Elválnátok? (beszélgetős fórum)
megtettem,csak azt bantam meg ,hogy nem 10 evvel korabban tettem meg......ha nem vagy boldog nincs mas valasztas.meg mindegyitek kulon megtalalhatja a boldogsagot!
Köszönöm mindenkinek a véleményét, segítségét. A többi már csak rajtam múlik..
:)
Ezek szerint van egy "titkos" élete. Ha amúgy nem ivott és nem jellemző rá hogy részedre igya magát, akár most van valami oka rá hogy a feszültségét így oldja. Talán jobb ennek utánajárni....
Az a baj, hogy amikor szüleimhez lemegyünk a gyermekkel pár napra csak úgy, akkor jön minden, hogy így hiányzunk, úgy hiányzunk. Aztán hazaérünk és két nap után ugyanaz van, mint előtte. Inkább meg sem szólalok, nehogy vita legyen. Viszont amit most tudtam meg: amíg nem voltunk itthon, addig ő hajnalban jött haza többször is, ittasan. Ezt nem mondhatom neki vissza, mert akkor mást kevernék bajba, azt nem akarom. Gondoltam már arra, hogy beszéljek a szüleivel, de abból is én jönnék ki rosszul.
Szerintem nincs, de nem vagyok biztos benne. Lehet, hogy "e-mail-ben" van, de nincsenek titkos kimaradozások, sms-ek, telefonok. Nem tudom..
Igen, ezt nekem is mondták, hogy biztos én is hibás vagyok. Hát igen, ott, hogy nem érdekeltek a jelek. Már mindegy. Köszönöm neked is, hogy megosztottad velem a tapasztalataidat.
És szerinted a férjednek titokban van valakije?
Igen, általában a férfiakkal nehéz bármit is megbeszélni ha kapcsolati problémáról van szó, egy olyan típusú férfivel amilyen a te férjed még nehezebb. A beszélgetési szándékodra támadás a válasz. Amiket mondott neked arra utal hogy nagyon elhidegültetek egymástól és nagyon elmérgesedett a helyzet. Azért bánt mert bántani akar. Részéről ez egyfajta kétségbeesés mert ő is tudja hogy gáz van. Én azt mondom hogy ne hagyd magad bántani, tégy egy próbát az elköltözéssel. Ha nem jut el addig hogy a hiányod a kapcsolatotok átgondolásához vezessen a részéről és nem képes a változásra és a kapcsolatotok fenntartásába energiát fektettni, akkor tényleg nincs értelme. De az esetek 50%-ban igenis van hatása, van változás. A gyerek miatt és ha tényleg szereted, érdemes ezt még megpróbálnod.
Sok- sok erot kivanok! Amivel itt kiegeszitenek tapasztalatbol egyet s mast, hogy nalunk az 1 honapos kulonelesnek az lett az eredmeny, hogy a hetek eltelteve ugyanolyan sokat megengedett maganak. Egyre durvabb lett mind a szavak mind a tettek szintjen.
En mostansag okolom magam, hogy hazassag elott miert nem figyeltem a jelekre. S amit meg hozzatennek: azt mondta nekem egy pszichologus, hogy a meg nem levo gyereket ne hasznaljam kifogasnak. Neked is ezt mondana! Csak nalad megvan a gyerek. Nalam utolso alkalommal mar a kest is fogta a kezeben s akkor hallom az ilyen ketton all a vasar dolgokat! Ezt az mondja, aki benne volt ilyesmiben. Terapiatol elkezdve, szakkonyvekig mindent kiprobaltam. Alig 6 hobapra hazassag utan azt ereztem, hogy utalom ezt az embert, aki megbant, meglok , megszorit, aztan jon a siras, megbanas... Ne beszelve arrol, hogy meg kellett hallgassam, ahogy predikalt az alazatrol meg bekessegrol.
Nem konnyu a valas. Nekem konnyebb volt, mert bem volt gyerek es volt hova koltozzek. Minden honnan tamogatas es szeretet. Jol gondold meg. Ez nem gyerekjatek. Probald meg a kulonkoltozest , mindent. Csak igy lesz a lelked nyugodt, ha olyan tipusu vagy. Kivanok sok erot barmilyen dontest hozol!
Hagyd ott a csudába! Ne pocsékold rá az időd és energiádat, stb...
