Elgondolkodtam (beszélgetős fórum)

Akkor bocsesz:)

Nekem ez jött le,de ez a fórumok átka.

Én is sokszor rájövök,hogy mást értelmeznek a szavakból mások,és teljesen másképp jön le ,mint ahogy írni,vagy átadni szerettem volna.

Hü, elég sok mindenről írtatok. Nem olvastam végig, az igaz, de szinte mindenkinek igazat adok. De...

ne felejtsük el, hogy mindenki saját sorsának kovácsa...tudom, ez már szinte sablonos szöveg. Minden mögött az embert nézzétek... lehet, hogy van pénze, lehet hogy nincs, de nem ez a lényeg, hanem ami az emberben van. A gondolkodása, a kialakult képességei, mennyire tudja kihasználni, felhasználni, milyen a pszichés lelkivilága, mit tanult a szüleitől, milyen temperamentummal született...stb. Ezek mind befolyásolják, hogy az életben hogyan dönt, hogyan dolgozza fel az őt ért dolgokat. Vannak könnyelmű és vannak összeszedett emberek, vannak akik könnyen túlteszik magukat dolgokon és vannak, akik sose.

Vannak, akik felületesek és vannak akiket mélyebben érintenek dolgok. De ezek csak másságok, ettől egyik ember se értékesebb vagy különb a másiknál. Nem a pénz fogja befolyásolni, hogy kiből mi lesz, hanem ezek a fenn említett dolgok befolyásolják, hogy ki hogy bánik a pénzzel, ki hogy viszonyul a pénzhez...Van akinek az ölébe hullik és mégis elveri, és van aki tudna vele bánni, de képtelen megteremteni. A pénz csak eszköz, része az életünknek, de sose a főszereplő! Ha valaki azzá teszi, egy életet veszit vele, mert amíg a pénzt hajszolja, nem fog élni, nem éli meg azt, amit az életet széppé teszi, aminek semmi köze a pénzhez. Ha valakit egy egzotikus utazás tesz boldoggá, az mit ér vele, ha nincs kivel megosztani és mit ér vele, ha közben bűntudat marcangolja, mert milyen áron szerezte meg a pénzt? Ha becsületes munkával teremtette meg, aminek az volt az ára, hogy sose volt otthon, mert mindig dolgozott, vajon pótolja e az élmény azt, hogy nem látta gyermeke első lépéseit, mert épp valami üzleti tárgyaláson volt? nem lehetett ott, amikor kiejtette az első szavakat? vajon pótolja e mindezt?

Tudni kell, hogy mi az érték, mi a fontos, mi az ami, számít. A vagyon hatalmas felelősséggel is jár: örökké aggódni, hogy ki lop meg, nem tudni, ki a barát, mert a pénzem vonzza. Azon görcsölni, hogy több legyen, hogy ami van ne vesszen el...A gazdagnak is megvan a maga baja, akárcsak a szegénynek. Nem ez a fontos. Hanem az, hogy mindegy melyik körülmény közé születünk, tudunk e vele boldogulni úgy, hogy emberek maradjunk, hogy mindennap tükörbe tudjunk nézni, hogy nyugodt lelkiismerettel hajtjuk e le a fejünket, hogy megtaláljuk e a lelki békénket, boldogságunkat önmagunkban, körülményektől függetlenül.

Ne másokat nézzünk, ne másokkal foglalkozzunk, az nem a mi dolgunk! Egyetlen dolgunk van: önmagunkkal foglalkozni. Csak önmagunkat tudjuk megváltoztatni, másokat nem! Ha mi jól viselkedünk, ha helyesen gondolkodunk, ha a saját házunk táján megteszünk mindent a világért, akkor megtettük, amit tehetünk. Minden más a többi ember dolga saját magával. Elég hosszú lettem, de remélem sikerült elmondani úgy, hogy értsetek.

Tudod ,hogy a mondandóddal egyetértek.

Csak a tálalás nem az igazi.

Miért gondolod,hogy az nagy segítség,ha minden hozzászólásod nem szól igazán másról,mint arról:"Vazze' hülyék voltatok,úgy kell nektek,bezzeg nézzetek meg engem ,Én baromi jól csináltam mindent!"

:(((

Szörnyű ez az önfényezés,komolyan,felfordul a gyomrom tőle:))

Csak tudod ahhoz is érteni kell, hogy valaki jól fektesen be! Igaz nekem nincs befektetni való pénzem, de anyukámnak volt, és szegény mindig elbukta. Van aki a szarból is aranyat csinál és van aki az aranyból is szart. Azért mert nem ért hozzá, és tudod nem érthetünk mindenhez! Gratulálok, hogy neked így sikerült, őszintén. Valószínűleg sokat tanulhatnék tőled, csak már késő! Viszont nem szabad másokat lenélzned mert nem olyanok és nem olyan ugyesen gazdálkodnak a pénzzel mint te!

Az án ápolónői fizum 90.000 ft sok nem marad belőle. Neked jó mert nincs hiteled de nekünk mindenünk abból van! Szó szerint minden! Tudod 1998-ban a férjem 10.000 ft-os fizetéséből és az én gyesemből nem, hogy befektetni nem jutott de ha anyám nem segít akkoriban akkor most nem írhatnék neked! Évekig tartott ez állapot! Megjártam már a poklok poklát és amikor jobb lett a helyzet akkor próbáltam élni és a gyerekeimnek minnél többet megadni! És rendbehozni a házam, környezetem. lehet, hogy hiba volt, nem tudom! Csak azt tudom, hogy most még nagyobb pokol jön !! Viszont nem ítélkezhetsz felettem és senki felett!