Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Elhagyva kisgyerekkel. fórum

Elhagyva kisgyerekkel. (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6 7
31. mágnes74 (válaszként erre: 29. - 252690845f)
2010. júl. 18. 00:50

Én mindenbe belemegyek az ő érdekükben.

Nem veszem fel a kesztyűt.

30. 252690845f (válaszként erre: 28. - Handyy)
2010. júl. 18. 00:48
Nemkesergős jóéccakát! :))
29. 252690845f (válaszként erre: 27. - Mágnes74)
2010. júl. 18. 00:48
Sokszor látom, hogy válás után a gyerek fegyverténnyé válik. Uszítják, félrevezetik, próbálják a szülők a saját fogyatékosságaik letagadására használni. Közben mindenki megfeledkezik arról, vajon mi történik abban a kis fejlődő elmében. Nagyon tud fájni...
28. handyy
2010. júl. 18. 00:44
Ok, de most már tényleg megyek, mert lassan hazajön és nem akarom, hogy a gép előtt találjon keseregve.:))
27. mágnes74 (válaszként erre: 22. - 252690845f)
2010. júl. 18. 00:43

Nem igazán ismerek ilyen apákat, mint te.

Az én exem sokat van a gyerekekkel, de csak, hogy büntessen, amiért elhagytam.

26. 252690845f (válaszként erre: 24. - Handyy)
2010. júl. 18. 00:40
Néha az sokat számít ám! :) Arról nem is beszélve, hogy talán kaphatsz szempontokat a folytatáshoz. Mellettem nem állt senki akkor, lehet, hogy minden másképp történt volna...
25. handyy
2010. júl. 18. 00:38
Jó éjszakát, most már én is megyek!
24. handyy (válaszként erre: 19. - 252690845f)
2010. júl. 18. 00:36
Köszi kedvességedet, de miben tudnál segíteni? Csak abban, hogy valakinek kiírhatom a bánatomat!:)
23. hemos
2010. júl. 18. 00:34
jó éjt mindenkinek!
22. 252690845f (válaszként erre: 20. - Mágnes74)
2010. júl. 18. 00:34

Én értem...:)


Nem is a törvényekkel van a baj, hanem az emberi természettel. Valahogy mindig előrébb van az "én", mint valamiféle objektív igazság. Ehh, nem kezdek bele... :)

21. hemos (válaszként erre: 18. - 252690845f)
2010. júl. 18. 00:32
El se tudom képzelni, milyen lehetett. Én egy napot se bírnék az enyém nélkül. Bár az is fura, hogy férfi létedre ilyen érzelmes tudsz lenni. Én néha úgy érzem, ha mi a férjemmel szétmennénk, meg se viselné a dolog...
20. mágnes74 (válaszként erre: 19. - 252690845f)
2010. júl. 18. 00:31
Tényleg kedves volt és mennyire más egy apa szemszögéből mindez, mégis szinte ugyanaz.Hülyén fogalmaztam, de talán érthető:)
19. 252690845f (válaszként erre: 17. - Handyy)
2010. júl. 18. 00:29
Szólj, ha segíthetek!
18. 252690845f (válaszként erre: 16. - Hemos)
2010. júl. 18. 00:28

:)


Nagy mélységeket jártam meg. Tudom, mit jelent egy gyerkőc...

17. handyy (válaszként erre: 14. - 252690845f)
2010. júl. 18. 00:27
Köszönöm!
16. hemos (válaszként erre: 14. - 252690845f)
2010. júl. 18. 00:27
Ez nagyon kedves volt! :)
15. handyy (válaszként erre: 13. - Hemos)
2010. júl. 18. 00:25
OK! És köszi, de most már megyek aludni!
14. 252690845f (válaszként erre: 8. - Handyy)
2010. júl. 18. 00:25

Szia Handyy!


A történeted ismerete nélkül néhány gondolat: Én gyakorlatilag apa nélkül nőttem fel. Egyetlen álmom volt, hogy én APA lehessek. Házasság, megszületett a kisfiam, majd 4 év múlva a volt feleségem beadta a válópert. A fiam velem akart maradni, de a jelenlegi "szokásjog" ezt teljesen reménytelenné tette. Összeomlottam, nem találkozhattam vele, csak annyit, amennyit a mai családbarát törvényeink engednek. Sosem ért ettől nagyobb fájdalom és nem is igen fog... Te szerencsére a másik oldalon állsz. Semmi másra ne gondolj, csak arra, hogy elérted azt, amit egy nő csak elérhet. A többi nem a Te hibád. Ennek a kisbabának testileg csak a fele Vagy, de lelkileg az egésze. Tőled fog megtanulni mindent, Tőled szerez meg mindent, ami Emberré fogja tenni. Ő fog Eléd szaladni mosolyogva, ha hazaérsz a munkából és Ő fog Neked ügyetlenül napocskát és házat rajzolni, hogy boldoggá tegyen. Te Ő Vagy és fordítva... Én azt hiszem, minden más felejthető. Tudom, nehezen. Anya Vagy és ha most becsukod a szemed és minden mást kizársz a gondolataidból, akkor boldog Vagy. Kívánom, hogy ezt érezd!