A probléma ismét csak az, hogy nem lehet vele beszélni. Tegnap este is példa volt erre. Próbáltam, hogy beszélgessünk, mert nem jó ez az állapot, ebben egyetértett. De még neki állt fejjebb. Én miért nem tudok túllépni dolgokon, én miért baxogatom folytom, nekem semmi nem jó, az őrületbe kergetem, rosszul van, ha rám néz, jobb lenne már nélkülem, satöbbi.. Mondtam, hogy annak, hogy hűvös vagyok vele sokszor, nyilván az az oka, hogy ami a hosszú hónapok alatt felgyűlt bennem, az még mosz is nyomaszt, mivel azóta sem beszéltük meg, nem kaptam választ, nem látok változást.. Sakk-matt.. :((
Ha valakinek megengedik az ilyen viselkedést és az következmények nélkül marad, azt nem változtattja meg egy kisgyermek, hiszen ez a kettőtök kapcsolatába szerinte belefér. Az hogy ennek éppen ki a tanúja -akár a kisgyerek- nem érdekli hiszen ő nem a gyerekkel szemben ilyen, hanem veled szemben.
Ha nagyon elfajult a helyzet és sok ilyen és ehhez hasonló eset fordul elő én azt javaslom hogy beszélgessetek erről, mond el neki hogy ilyenkor mennyire megalázva érzed magad és nem tudod miért teszi ezt veled, de bármi problémája van mondja el, megoldjátok. Persze utána jön majd az esküdözés és az ígéretek amivel gondolom tele van már a padlás de ez nem fog megváltozni mert ő már megszokta hogy megteheti és majd utána bocsánatot kér. (lesz@rom-lenyalom játék)Na akkor kell eljönnie az időnek hogy "ráijesztesz". Érdemes lenne beszélned a szüleiddel is hogy vannak problémáid a kapcsolatodban, elképzelhető hogy a következő veszekedésnél hazamennél pár napra a gyerekkel hogy lásd van-e értelme a házasságodért küzdeni. Vagyis készüljenek rá. Amikor "helyzet" van, pakolj össze és menj el a gyerekkel amikor ő nincs otthon. Hagyj egy levelet neki. (érdemes előre megírni hogy ne a pillanatnyi indulatok vezéreljenek a levélírásnál)Azért szükséges hogy beszélj vele előtte, hogy úgymond legyen előzménye. Tudja azt hogy mi volt az ami miatt betelt a pohár. Persze ő megint próbálkozni fog az ígéretekkel és mindennel amit ilyenkor be szokott vetni amikor megbánt. Ne add magad "olcsón" (azaz ne költözz vissza 2-3 napon belül)de ne zárkózz el előle és ne veszekedj vele. Csak tudasd hogy veled ezt nem lehet megtenni, uralkodjon magán az ingerült helyzetekben! Aztán majd meglátod.....50-50% van rá hogy beválik, de ha nem sikerült, te akkor is úgy mész el hogy tényleg mindent megtettél.
nem veszem sértésnek, tudom mit rontottam el. Azt, hogy míg nem voltunk házasok, akkor nem dobtam ki egy-egy hasonló dolog után. Hanem jött sírva, hogy csak ideges volt, satöbbi, én meg elhittem, hogy az volt az utolsó... elvakult voltam és nagyon szerelmes. De más az, ha mindez egy kisgyerek előtt zajlik néha napján.
( ne vedd rossz néven a kérdést, tényleg segíteni szeretnék és a megoldásig vezető út nem mindig van virágszirmokkal leszórva)
Leköp???Jó ég! :(
Szerintem nincs min gondolkozni!
Értem. Ez mit ne mondjak elég durva dolog. Viszont valamiért ezt ő megengedi magának veled szemben. Miért nem tisztel? Mit rontottál el?
Igen, két ember kell ahhoz, h elromoljon- elvileg. Viszont én akármit gondoltam át, akármit változtattam, semmi reakció nem volt rá. Sőt. Ő nagyon anyagias, nagyon hazudós, nagyon agresszív és nagyon kétszínű.. És már semmiről nem lehet vele beszélni.. Ha rossz a téma, képes a gyerek előtt leköpni. Szó szerint.. Szóval?
Próbáltam megoldani, de nem lehet vele megbeszélni már semmit. Addig van csend és nyugalom, amíg nem kérdezek, nem szólok...
Én csak annyit tennék hozzá:egy életünk van!Próbáljuk meg úgy leélni,hogy utána ne kelljen semmit megbánni!
Én ezt gondoltam át mikor eldöntöttem a válást 2004-ben!
Elég merészek vagytok hogy egy idegen embernek igenekkel és nemekkel válaszoltok. Gondolom azért az életük nem ebből a pár negatív mondtaból áll és múltjuk is van, hiszen valamiért együtt vannak és közös gyermekük született. Aki ugyanezt átélte a kacsolatában, házasságában valószínűleg nem emiatt a pár dolog miatt döntött úgy hogy elválik. Ez azért ennél összetettebb.
Az én javaslatom: Gondolkozz, mi válthatta ki ezt a jelenlegi helyzetet. Gondold át a saját hibáidat is. Sok kapcsolatban vált ki ilyen helyzetet egy gyermek születése. Ilyenkor nemcsak az anyukáknak nehéz de mi hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni. Egy év próbálkozás egy házasság rendbehozására nem nagy idő. Akik több évtizedet leéltek egymás mellett és azt mondják nem bánták meg, azoknak is voltak ilyen időszakaik. Akár több évig is. Abban igazad van hogy a "megjavítására" két ember kell, hiszen ketten tettétek tönkre. De a férfiaknál ez nem megbeszélés tárgya. Gondolkozz el hogy kezdődött, mi lehetett ennek a kiváltó oka és gyökereiben próbálj segíteni magatokon. Ha úgy érzed nem tudsz ebbe energiát belefektettni akkor valóban megoldás lehet a válás de nem biztos hogy a legjobb megoldás.
Sajnalom, hogy ilyen nehez helyzetben vagy :-( Segitseget lehetne kerni egy pszichologustol, vagy szakembertol, ok tenyleg tudnak segiteni, egy probat meger.
En szemely szerint, de ez csak az en velemenyem, valast nem javaslok, a gyerek miatt se, inkabb a problemakat kellene a gyokeruknel megtalani es kezelni. Ha lehetseges es nincs tul keso.
te érzed...te tudod, csak az számít hogy neked és kicsinek mi a jó...sajnálom hogy így alakult, drukkolok nektek, hogy minden jól alakuljon...
köszi az őszinteséget neked is, de úgy érzem, én mindent megtettem. Türelemmel, szerettel, megértéssel, szép szóval, vagy keményebben,időt hagyva, hűvösen, szerelmesen, mindenhogy. Kimerültem lassan 2 év alatt. És nem az én életem az első, hanem a gyereké. Hogy RÁ milyen hatással van mindez...
jól gondold meg! ha szereted próbálj meg mindent érte és magatok miatt...nagyon nehéz külön, válás után, nem egyszerű a gyermekednek és magadnak mindent megteremteni, nem lehetetlen de nagyon nehéz, és nagyon nehéz normális társat találni még gyerek nélkül is, és ő az apukája...én is léptem, de rájöttem, hogy inkább segíteni kellett volna neki és nem cserben hagyni...minden sokkal rosszabb lett, és rájön utána az ember hogy semmi sem az aminek látszik...ha úgy érzed semmit sem tudsz tenni kettőtökért, akkor lépj...de ha egy kicsi esélyt és hajlandóságot érzel magadban arra hogy mindent megpróbálj hogy rendbe tedd, rendbe jöjjön, akkor tégy meg mindent!! én nem tettem meg mindent...és nagyon sajnálom!
A gyerekeket soha nem bántotta, csak engem. Eleinte csak szóval, majd később már durva is volt. Ilyenkor a gyerekek benn sírtak a szobájukban. Ma is hallom ezt a kétségbeesett sírást, ha visszagondolok, borzasztó volt. Ne várd ezt meg, akkor menjetek a Szüleidhez. Lehet, hogy észbe kap és tényleg válzozik, ha meg nem, akkor az megerősít abban, hogy nincs tovább.
Kiabálás volt? Vagy bánototta is őket?
Én is önállóan szeretnék, de pont most vagyok abban az időszakban, hogy még itthon a gyerekkel, és ha vissza kéne mennem, biztos, hogy kirúgnának és egyelőre nincs munka kilátásban. Szüleim segítenének, de nekünk egy külön albit ők sem tudnának finanszírozni.
költői kérdés volt, mert mire leírtam, már tudtam a választ.
Én önállóan szerettem volna élni, hogy fel sem merült a Szülőkhöz költözés, de szerencsére volt munkám, ami fontos tényező.
Albérletbe, az Anyukám segítségével, aki végig mellettem állt és támogatott.4 hónapig tartott a válóper, utána visszaköltöztem a gyerekekkel a lakásba, kölcsönt vettem fel és kifizettem a férjem részét.