Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Eltanácsolhatják a gyereket az oviból? fórum

Eltanácsolhatják a gyereket az oviból? (beszélgetős fórum)


1 2 3
63. 4c1a787e8f (válaszként erre: 1. - Szafaripók)
2013. jan. 18. 14:45

Sziasztok!


Nem olvastam el a hsz-eket.


Ilyen esetben az óvónő léphet, senki más. Jelzi a problémát a nevelési tanácsadónak. Oda el kell hogy vigye a szülő a gyereket. Ők javasolják a továbbiakat. Ha a szülő nagyon nem együttműködő, akkor is az óvónők tudják a továbbiakat, gyámügy, stb.. De azért ide nem szokott eljutni a dolog... Mivel nálunk az én saját kérésemre indult a dolog a nevelési tanácsadót ki is tudtuk hagyni, rögtön a tan.kép.vizsg. bizottság elé tudtunk menni sok időt spórolva..


Az biztos, hogy ezt az óvónőknek kell kezelni, mind a gyerekek védelmét megoldani, mind a szülőket tájékoztatni.


Így a leírtak alapján az a kisgyerek valami masszív pervazív zavarral küzd, vagy otthon van valami tényleg nagy gáz, vagy a kettő együtt.. Mindig annak nehezebb, ahol a problémás gyerek van.


Nekem ilyen a középső gyerekem, és senkinek sem kívánom, amikor jön a többi szülő az okosságaival. Annyi a külömbség, hogy én mindenhova elvittem a gyerekemet, foglalkoztam a problémával, egy évig jártunk pszichlógushoz, és senki sem jött rá, hogy mi baja a gyereknek. Másfél év kellett hozzá, mostmár speciális intézményben van, szuper helyen, álmomban se jöjjön elő a másik ovi..


Nehéz probléma ez, és egy biztos, az óvónő felelőssége ez a kérdés, ők tudják a hivatalos szerveket megsürgetni.


Ma nem fog senki olyan ovit találni, ahol nincs ilyen gyerek ilyen vagy olyan okból. Sajnos.

62. f08844d0fd (válaszként erre: 61. - Szafaripók)
2013. jan. 18. 14:32
Hát most felfügesztettem az intézkedést. Tegnap mikor mentem a fiamért azzal várt az óvónő, hoyg Petike épp most verte meg a Helgát.
61. szafaripók (válaszként erre: 59. - F08844d0fd)
2013. jan. 18. 10:34
Biztos nem egy helyre járunk, mert nálunk az én fiam a legnagyobb, noha ő a legfiatalabb!:) És nem verekszik!:))
60. szafaripók (válaszként erre: 59. - F08844d0fd)
2013. jan. 18. 10:33

Szia! Pest megye...

Szerencsére nálunk a verekedést (még?) nem érte el ilyen szinten a gyerek, de az azóta is látszik, hogy a szülei nem sokat kezdtek a dologgal otthon.

Zavarja a csoportot, de legalább már nem olyan agresszív.

Jövő héten szülői, ahol téma lesz a "problémás viselkedés kezelése" - remélem észbe kap anyuka...

2013. jan. 17. 13:52
Sziaztok! Van erre még valaki? Szinte pontosan olyan gondom támadt, mint a fórumindítónak. Hová valósi vagy?? :) Két napja mondta a fiam, hogy egy gyerek bántotta, tegnap már látszott is. Szóltam az óvónőnek, mondta, hogy sok baj van a gyerekkel, meg van, hogy azt játsza, hogy megveri a többieket. Hozzáteszem ő a legnagyobb az egész csoportban. A másik óvónő azt mondta nem is abba a csoportba való. Az anyukáját inkább nem minősíteném mi volt a reakciója mikor megemlítettem neki, hogy a fiamnak az ő fiacskája tett egy monoklit a szeme mellé. Annyit mondott, hogy az óvónők mondják azt a gyerekeknek, hogy adják vissza egymásnak. Meg, hogy az ő fia is tiszta folt. Nem hogy mondta volna a gyerekének, hogy ne bántson másokat, mert nem szabad. De pont láttam is, hogy minden ok nélkül fejbevágott egy kislányt. Ez azért szerintem már túl lő az ovodai problémákon.
2012. dec. 31. 15:41
Nem mintha nagyon értenék hozzá, de azt meg lehet játszani, hogy egy problémás gyerekeknek fenntartott intézménybe küldi át az óvodavezető (ha a másik intézmény ezt vállalja). Nálunk általános iskolában volt hasonló eset ésvolt rá lehetőség. Kell lennie ilyen helynek.
57. calena (válaszként erre: 56. - Szafaripók)
2012. nov. 30. 21:52
:-)
56. szafaripók (válaszként erre: 55. - Calena)
2012. nov. 27. 20:35

Köszönöm!

Sokan félreértették itt a szándékomat, mert nem az a cél, hogy mindenáron "megszabaduljunk" a gyerektől.

Én azt gondolom, nem a gyerek hibája, hogy ilyen lett, hanem a szüleié, akik ilyennek nevelték - vagy pontosabban nem nevelték. Ők persze így is szeretik, ezért nehéz úgy elmagyarázni nekik, hogy ne vegyék támadásnak a dolgot...

Amúgy a vezető óvónővel jó a kapcsolatom - a család barátja, de egyébként is nagyon rendes asszony. A mi ovink vezetője (2 tagintézmény van) meg egyben a mi óvónénink is, úgyhogy ő látja, mi a helyzet.

Ha van valami fejlemény, akkor majd jelzem...

55. calena
2012. nov. 27. 18:36

Szia!

A vezetőnővel beszéltetek már?

Muszáj lesz a szülőnek partnernek lennie, és segítséget kérnie. Meg kell neki magyarázni, hogy az ember társas lény, normákkal, elvárásokkal, kötelességekkel, jogokkal és szabályokkal...amiket be kell tartani egy közösségben. Vannak az átlagtól eltérő gyermekek akikből majd felnőtt lesz, de nem mindegy, hogy milyen. Nehéz és nehéz így véleményt és tanácsot adni. Szerintem nem is szabad, de gondolatokat talán lehet. Kívánom, hogy valami megoldást találj-találjatok!!!!!Kíváncsi vagyokk rá.

54. szafaripók (válaszként erre: 53. - Calena)
2012. nov. 23. 19:53

Köszönöm!

Sajnos a probléma nem oldódott meg azóta se. 3 hónap se volt elég, így ez a pár nem sem hozott sajnos megoldást.

Mi ugye csak két hónapja járunk, de a többi anyuka elbeszélése szerint az elejétől gond van a gyerekkel. Gondolom az elején még itt is megvolt a próbaidő, hogy talán csak az új hely miatt viselkedik így. Mostanra világossá vált, hogy ez neki az átlagos, otthon is ilyen, de a szülők ezt korábban se, és most se látják problémának.

Igyekszem tájékozódni, mert a szülőknek kezd elfogyni a türelme. Az óvónénik meg hiába próbálkoznak, ha a szülő nem partner.

A téli szünetig még van kb. 3 hét, előtte jó lenne legalább azt elérni, hogy anyukáék foglalkozzanak legalább a szünet alatt, otthon a problémával. Akkor szerintem mindenki örömmel tekintene ilyen téren a jövőbe. Ha nem történik semmi, és marad a verekedés, és egyéb agresszív viselkedés, akkor drasztikus lépést kell tenni.

Nem vágyom rá, hogy megtegyem, de ha máshogy nem megy, megteszem...:(

53. calena (válaszként erre: 1. - Szafaripók)
2012. nov. 23. 19:21

Szia!

Olvasgattam az előttem szólokat. Mindenkinek van igazsága...

Nálunk van próba idő: ez azt jelenti, hogy a beszoktatás ideje alatt,megfigyelik a gyermeket és ha nem tud beszokni, vagy társaira veszélyes 2 alternanívát ajánlanak fel. Persze előtte családlátogatás és beszélgetés. Na innentől van a 2. :-nevelési tanácsadó

-olyan óvoda keresése ahol a nehezen kezelhető gyermekeket felvállalják...persze ha van papírja róla.

Más. Az óvoda utolsó éve kötelező csak. Több szülő aláírásával lehet kérni az elhelyezést.

VISZONT az is lehet, hogy a másik kisfiú így védekezik az új-ismeretlen helyzettel....Írod, hogy az anyuka kinevette az óvonőt, EZ elég szomorú, mit is várunk akkor a lurkotól.Védőnő???

Szívből remélem, hogy azóta megoldodott a probléma!

Majd szembesülni fog az ált. iskolában, hogy hol is rontotta el a gyermeke nevelését,és ott már nem lesz pardon.

52. zsanci79 (válaszként erre: 51. - Szafaripók)
2012. nov. 23. 12:46

Picit félreérthető voltam. Nem a verekedős gyereket kérdezgettem a rászólás után, hogy bántotta e a gyerekem, hanem az óvónőt.

Én símán megmondtam neki normálisan, de erélyesen, hogy nem szeretném meghallani, hogy mégegyszer bántja, vagy köpködi a fiamat.

És tök intelligensen válaszolt, megszeppenve. Már nem emlékszem pontosan, hogy mit mondott, de nagyon okosan, "felnőttesen" válaszolt.

51. szafaripók (válaszként erre: 48. - Zsanci79)
2012. nov. 23. 11:33

Az óvónénikkel szerintem nálunk nincs baj: ahogy írtam, másik gyereket sikeresen "neveltek meg", de ott a szülő is segített.

Sajnos a gyerek nem fog hallgatni az óvónénire, ha a szülőtől is azt látja, hogy kiröhögi. Viszont ez nekik is kényes terület, én meg nem érzem magam feljogosítva arra, hogy másnak a gyerekét nekiálljak nevelni, fegyelmezni.


Nem hiszem, hogy alacsony az ingerküszöböm, persze nézőpont kérdése. Ahogy Te írtad, Nálatok az a bizonyos gyerek nem verekedett, nálunk ez sajnos nem így van. Bent a teremben kevésbé, mert ott az óvónénik fegyelmezik (próbálják), de kint az udvaron nem tudnak úgy figyelni rá.

3 hónap telt el, semmi javulás, sem viselkedésben, sem szülői hozzáállásban. Tudom, hogy egyesek szerint ez csak az én hisztim, de ahogy más is rámutatott: még most kellene kezdeni ezzel valamit, mielőtt eldurvul, mert később még ennél is nehezebb lesz.

50. ElErIm77 (válaszként erre: 48. - Zsanci79)
2012. nov. 23. 11:13
so múlik a szülőkön...és sajnos vannak,akik le se tojják:(
2012. nov. 23. 11:12

ahol anyukám dolgozik,abban az oviban is van ilyen ygerek...és dettó ez a helyzet a szülővel, az óvónő inkább kérte a nyugdíjaztatását,mert nem bírja..

szerencsére az én fiam nem abba a csoportba jár.


és anyám valami oylat mondott, h a vezető nőnek kéne tanácsolnia, h vigyeék valahova..de náluk pl nem teszi meg,mert nem érdekli, tolerancia, egyenjogúság,stb...hisz nem ő szív vele:(

2012. nov. 23. 11:08

Látom kapott hideget meleget a fórumindító.

Én csak a saját tapasztalatomat írom le.

Ez a helyzet, meg az ennyire durva helyzetek, már szerintem azért szélsőséges esetek.

A mi csoportunkban is volt hasonló eset, én ezt szelídebbnek nevezem, habár lehet van ez is olyan durva, mint amit a topic indító ír, de lehet neki alacsonyabb az ingerküszöbe, hogy így fogalmazzak.