13. hemos
2010. júl. 18. 00:24
Egészen biztos! De ha bármikor magad alatt vagy, nyugodtan írj nekem! Jó?
12. handyy (válaszként erre: 11. - Hemos)
2010. júl. 18. 00:21
Köszönöm a biztatást, remélem úgy lesz!
11. hemos
2010. júl. 18. 00:19
Persze, megértelek! Minden nő a tökéletes háttérre vágyik és oda szülne gyereket! De ez nem mindíg van így! Ennek a babának az volt a sorsa, hogy te légy az anyukája és ő legyen az apukája, még akkoris, ha szétmentek és nem együtt nevelitek. Sose tudhatjuk, miért alakulnak úgy a dolgok ahogy, de néha a legrosszabb dolgok vezetnek a legjobbhoz!
10. handyy
2010. júl. 18. 00:15
Igen, ennél hülyébb döntéseim nem is lehettek volna! Nem felejtem el, hogy anyuci vagyok, csak rá kell néznem arra a kis gyönyörűségre, csak hát én nem ilyen sorsot szántam neki! Boldog, szerető családban szerettem volna felnevelni. Nem így! És ezért haragszom a "páromra", mert már rég tervezgette ezt a dolgot és mégis belement a gyerekvállalásba. Hagyott volna ott két éve, már lehet, hogy rég másnak szültem volna meg ezt a gyereket! Ezért vagyok a legjobban elkeseredve!
9. hemos (válaszként erre: 7. - Handyy)
2010. júl. 18. 00:07

Akkor haragudj magadra, mert ezek mind a te döntéseid voltak. De ezt se javasolom.

Te mindent úgy tettél és úgy döntöttél, ahogy akkor az adott helyzetben jónak láttad. És ha még most rossz is a helyzet, nem jelenti azt, hogy rossz döntéseket hoztál. Nem lesz mindennek happy a vége, de volt értelme mindennek, ami történt. Fogadd el a helyzetedet és találd ki, hogyan csináld tovább!

és közbe ne feledd, hogy mostmár anyuci vagy! Éljeeeen!

2010. júl. 18. 00:05
Most is ő jókedvűen ment el szórakozni a haverjaival én meg itt ülök a gép előtt mert már aludni sem tudok. Egy hét alatt lefogytam hat kilót.
7. handyy (válaszként erre: 6. - Hemos)
2010. júl. 18. 00:02
Tudom, de annyira nehéz az egész! A családból még nem tudja senki, csak anyám sejti a dolgokat. Mindent feladtam érte, barátokat, a fél családomat, és most itt vagyok egyedül!
6. hemos (válaszként erre: 5. - Handyy)
2010. júl. 17. 23:59
Próbáld nem a gyerekre vetíteni a dühödet! szörnyű helyzetben vagy, de nemsokára ez a bébi fogja bearanyozni napjaidat! És el lehet rontani a kapcsolatotokat már most is úgyhogy vigyázz, kire haragszol!
5. handyy (válaszként erre: 4. - Évi-)
2010. júl. 17. 23:56
Van hova mennem. Az a legszörnyűbb az egészben, hogy már két éve fontolgatja a válást és közben gyereket csinált nekem, mert én nagyon szerettem volna. Erre amikor a legboldogabbnak kellene lennem, kijelenti, hogy el akar válni, és nem érti, hogy miért vagyok felháborodva, hisz megadta nekem amire vágytam. Még együtt lakunk, de nem tudom meddig bírom elviselni. az a szörnyű, hogy szegény gyereket hibáztatom, bár ö nem tehet az egészről semmit!
2010. júl. 17. 23:38

Biztosan nagyon nehéz.

Van hova menned? A gyerek az, aki a benned levő energiát (aminek a létezéséről nem is tudsz) képes felszabadítani. A 15 éves kapcsolat elvesztését kell valahogy feldolgoznod. Csúnya véget ért?

2010. júl. 17. 23:33
Ez lehet az egyik legijesztőbb helyzet, legalábbis mivel én is kisbabás vagyok és sok a problémám a férjemmel, bele tudom magam képzelni!
2010. júl. 17. 23:30

Nagyon nehezen.

De nem szabad elcsüggedned, már csak a baba miatt sem. Beszélgess a családoddal, vagy akár velünk. Mondd el vagy írd ki magadból a fájdalmat,az is segít!

1 2 3 4 5 6 7

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook