Elköltözés a szülőktől (beszélgetés)

Sziasztok!

Gondolom,már van hasonló fórum,de szeretném leírni az én történetemet és esetleg a segítségeteket kérni.

25 éves leszek. Lassan 4 éve stabil,jól fizető munkám van,az otthonomtól csupán 1km-re.

Szüleimmel élek és az öcsémmel (18).

1 éve komoly kapcsolatban élek. A párom 9 évvel idősebb nálam,ugyan abban a faluban lakunk.

Nagyon szeretem a páromat,mindenben mellettem áll,segít,a tenyerén hordoz,rajong értem (1 évig udvarolt kitartóan),a csillagokat is lehozná nekem,... ragozhatnám még,de akkor sosem érnék a végére :)

Boldog vagyok mellette. Ő a mindenem!

...de a lényegre térek.

Idén nyáron vett házat. Sok a felújítás,a munka,de a legalsó szintre ő már beköltözött. Sokat vagyok nála munka után,ha épp nem dolgozok,felmegyek megfőzök neki mire hazaér,takarítok,... ha meg épp dolgozik a házon és tudok,segítek neki mindenben.

Nagyon szeretné ha odaköltöznék és én is!

A baj az,hogy a szüleim nem igazán fogadják el a páromat. Anyukámmal,már leültem beszélgetni kb. 1 hete. Ő sem fogadta lelkesen az összeköltözés "gyanúját" ,de ahogy meséltem neki,mintha beletörődött volna.

Apu már nem ilyen egyszerű eset. Nagyon csúnya szavakkal illeti a páromat. (szélhámos,kábítószeres,dologtalan,...) Párom is éjjel-nappal dolgozik. Reggel 5-kor indul és este 7 mire hazaér. Kivéve vasárnap. Ezek egyáltalán nem illenek rá. Nem ismerik személyesen a páromat,csupán "hallották" ezeket róla!

Azt tudni kell,hogy eddig egy volt barátomat sem bírták. Mindegyikkel volt valami baj. Természetesen most már bármelyik jó lenne a jelenleginél.

Apu olyannyira "haragszik" rám,hogy több hónapja még csak nem is köszön nekem! Nem viccelek! Belép/belépek az ajtón és semmi!!!

Ez nem csak most van így. Valahogy sosem volt jó kapcsolatom a szüleimmel.

Ha régebben szólt hozzám,akkor is mindig "csesztetett"

"Hova mész?"

"Mit csinálsz?"

"Kivel mész?"

Én sosem tudtam leülni velük beszélni SEMMIRŐL. Nem ültem közéjük és nem tévéztünk együtt meghitten!

Egyszerűen képtelen vagyok elé állni és bejelenteni neki,hogy elköltözök! Soha semmit nem közöltem vele,nem tudok most így 25 évesen elé állni!

Viszont haraggal sem szeretnék elmenni!

Félek tőle! Most biztos kinevettek,de komolyan mondom,hogy félek!

Mit tegyek?