Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Elvált szülök gondjai fórum

Elvált szülök gondjai (beszélgetős fórum)


1 2
2016. aug. 11. 20:18

Sziasztok

15 év hűséges házasság után ott hagyott egy nőért 2 gyerekek a férjem .Vissza fogadtam majd 1 év után megint elhagyott egy másik nőért.

Beadtam a válópert nem akarok semmit ettől az emberteaöl.

15 éves fiam emos lett nem birok vele ,úgy döntöttünk hogy a az apjához megy a kisebb velem .

Holnap költözik végig sírtam a pakolást hiába sok a vitánk s csúnyán beszél velem mégis csak a fiam .

Rokkant nyűgdiás vagyok anyagi gondjaim nagyon sok

próbálok pozitív lenni de nehéz

34. Dina2
2009. júl. 31. 11:06
szerintetek mi lehet az oka, hogy felnőtt gyerekek egyáltalán nem tartják a kapcsolatot az édesapjukkal? ennyire félre lehet nevelni?
33. 22b83e8961 (válaszként erre: 32. - Delete)
2007. szept. 25. 20:24

Igen a NINCS nagyon nagyon nagyon tud fájni.Én is segíthetek?Nálunk már szlogen lett amit egyszer irtál:Csiki-maki

én ezt tiszta szivből köszönöm neked mindig mosolygok ha kimondom a gyerekeknek is szoktam mondani

tehát CSIKI-MAKI te is mosolyogj!!!!!!!!!!!

32. Delete
2007. szept. 25. 12:27
a gondok megoldásában segítene a TÁRS! Vajon fájós térdel, ki indul neki a gátfutásnak? Osztozzunk az én problémámon is. Szerinted a nincs, tud gond lenni? Nagyon hiányzik a fiam! Ha tudok segíteni, bérapaságot szívesen vállalok, egy kis szeretetért cserébe!
31. Delete
2007. szept. 25. 12:17
a lelki hmm
30. 22b83e8961 (válaszként erre: 29. - Syria)
2007. szept. 10. 20:53
Az a baj ezekkel,hogy ha részidőben dolgozol a hátvégét is kell válalni és úgye a gyerekek miatt hogyan?!
29. syria (válaszként erre: 28. - 22b83e8961)
2007. szept. 10. 14:23
4 vagy 6 órás állást sem találsz?
28. 22b83e8961 (válaszként erre: 27. - Syria)
2007. szept. 9. 14:56
Igen de azt a helyzetet,hogyan oldod meg amikor nincs olyan mukahelyed aki tolerálná,hogy te csak kb15.30-ig érsz rá.Én nem találok ilyet pedig hidd el keresem mint az őrült.Még azt meg is tudnám oldani,hogy reggel ki vigye a gyerekeket mert én már abba is belemennék,hogy reggel 5-re járjak dolgozni csak nincs ilyen munkahely.Most meg még cipelem a hátamon ezt a rohadt nagy csalódást is.Tudod miről beszélek.Azon dolgozom mióta,hogy egyenként oldjam meg de nem jutok előre mert nincs rá megoldás hogyan osztodjam.
27. syria (válaszként erre: 26. - 22b83e8961)
2007. szept. 9. 14:16

Egy 4 és egy 11 éves kisfiúval maradtam magamra, annyi gyerektartással, ami egy gyerekre is kevés, nemhogy kettőre. A papa augusztusban ment el, legközelebb karácsonykor találkoztunk. Néhány hónap alatt 10 kg-ot fogytam, 162 cm-esen 44 kg lettem. Úgy néztem ki, mit egy aushwitzi reklám.

Azzal kezdtem, hogy a munkahelyemen hallgattam, mit a sír. Sem sajnálatra, sem pozitív diszkriminációra nem voltam kíváncsi.

Az anyukám, mint az őrült főzött nekünk, kétnaponta hoztam tőle a kaját. Meló után rohanás az oviba, bizony az én gyerekem volt mindig az utolsó, orroltak is rám rendesen. A nagyobbik önállóan járt haza, nekem ennyivel is könnyebb volt. Aztán szép lassan beállt az életünk.

Nekem az segített, hogy számba vettem a problémákat. Egyszerre mindig csak egyet akartam megoldani, mindig a legegyszerűbbet. EGYENKÉNT győztem le az akadályokat. Ha valami nagyon nem akart megoldódni, nem idegesítettem magam vele, azt mondtam: MA ezzel nem foglalkozom. Majd holnap visszatérek rá. (Aztán lehet, hogy másnap ugyanezt mondtam, de egyszer tényleg eljött a nap, amikor megoldódott a probléma.)

Próbáld ki ezt a módszert, hátha segít. Van egy mozgássérült barátom, akit 3 gyerekkel hagyott ott a felesége, tartásdíj nélkül. Őt is ez a hozzáállás segítette ki a gödörből. Egyszer, amikor nagyon összejöttek a dolgaim és elmondtam neki, azt mondta: „van egy barátnőm, aki azt mondta, sorba kell venni a bajokat, és mindig csak egyet kell megoldani…”.

26. 22b83e8961 (válaszként erre: 24. - Ccd9bb7d17)
2007. aug. 30. 20:59

Nekem sajnos tényleg senki aki segíteni tudna a gyerekekkel.Vannak szüleim de ők is dolgoznak.Bármilyen állást is találok és fel is vennének de mindig nekem kell elutasítanom mert vagy hétvégén is menni kell.Vagy úgy csinálják a beosztást,hogy képtelenség elérni a gyerekekért.Nem hiszem el biztos vagyok benne,hogy a munka helyek egy kis oda figyeléssel meg persze pici jóindulattal

meg tudnák szervezni.Hiszen rengeteg olyan ember van aki csak de tudnának dolgozni és legalább ennyi aki csak du!Ez még egy munkáltatónak sem jutott eszébe????

25. 22b83e8961 (válaszként erre: 23. - F8b9e782de)
2007. aug. 30. 20:53
a lányom 4,5 a fiam 8,5
2007. aug. 30. 08:10
Na olyan,hogy családbarát munkahely,nem igazán van....nekem másfél éves volt a fiam mikor muszáj volt elmennem dolizni,apa elköltözött,tartásdíj helyett megkaptam a házat...a baj csak az volt,hogy csak a gázszámla több volt mint a gyesem....sikerült munkát találnom,reggel vártam gyerekkel hogy nyisson a bölcsi,bedobtam szó szerint majdnem és szaladtam hogy elérjem a buszt...pénteken tudtam csak érte menni,két nap anyukámék,két nap apuja hozta hazaz...ha hétvégén doliztam is apujánál volt....ha így nem sikerül megholdani,nem tudom mit csinálok....dolizni muszáj volt,igaz így is eladtam aházat mert nem lehetett volna egyedül fenntartani hosszú távon...bár lett hamar párom és még egy manó...viszont most már nem lenne segítségem,most azért nem tudok elmenni dolizni mert apa messze dolizik,és nem tudom elvinni a lúrkókat és hazaz,8-4ig es munkahelyet pedig nem találok a lakóhelyemen:-(
23. f8b9e782de (válaszként erre: 22. - 22b83e8961)
2007. aug. 30. 08:04

Család barát munkahelyek sajna nem léteznek.Az ember már annak is örül ha munkahelye van egyáltalán.

Mennyi idősek a gyerekeid?

22. 22b83e8961 (válaszként erre: 21. - F8b9e782de)
2007. aug. 29. 17:33
Nos igen csak tudnám hol vannak azok a család barát munka helyek amiket állandóan mondanak a médiában mert én még egyel sem találkoztam.
2007. aug. 29. 13:21
Nem tudom mennyi idősek a gyerkőceid.Nagyon nehéz lesz olyan munkát találnod ahol segítség nélkül meg tudod oldani az elhelyezésüket.Marad az ovi vagy bölcsi, vagy csak részmunkaidőt tudsz beválallni.Őszintén nincs jobb ötletem.
2007. aug. 29. 13:13
Én nagyon örülök,hogy ennyien irtatok.Látom már nem könnyű nektek sem.Nekem nincs segítségem ezért is vagyok pad helyzetben és éjjel-nappal azon töröm a fejem,hogy tudnék dolgozni is és a gyerekeket is rendezni?!Mindenkinek köszi aki írt és még írjatok légyszi!
19. Zsu77 (válaszként erre: 14. - Donyta)
2007. aug. 29. 09:07

Szia Donyta!

Nagyon nehéz lehetett 3 kicsivel egyedül maradni, de írtad, hogy túl vagy rajta. Van új kapcsolatod? Mennyi idősek a gyerekek?

18. f8b9e782de (válaszként erre: 15. - Zsu77)
2007. aug. 29. 09:06

Remélem azért pihenni is tudsz.Mert aztán a nagy hajtásban könnyen ki lehet bukni.Vigyázz magadra.

Csak élje világát,onnan fentről nagyot lehet ám esni.Az már jó dolog ha közömbös tudsz maradni vele szemben,sokkal jobban idegesíti az őt.

17. Zsu77 (válaszként erre: 10. - Fe20557d00)
2007. aug. 29. 09:06

Szia Bogica10!

Hogy vagytok? Mi újság nálatok?

16. Zsu77 (válaszként erre: 9. - 22b83e8961)
2007. aug. 29. 09:05

Nekem van segítségem, a szüleim és a nőverem családostul. Nekünk elég bonyolult életünk van, mert a munkám miatt csak hétvégén vagyunk otthon, hétköznapokon 200 km-re lakunk babástul nagymamástul. Míg dolgozok a mami vigyáz rá. Szerencsére 5 percre van a lakás az irodától és a magam ura vagyok, jó kollegákkal. Így reggel együtt reggelizünk a kicsimmel, délbe együtt ebédelünk, délután uzsira érkezek és utána csak együtt vagyunk.

Nem ezt az életet szántam neki és magamnak, de az apukának fontosabb volt a szabad élet, mint mi.

15. Zsu77 (válaszként erre: 8. - F8b9e782de)
2007. aug. 29. 08:58

Rengeteget, mivel most voltak átadásaink és ilyenkor rengeteg a papírmunka.

Apuka folyamatosan piszkálódik, szúrós megjegyzéseket tesz és persze éli világát, utazgat, bulizik természetesen ezeket közli, hogy fájdalmat okozzon, de ezen már túljutottam.

14. Donyta
2007. aug. 29. 08:23
Sziasztok! Bár én már ezen túlestem, de 6 évig egyedűl neveltem a 3 lányomat. Bölcsi, ovi,ovi. Gyerektartás nem sürün jött, lógos volt a papa. Szóval én melóztam, a gyerkőcöket meg leadtam. Du. haza és gyerekeztem.
13. f8b9e782de (válaszként erre: 9. - 22b83e8961)
2007. aug. 29. 07:53

Szia!

Hát nem vagy irigylésre méltó helyzetben egyedül két gyerkőccel.Én annak idején csak a kislányommal voltam egyedül,úgy sem volt könnyű.Munkanélküli voltam én is,és a szakmámban nem tudtam elhelyezkedni,éppen azért mert nem tudtam volna megoldani a gyerkőc elhelyezését.Anyukám is dolgozott,nagymamám pedig már idős.Így elmentem átképzésre,és most egy olyan munkahelyeen sikerült elhelyezkednem ahol meg tudtam ldani az ovis dolgokat.Délután már anyukám is be tudott segíteni.szerencsés voltam abból a szempontból is, hogy vannak olyan barátnőim akikre végszükség esetén számíthattam.De voltak így is olyan helyzetek, hogy szabadságra,vagy betegállományba kellett mennem.

Rokonságra egyáltalán nem számíthatsz?Esetleg barátokra?

12. fe20557d00 (válaszként erre: 11. - 22b83e8961)
2007. aug. 28. 20:15
Huuu hát az nem lehet könnyű.És óvodások még?Az apukák képbe vannak,ők nem tudnak segíteni?elvégre az ő gyerekük is.Megkérdezhetem,hogy miért váltál el?
2007. aug. 28. 20:12
Nahát a lányom is Bogi!két válás két gyerek.Sehogy nem tudok dolgozni mert nincs ki aki elhozná vinné a gyerekeket.Csak magamra számíthatok.
10. fe20557d00 (válaszként erre: 9. - 22b83e8961)
2007. aug. 28. 19:45
Szia!Én is elváltam van egy kislányom aki 4 éves lesz.3 és fél éve vagyok külön az apjától és 9 hónapja van egy kapcsolatom.Neked hány gyermeked van?Hogy dolgozol?hogy érted hogy nincs sok segítséged?miért váltál el?
2007. aug. 28. 19:34
Sziasztok annyira örülök,hogy írtok.Arra gondolok ti vajon,hogy tudjátok össze egyeztetni a munkát a gyerek nevelést?Van segítségetek?Mert nekem nem igazán.Mit lehet ilyenkor tenni?
8. f8b9e782de (válaszként erre: 7. - Zsu77)
2007. aug. 28. 12:27
Szóval apuka még mindig nem szokott le a piszkálódásról?De annak nagyon örülök, hogy így sikerült összeszedned magad.Gratulálok,csak így tovább.Sokat dolgozol?
7. Zsu77 (válaszként erre: 6. - F8b9e782de)
2007. aug. 28. 12:23
A kicsi fogzik, nekem rengeteg munkám volt. A szüleim kicsit kimerültek, próbálok több mindent átvállalni tőlük. A kicsi apjával talán sikerül megegyezni, de nem egyszerű egy ember. Talán már az is haladás, hogy nem veszem fel a piszkálódásait, így nincsenek hatalmas viták. A legnagyobb előrelépésem, hogy nem magamat hibáztatom az egészért és így nyugodtabb vagyok, már híztam is. Normálisan nézek ki, ez az önbizalmamat is növelte, végre nem egy aszalék múmiaként ténfergek az emberek között:)))
6. f8b9e782de (válaszként erre: 5. - Zsu77)
2007. aug. 28. 12:17

Szió!

Bizony régen beszéltünk.Köszönöm elvagyok, persze a mindennapi ügyes bajos dolgokat leszámítva.

Veled mi újság?Hogy vagy?

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook