akkor minden tiszteletem a tiétek, hogy így talpra tudtatok állni :). Itt pusztán lelki dolgokról van szó. De nem akarok panaszolni, csak most éltem megint át egy gödörbeesést... Na szóval a lényeg, hogy fel a fejjel és előre is boldog második születésnapot Nektek :).

Tom, köszi :). Csak a legutóbbi az megfektetett, elmértem az erejét... de szerencsésen lezártam azt a viszonyt.

Nem merítik le :), más dolgok miatt nem tudok ezekre figyelni. Ha túlleszek a krízisen (sajnos sokára lesz, tán ha végre kint leszek, akkor lenyugszanak a dolgok) akkor minden jobb lesz. De most sok dolog nyomasz, amikre fordítom az energiám.

Tom, hogy végtelen, és folyik is... Köszi.

Igen ez is egy jellemző embertípus. Tényleg, most, hogy így belegondolok, nekem is vannak ilyen ismerőseim...

De tetszik a védekezési mód :), ki fogom próbálni :).

Olvasgatom a véleményeket, és hagyom magam befolyásolni, mármint átgondolom a véleményeket. Sajna továbbra is azt gondolom energiavámpírok igenis vannak. Igaz nem mindíg tudnak Ők maguk sem erről, és Ők nem mindíg gyenge, elesett emberek akiknek segíteni kell, vannak bizony olyanok akik mások energiáját elszipkázva oly' erős, tekintélyre képesek szert tenni, hogy csak na...

Nagyon nehéz védekezni, pl, ha még tájékozott és intelligens is, Ő is ismeri a keresztbe tett lábat, a blokkolási technikát. Ellene másként kell védekezni.

Én ilyenkor szó szerint, feltöltekezem fehér fénnyel, érzem, hogy a mosolyom bizakodó és erős, és társalgok, és ha nagyn nehéz, akkor is szeretni akarom ezt az embet. A társalgásunk is a segítség jegyében zajlik. Persze ezek a találkozások minden esetben így zajlanak le, nem bír velem, de mindíg keresi a társaságomat. Időről időre találkozom ilyen emberekkel.

Nem is biztos, hogy észreveszed, hogy találkozol egy energiavámpírral.

Van, hogy tudom pontosan, hogy az, de hagyom. Van egy barátnőm, pontosan tudom, hogy az, így nagyon ritkán érintkezem vele. Mert tudom, hogy szüksége van rám. Bár megmondani kerek perec a szemébe nem bírom, hogy változtasson ezen.

Ő az a típus, akit, ha felhív az ember, és véletlen megkérdezi, hogy mizujs, akkor azonnal panaszkodik és fogalmad sincs, hogy hogy tudnád megfékezni az áradatot.

Nem én adtam az ilyen típusú emberek halmazának a nevet, csak felraktam a cikkel.

Akkor nevezzük úgy, hogy azok az emberek, akik teljesen leszívnak, fáradt leszel a velük való találkozás / beszélgetés után.

Igen, nem minden nap fenékig tejfel, de ha soha nincs jó nap, és csak panasz van? Olyan nincs! Minden nap van valami jó, aminek lehet örülni. Én is minden nap találok valamit, aminek örülhetek, ami mosolyt csal az arcomra, még most is, hogy nyakig tocsogok a sz*rban.

Sajnos azt a cikket, ami eredetileg a kezembe került erről a témáról, azt nem találom. Több féle energia van. Elsősorban ugye a bioenergia, ami véges. Aztán van kozmikus vagy univerzális energia, amit többnyire a reikisek és hasonló energiával foglalkozó emberek éreznek, kezelnek, használnak. Az energiavámpír a Te saját bioenergiádat szipókázza le. Ha a fent említett barátnőmmel beszélek, utána mindig fel kell töltődnöm az úgynevezett univerzum energiával. Legutóbbi találkozásom egy ilyen emberrel, akit túl közel engedtem magamhoz eléggé padlóra küldött, tán még most is azt az elpocsékolt energiamennyiséget kívánja a szervezetem vissza. Lehet ezért vagyok így leamortizálva lelkileg is. Bár erre nem én fogom megmondani a választ, talán az idő vagy valaki okosabb :).

Igen értem én, hogy mit mondasz, hogy attól erősödik az ember, hogy megtanulja kezelni az ilyen típusú embereket. Nos, de ha elszámítom magam, akkor így járok, ahogy most legutóbb. Segíteni szerettem volna, de nem mintha nem hagyta volna.

Ez nagyon találó :D: <i>Csak a szándék a lényeg tudd, hogy te nem akarsz kárt okozni!</i>

Legszebb öröm a káröröm:D

Nah jó tudom tudom, nem szabad...

Én még soha életemben nem tanultam egy vizsgámra se és lám itt vagyok:) Mindig bevonulok az esélytelenek nyugalmával:D

Kedves Szika!

Ezt én inkább huncutkodásnak nevezném, jól megkapta, mert öntelt volt!

A kárörvendés, az komolyabb kategória.

Ez nem volt gonoszság, nagy volt a szája, hát betömték 1 karóval.

Ennyi.