Elítélendő az a fiatal nő vagy asszony aki abortuszra megy? (beszélgetős fórum)

A hazassagon kivul szuletetty temahoz csak vazlatosan.

A fiatalembernek volt egy ifjukori boltlasa, koran megszuletett az utodja. A megitelt osszeget fizette, de messzekerult a kornyezetetol.

Kesobb meghazasodott, a felesegevel egyutt nagyon jo amyagi helyzetbe kerultek, fel is neveltek becsulettel, majd elinditottak a gyermekeiket az eletbe. Aztan jott a Sors, apuka meghalt varatlanul. Es bizony, a majdnem elfeledett "gyermek" volt az elso, aki nyujtotta a kezet a nem kicsi oroksegert.

Gondolhatod, hogy orultek neki a hatramaradottak, akik tenylegesen mindent megtettek. Biztos, hogy mindig igazsagos a jog?

Csak nem mindegy, melyik oldalan vagyunk a keritesnek.

Aki elmegy az elsőre, mi akadályozná meg abban, hogy elmenjen a többire?

Nem ismerem a statisztikákat, de van egy olyan szubjektív érzésem, hogy akik ab-re mennek, többen vannak olyanok, akik nem első alkalommal élik át.

Régen nem volt nagy „becsülete” a magzatnak és egy házasságon kívül megfogant gyermeket fattyúnak tekintettek, mint ahogyan a mellékhajtásként kinőtt növényi ágat.

Ma már szerencsére ezen a nézeten túljutottunk, de még mindig van tanulnivalónk.

Régen a fogamzásgátlás is ismeretlen fogalom volt, a maihoz képest és az angyalcsinálók korán is túl fogunk jutni.

Ma már az is előfordul, hogy kivetetik a méhüket azon nők, akik egyáltalán nem akarnak gyermeket szülni. Régen ilyen fel sem merült.

Ami a védekezéssel kapcsolatban fontos: erre a szülőknek is figyelnie kellene. Hány esetben hallani olyat, hogy a gyerekek nem kapnak zsebpénzt, mert minek azt...?

Aztán ebből jön az, hogy a 16 éves szexel, mert hajtják a hormonok meg a birkaszellem, de nincs pénze rendszeresen gumira, szóval csak berakja egy kicsit és majd vigyáz...

Végül is igen. Az értelmiségi, tanult réteg meg alapból abortuszra megy. Csak ezért mondtam, hogy hiába plakátoljuk tele az utcákat, hogy ne vetesd el, hanem add örökbe, akinek van egy abortusza, arról jó esetben senki nem tud, az örökbeadás ott marad bélyegként az emberen.

Mondjuk, amikor valaki már a 3-4. abortuszára megy, az nekem is nagyon durva. Ne már, hát nem lehet az elsőből tanulni?

Általában az a jellemzőbb, hogy aki lemond a gyermekéről, az inkább a lumpen emberek közül való.

Talán ezért van, hogy nem nézzük jó szemmel az ilyen embereket.

Az a több ellentétes vélemény sokszor a tájékozatlanságból fakad.

A 60-as évektől születettek futószalagon jártak ab-re, mert semmi erkölcsi vonzata nem volt és ők még ma is azt képviselik. Hiszen nehéz lehet szembesülni, - talán nem is akarnak - hogy születendő gyermekeikkel 8-10 kaparáson is túl vannak. Ismerek olyan nőt, aki 16-szor volt és eszébe sem jutott, hogy akár védekezhetne is.

A megelőzésről sokkal kevesebb szó esik. Arról is, hogy aki szellemileg zokni, azt felvilágosítani, aki anyagilag van padlón, annak ingyenessé tenni a védekezést.

Na igen, azért lássuk be, nem olyan világban élünk, ami tolerálja az örökbefogadást.

És igen, ott vannak az anyagiak, akár tetszik, akár nem, ma már hosszútávon kell gondolkodni, nem úgy, hogy a kisbaba nincs pénzbe, mert szopik és kap kölcsön ruhát a család. Ha nincs meg az alap, akkor nincs, és az, hogy van tető meg krumpli, az ma már édeskevés.

Szóval, nagyon-nagyon vigyázni kell, hogy lehetőleg ne kényszerüljön erre az ember.

Ne ítélj, hogy ne ítéltess.

A saját tapasztalatomat szeretném megosztani.

Későbbi férjemtől úgy estem teherbe, hogy mindketten erős antibiotikumot szedtunk. Én döntöttem úgy orvosaim és genetikus tanácsára, hogy a kockázatok miatt tablettával megszakíttatom a terhességet. Olyan könnyűnek tűnt minden!

most már tudom, hogy életem legnagyobb hibáját követtem el. Sokat tanultam meg nem született gyermekemtől. Talán a legtöbbet...Például hogy az életet senkinek nincs joga elvenni, mert az ajándék.És ő azóta is itt van velem/velünk, pedig 8 év telt el. NINCS OLYAN NAP, HOGY NE JUTNA ESZEMBE és ne furdalna a lelkiismeret. Pedig akkor olyan egyértelműnek, olyan "jó döntés"-nek tűnt.

2012-ben születtek meg várva várt gyermekeink. 6. (!) lombikra fogantak meg. Csodálatosak a picik és nagyon boldogok vagyunk együtt.

Kívánom mindenkinek,hogy ettől a lelki szenvedéstől mentes életet éljen és fogadja el az áldást, mások segítségét. A legnagyobb boldogságot a gyermekek adják az életben.

Szeretettel

Deák Bill Gyula: Kérlek Anyám, ne ölj meg engem

Hol volt egyszer, hol nem volt –

volt egyszer egy fiú és egy lány.

Együtt voltak két éven át –

sok szerelmes, forró éjszakán.

Egy napon úgy érezte a lány –

szíve alatt hordja magzatát.

Fáradt volt, de nem tudott aludni –

átkozta magát – s az éjszakát.

Felkel reggel, bement a gyárba –

Így ment ez még sok-sok napon át.

Nem szólt semmit, ha mondták – Milyen sápadt!

csak kiengedte néha ruháját.

Sokat sírt, de mindig arra gondolt –

milyen volt az ő gyerekkora.

És nem mondta a fiúnak sem este –

miért kell másnap elutaznia.

Hajnal volt, a pára még a földön –

erdő mélyén sikoltott a lány.

A fák, a bokrok nézték csodálkozva –

felriadt egy alvó kismadár.

– Nem élhetsz – nem élhetsz kicsiny gyermek –

Nem kívánom neked sorsomat.

Kérlek anyám, ne ölj meg engem –

kérlek anyám, hagyj élni engem –

Kérlek anyám, ne ölj meg engem –

Kérlek anyám, hagyj élni engem

Hadd láthassak színeket és fényt –

Hadd érezzek igazi szenvedélyt –

Hadd nyíljon a szívemben virág –

Hadd tudhassam meg: Ki volt apám!

Ne szüljön a világ olyan anyát –

Ki elveszejti saját magzatát –

Ne szüljön a világ olyan anyát,

Ki elveszejti saját magzatát –

Kérlek anyám, ne ölj meg engem –

Kérlek anyám, hagyj élni engem –

Kérlek anyám, ne ölj meg engem –

Kérlek anyám, hagyj élni engem –

Hadd láthassak színeket és fényt –

Hadd érezzek igazi szenvedélyt –

Hadd nyíljon a szívemben virág –

Hadd tudhassam meg: Ki volt apám!

Nagyon szívszorító ez a vers...habár érzékenyebb is vagyok ezzel a témával kapcsolatban ,mível volt 2 vetélésem amit (talán) mai napig nem tudok felfogni!

Van egy(majdnem) 5 éves kislányom és még mindig hezitálok egy újjab terhességen ,azóta volt már úgy hogy most!,de mégse merem ,pedig a párom nagyon szertné és én is ,de...

Szerintem aki nem tudja felnevelni,az védekezzen! Nem is értem,hogy a halmozottan hátrányos helyzetű családoknak miért naposcsibét osztanak,miért nem gumit!!! Persze mind1,azt is becserélik a kocsmában egy fröccsre!

Mindezt úgy írom,hogy a testvérem 5 gyereket szült,életében nem dolgozott,csak a családit,meg a segélyt várja! Felháborít,és kész!!!

A véletlenűl megfogant terhességekben nem hiszek: aki képes szexelni,az legyen képes felfogni a következményeit is!!!