Szóval hozzánk tavaly jött egy kisfiú, aki kezelhetetlen volt. A szalgfüggönyre felmászott, sétálni úgy tudtak elmenni, ha két óvónő csak vele van, a dada meg a többiekkel. Bántani úgy gondolom nem bántott senkit, ilyen panaszt nem hallottam, csak hát szocializálódnia kellett. Az óvónők fél év alatt majd hogy nem "mintagyereket" faragtak belőle. Persze a szülő együttműködő volt.

Rengeteg múlik az óvónőkön. Nekünk ez esetben szerencsénk van, mert egy liberálisabb csoportba jár a fiam, nem a berögzött dolgok mennek, szigor, egyebek. Mégis segíteni tudtak a gyerkőcön. Nagyon gyerekközpontúak az óvónők, ez lenne a természetes, de nem igazán ezt tapasztalom manapság.


Az idén pedig azzal szembesültem, hogy megyek a fiamért, és úgy köszön: leköplek!!!! Mondom miiiii??

Rugdosni akar. ütögetni.....egy kis csoporttársától tanulta ezeket. Én szóltam az óvónőknek, tudták ők is a problémát. A szülő annyira nem volt már együttműködő, az ő teóriája, hogy sosem szólunk rá a gyerkőcre, most épp a verekedős korszakát éli. Ezzel lezártnak tekintette. Aztán jöttek sorra a panaszok, így aztán többször beszélt velük az óvónő, és lassan észbekaptak. A helyzet mára normalizálódott.

Ja, és én a köpdösés, rugdosás után nem a szülővel beszéltem, hanem a gyerekkel. Igen vele! Elég határozottan. Utána minden nap kérdeztem, verte e a gyerekem, köpködés, stb., de nem volt ilyen. Az ilyen eseteket még csírájában kell orvosolni, mert valóban, 10 évesen körbe röhögi a szüleit a gyerek, és ez még a lightosabb verzió.....

2012. nov. 23. 09:25

Köszönöm mindenkinek a segítséget és az építő jellegű ötleteket, tanácsokat.

Valóban csak az tudja átérezni a dolgot, aki azon a oldalon találkozott ezzel, mint én: hogy a gyerekét bántották.

Azt hiszem, nem jó következtetést szűrtek le sokan a kérdésemből, bár igaz, nem fogalmaztam meg jól. Az, hogy ezt a gyereket eltávolítsák, nem a szívem vágya. A szívem vágya, hogy a fiam (és a másik 19 gyerek) normális közegben legyen nap közben, és nyugodtan hagyhassuk az oviban őket reggelene. Ha a végső megoldás viszont az lesz, hogy ezt a kisfiút elvigyék a csoportunkból, hát, biztos szívtelen állat vagyok, de nem fogok könnyeket hullatni.

Tudom, hogy a szülőket kellene ráébreszteni a problémára, és amíg anyuka-apuka nevet és jópofának tartja az ő kis "alfahím" fiát (ők mondták ezt "magyarázatként"), addig félek, nem fog semmi változni.

Hogy az óvónő vagy a szülők kérhetik-e a kisfiú eltanácsolását ELSŐ körben csak elméleti szinten érdekelt, mert ha anyukát szembesítjük ezzel a lehetőséggel, TALÁN komolyabban veszi majd a kérdést. De ha lehetőség sincs, "fenyegetőzni" se lehet vele.

Én úgy gondolom, hogy ha 20 másik gyerek tud normális keretek között létezni napi szinten egymás mellett, akkor a 21.-et is meg kellene tanítani rá, és nem a 20-at "toleranciára" inteni. Ehhez kellenének a szülők, akik látványosan tojnak rá.

Van egy másik gyerek (kislány) is a csoportban, aki szeptemberben anyu kicsi csillagaként került az oviba, hisztizett, parancsolgatott, stb. De mondjuk ő nem verekedett sose. Az ő szüleinek is szóltak már az első hét után az óvónők, hogy milyen problémák vannak a gyerekkel. Nem mondom, hogy a kislány azóta mintagyerek, de a hiszti és az akarnokság igencsak visszaszorult nála, sőt, már egész jól beilleszkedett a napi rutinba.

Itt van a különbség: az ő szülei korábban mindent ráhagytak a gyerekre, hagyták, hogy ő irányítson (egy 3 éves két felnőttet), de amikor kaptak némi iránymutatást, hogy mit kellene tenni, megtették, és apuka elmondása szerint otthon is boldogabb már az élet.

A kisfiú esetében apukán az látszik, hogy a gyerek születése óta a gyerek irányít, ő meg már rég belefáradt ebbe. Egyébként is egy papucsnak tűnik, legalábbis amikor mindkét szülő ott van, anyuka a NAGYON domináns. És bár apukán látszik, hogy szeretné, ha "normális" lenne a helyzet, nem tud megküzdeni anyukával és a gyerekkel.

Anyuka meg direkt élvezi, hogy az ő fia a legerősebb, stb., és nem veszi komolyan, sőt valóban megerősíti a viselkedését. Pl. olyanokkal, hogy kézenfogja és szó szerint kifut vele az oviból, mondván: "gyere gyorsan ebből a csúnya oviból". Mit fog gondolni a gyerek? Az ő viselkedése ok, és minden, ami az oviban zajlik, az nem. Hogy hova vezet? Igen, egyetértek az előttem szólókkal. Keresem a megoldásokat a többi szülővel együtt. Mert ez nem csak "egy szülő hisztije", hanem több szülőben is felmerült már, csak mindenki óvatos, hiszen nekimenni egy másik szülőnek, pláne egy másik gyereknek igencsak ingoványos talaj, és nem nagyon akarja felvállalni senki.

Én ezért igyekszem tájékozódni a lehetőségekről, hogy ne csak az legyen, hogy "panaszkodunk" a gyerekre, és kész...

46. tica06
2012. nov. 23. 08:28

Sajnos vannak ilyen gyerekek, és szülők is...és van mikor az óvónő, pedagógus tehetetlen, vagy valamilyen félelemből nem tesz semmit.

Az én nagyobbik lányom, az oviban is, iskola alsó tagozatában csendes, amolyan "áldozat" típus volt. Volt pár kislány akik rászálltak, sokszor sírva kék-zöld foltokkal jött haza.

Hiába mentem az oviba, a nevelőkhöz, a szülőkhöz. A nevelők széttárták a karjukat, a szülő meg fel volt háborodva, hogy az ő kislánya ilyet nem csinál.. ha meg mégis az én lányom a hibás mert nem üt vissza.

Volt olyan mikor a 4 unoka testvér ment a lányomra, a tanár meg a folyosó másik irányába indult.

Mindennek meglett az eredménye, a kislány óriási tüskéket növesztett, és kifejlesztette a módszert mely szerint ha ő is olyan nem bántják... Tehát felvette a "bántalmazói" stílusát felső tagozatra..

Már közép iskolás.. és már ott is úgy indított, nem bánt senkit, de hozzá csapódott az osztály "rossz kislányaihoz".

Van olyan pedagógus aki átlát az álarcán, és a kislány nála mint a kis angyal, de van aki lekezelően " hülye gyerek vagy" stílusban bánik vele.

Nem tudom mi a jó? Ezekre a dolgokra nincs megoldás csak ha a szülő észbe kap, sajnos ez kevés alkalommal történik meg...

45. nextruha (válaszként erre: 43. - 39dbe380da)
2012. nov. 23. 08:11
Én nem hinném,hogy 1 hülye szülő hisztije volna az egész.Nyilván a Te gyermeked nem találkozott még ilyen gyerekkel(szerencsére), ezért is nem dőlsz kardodba mert nem láttál ilyet.Amikor minden nap macerálják a gyereked, tele van lila foltokkal és sérelmekkel, fél oviba menni,akkor úgy gondolom más lenne az álláspontod.Náluk is volt ilyen kislány, még az óvónőt is rugdosta.Anyuka vállát húzta szart a problémára nagy ívben.Vihogott, ejnye Vivike ilyen rossz voltál és vihogott tovább.Folyton verte a lányomat, mélyeket harapott belé.Bár a lányom védekezett, az óvónő intézkedett, mégis minden áldott nap újabb sebek voltak a lányomon.illetve helyesbítek,kb 10 más gyereken is nemcsak a lányomon.Eleinte mi is bíztunk mindenben, hátha valami változik pozitív irányba.De semmi.Az óvoda vezetősége sem tudta vagy nem akarta a problémát kezelni.Én nagyon őszinte leszek:az ÉN gyerekem nekem előbbre való, mint más deviáns, idióta kölke aki kezelhetetlen.Szarok az ő lelki problémájára,amikor módszeresen szadizza a lányomat és minden nap bántja fizikailag is és látom,hogy hónapok alatt hogyan készül ki a gyermekem.én is megértő vagy és toleráns de csak X ideig.1 esettől még én sem dőlök kardomba, de sok ilyentől agresszív kismalac leszek.Nyilván nem azt mondom,hogy ki kell belezni az ilyen gyereket, de ha belátható időn belül nem változik semmi,igenis el kell távolítani őt.1 gyerek nem előbbre való, mint több gyermek!Nálunk kislányt áthelyezték más óvodába azóta.Ott ugyanígy viselkedik.Már a nevelési tanácsadó jár hozzájuk, de csak azt látom,ugyanazt az utat járják újra-és újra.....egészen az iskoláig.Kérlek ne érts félre, nem megbántani akartalak, de ezt a problémát csak az fogja maximálisan átérezni, aki tapasztalta is ezt.
44. Pen80 (válaszként erre: 43. - 39dbe380da)
2012. nov. 23. 08:00

Lehet, hogy kínjában vigyorog, és otthon kezeli a helyzetet? Lehet. Bár ez kb 1%. Esetleg kérhetne segítséget, együttműködést az óvónőtől. Én ezt tenném.

A végével egyetértek, a többi szülő általában "kiutálja" a gyereket segítség helyett. Bár egy ponton túl már nincs számukra más megoldás, mert nem tehetnek semmit, a gyerekük meg gyomorgörccsel jár oviba. Az pedig, hogy nálunk annak idején mi volt, szerintem nem indokolja azt, hogy ilyen helyzetben be kellene csukni a szemünket. Ahogy mondtam, azt gondolom, egy pontig nem kell közbeavatkozni, intézzék a gyerekek. De vannak határok.

43. 39dbe380da (válaszként erre: 39. - Pen80)
2012. nov. 23. 07:53

A szülő lehet, hogy kínjában vigyorog.Nem tudhatjuk ennyiből. A fórum indító pedig olyanokat írkál, hogy nem csinálja amit kell, nem tornázik amikor kell stb.

Anyám állandóan szembesítős szülőikre járkált a tesóm miatt, aki pont ilyen gyerek volt. Verekedett. Miért? Mert a jókislányok csúfolták a kövérsége miatt. Amúgy most 40 éves nagyon sikeres felnőtt.

Van két gyerekem, ovisok, voltak bölcsisek is. előfordult, hogy hatalmas harapásnyomokkal jöttek haza, elárulom nem dőltem a kardomba és nem akartam kiutálni a tettest az intézményből.

Számomra ez az egész egy hüle szülő hisztijének tűnik. Ha pedig mégsem az, nem azzal segítünk a gyermeken ha eltávolítattjuk, bár úgy gondolom, hogy az ilyen szülők nem segíteni akarnak, hanem csak szabadulni a problémától.

42. Pen80 (válaszként erre: 40. - 9ec59d8582)
2012. nov. 23. 00:59
Egyértelmű, hogy nekünk meg valahogy védekeznünk kell. Gáz, hogy ez valójában azt jelenti, hogy az átlagnak kell alkalmazkodnia az ilyenhez.
41. 9ec59d8582 (válaszként erre: 40. - 9ec59d8582)
2012. nov. 23. 00:48
Először nem tudta, hogy mit kezdjen a helyzettel, és komolyan meg kellett tanítani.
40. 9ec59d8582 (válaszként erre: 39. - Pen80)
2012. nov. 23. 00:45
Tudom, hogy nem viccből verekszik, de nekem is begyullad a fejem ilyen esetben. A fiunkat már 4 évesen meg kellett tanítani, hogy üssön vissza. A játszókon azért dúl a kultúra rendesen.
39. Pen80 (válaszként erre: 38. - 9ec59d8582)
2012. nov. 23. 00:35
Egy 3 év körüli gyerek nem viccből verekszik. A szülő dolga lenne kitalálni, hogy mi lehet a gond. Nem tud feldolgozni valamit, otthoni probléma, feszültség, bármi. Ehelyett a barom (elnézést, de ezen ki tudok akadni) még röhög is rajta - nem konkrétan ebben a szituban, sok ilyen van - és bátorítja a gyereket. A gyerek pedig akkor jár a legjobban, ha egy nagyobb egyszer elkapja, aztán akkor talán visszavesz majd. Mert a szüleire sajnos ezek szerint nem számíthat. Meg más felnőttre sem, mert azt meg blokkolják a szülők.
38. 9ec59d8582 (válaszként erre: 37. - Pen80)
2012. nov. 23. 00:29
Az az igazság, hogy ha verekszik, annyira azért nem tudom sajnálni, de milyen alapon ostoroz a közösség egy személyt, mikor egyértelműen nem ő a hibás. Az undorító még az, hogy majd a szülő, majd a másik szülő, az idő, majd elmegy suliba...megoldja a dolgot és nem gondolnak arra, hogy iszonyatosan közveszélyes lesz. Ovónő hogy létezhet ilyen felfogással?
37. Pen80 (válaszként erre: 35. - 9ec59d8582)
2012. nov. 23. 00:22
Én sajnálom azt a kisgyereket, előbb-utóbb rajta csattan az ostor. Pedig ő nem tehet semmiről.
36. 9ec59d8582 (válaszként erre: 35. - 9ec59d8582)
2012. nov. 23. 00:18
*mármint az ovónók. Gyámügy?
35. 9ec59d8582 (válaszként erre: 28. - Minocska)
2012. nov. 23. 00:17
Én is kétlem, bár gondolom egy rakás hülyeséget le akartak lenyomni a torkán, amihez nem szokott, de az ovónőknek csak van kapcsolatuk pszichológussal. Igazából nem a gyerekre kéne ráverni az egészet. Nem hinném, hogy szorgoskodnak megoldani a helyzetet. Ez azért közösségi kérdés. Röhej, hogy nem a saját szülei, nem az ovónő, hanem egy olyan szülő foglalkozik a dologgal, akinek pont nem dolga, hogy ezt intézze. Azért minden elismerésem, hogy inkább napi szinten kimutatják a gyűlöletet a gyerek felé, meg kínlódnak, ahelyett, hogy valódi megoldást keresnének.
34. Pen80 (válaszként erre: 33. - 39dbe380da)
2012. nov. 22. 23:50
Kicsit kevered a dolgokat szerintem. Értem, amit írsz, csak itt a leírtak alapján régen nem arról van szó, hogy rosszalkodik a gyerek. Hanem arról, hogy másokban direkt kárt tesz (mindegy, hogy fizikailag vagy lelkileg) és ehhez még szülői megerősítést is kap. Nem az ilyenekből lesznek a Nobel-díjasok.
1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook