Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Babák & Mamák témák » Első kisfiam születése... cikk

Első kisfiam születése...


Első kisfiam, akit nagyon vártunk, kicsit nehezen érkezett, de megérte, mert általa második kisfiam már meglepetésként érkezett hozzánk! De róla majd egy másik történetben osztom meg élményeimet. És remélem, egyszer lesz majd egy harmadik történetem is!
Első kisfiam születése...

2004 nyarán házasodtunk össze. Gyönyörű napsütéses és annál szebb este volt! Utána úgy gondoltuk, jöhet a baba! Próbálkoztunk, de hiába vártunk, nem érkezett. Így segítségért fordultam orvosomhoz, aki már nem csak a kórházban dolgozott, hanem a Kaáli intézetben is.

Jöttek a kivizsgálások, a sok szuri és a sok elmulasztott hónap, mert valami mindig hibás volt. Vagy túl sok peteérés vagy kevés, vagy egy ciszta. Közben a 3 legjobb barátnőm babát várt. Örültem nekik, de belül azért rossz volt, hogy nekik első próbálkozásra összejött, akkor nekem miért nem sikerül!

Végre 2006. június elején elérkeztünk az első inszeminációhoz, ami sikert hozott és végre babát vártam! Imádtam terhesnek lenni, ha lehetne, én mindig az szeretnék lenni!

A szüléstől féltem, mint ismeretlentől, de készültem rá és tudtam, hogy nagyon fog fájni. De megéri, mert hamar túlleszünk rajta és a kezemben tarthatom az én pici babámat!

2007. 03. 03-ra voltam kiírva, nagyon vártam, szerettem volna aznap szülni! Én 08. 08-án születtem, gondoltam ez tök jó lenne. Közbeszólt a kis manó, ő egy héttel hamarabb akart kibújni:)

24-én hajnali 5-kor keltem, a szokásos pisihez visszafeküdtem és jött is egy fájás. Azért megnéztem az órát, hátha ez már az lesz. 8 percenként következtek, a 3. fájás után gondoltam, lezuhanyozok meg rendbe szedem magam, hogy ne ott csinálják. 6-kor már 5 percesek voltak keltettem az uramat, hogy itt az idő, indulás.

1/2 7-re értünk be a kórházba kétperces fájásokkal. A dokim pont éjszakás volt, így még bent is volt. Már 3 ujjnyira nyitva voltam. Vizsgálóból át a szülészetre, jött a beöntés, utána zuhany és mehettem az egyágyas szülőszobába, mert rajtam kívül senki nem szült. Kaptam az infúziót, majd burokrepesztés, sajnos zavaros volt a magzatvíz, babóca belekakilt.

Utána már csak arra eszméltem, hogy hívják be a férjem, mert nemsokára jön a baba. Kicsit még kettesben voltunk, a szülésznő néha ránk nézett, kint beszélgettek a folyosón a dokikkal.

Lassan mondtam, hívjon valakit, mert nagyon kell kakálni és nyomnom kell. Jöttek megnéztek és már szedték is szét az ágyat. A tolófájásoknál kellett vagy kettő, hogy rájöjjek, hogy kell nyomni, hiába mondták, nem sikerült, mindig csak a fejem fújódott fel:)

Mikor végre ráéreztem, seperc alatt ki is pottyant. Rögtön ledugtak egy csövet és kiszívták a tüdejéből a kakis vizet, mert a kis butuskám belenyelt, amíg én próbálkoztam, hogy kell igazán kinyomni. Utána felsírt, betakarták, majd a hasamra tették. Csak néztem, hogy uramatyám, ő tényleg a mi fiunk, Istenem el se hiszem! Végül is 9 óra 15 perckor érkezett, 3000 grammal és 51 centivel.

Elvitték a koraszülöttre, mert ahogy belenyelt a vízbe, állítólag tüdőgyulladást kapott. Én másnap láthattam. Jártam hozzá szoptatni, amikor csak lehetett. Majdnem két hét után vihettük végre haza. Nagyon jó baba volt, hasfájás nem volt. Utána sokat éjszakáztam vele főleg a fogzásnál, de végre elértük, hogy már nagyon jól alszik.

Imádom, ő az első, életem értelme!




Írta: Nikyci, 2010. július 31. 16:08
Fórumozz a témáról: Első kisfiam születése... fórum (eddig 4 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook