Élet a pulijaimmal (beszélgetős fórum)

Nagyon helyes történetek...

Borzasztó.

Vagy alul szocializáltak. Van egy nyolc éves forma kislánya a nőnek. Beszélgettem vele kerítésen keresztül. Kéretem szóljon, ha utaznak szívesen ellátom a kutyát, s hogy a víz mennyire fontos. Sosem felejtem el, mikor az első pulimat megvettem 21 évesen, mondta a tenyésztő: A KUTYA ELŐTT MINDIG LEGYEN VÍZ! Ez a mondat 30 éve hangzott el, de egy életen keresztül elkísér. Szóval mondtam ezt a kislánynak. S mi volt a felelet? A kutya majd iszik esővizet. Anya azt mondta. No komment. Nem is esett az eső... Egyébként régen a pásztor sokszor úgy nevelte a makacs vad juhász kutyát, úgy törte be, hogy napokig nem adott neki inni. De ez már nem az a korszak... Ezt kutyasuliban mesélte az oktatónk.

Nem értem az ilyen embereket. Talán kő van a szívük helyén.

Van erre példa a szomszédomban. Elmentek öt vagy hat napra. Kutya láncon, se víz se kaja. November 01 körül volt. Két nap után vettem észre, etettem, itattam. Köszönetet nem kaptam.

Szerencsére jó vége lett. De sok embert hallok, hogy ők szeretik az állatokat, a végén kiderül, hogy még enni sem adnak nekik.

Valószínű, amit mi csinálunk a férjemmel kicsit túlzás. Sajnos még nagyon sok fejben nincs meg a felelős állattartás lényege. És ehhez nem kell vidéken kerti kutyásnak lenni, aki csak kaját lök vagy azt se az állatnak, s láncon tartja. Van egy szomorú sztorim elit pulis köréből is. Született egy neves tenyészetben két éve egy fekete tündér puli lány. Egy budapesti család nem kevés pénzt fizetett érte, a kutya pedigrés. (Szerencsére ma is él) A tenyésztőjét egyszer csak hívták a budapesti Illatos úton lévő menhelyről, hogy ott a kutya. Mert a kedves gazdi ápolatlan állapotban nemhogy leadta a kétéves pulit gyepmesteri telepre, még arra sem vette a fáradtságot, hogy a nevére vegye, a telefonszámot átirassa. Na a pulinak ez lett a szerencséje. A tenyésztője azonnal érte ment, hazavitte, rendbe tette. Most a kutyus az Alföldön lakik egy szerető családban, szerető gazdival, félig lakásban félig udvaron. S űzheti az ősi puli mesterséget is, terelő versenyekre jár. Ennek a történetek szép a vége. :-)

Szinte láttam magam előtt a jeleneteket. Nagyon szeretem én is az állatokat. Bár megmenthetnénk minden rossz sorsú állatot!

A mudi is egy kiváló magyar terelőfajta. Gratulálok hozzá.

Köszönöm szépen Mmacus.

Köszönöm szépen a hozzászólásokat. Ramcsika én is boldogabb lennék, ha nem lenne tele az internet nehéz sorú kutyákkal. Sajnos minden kutyát nem tudunk megmenteni, de én a három pulimat igyekszem a lehető legjobban nevelni és tartani.

Példaértékű, ahogyan éltek a három pulival. Szeretetet adtok és kaptok. Minden elismerésem ezért a következetességért és rendszerességért.

Gratulálok! Mint kutyaimádó gazdik boldogok vagytok. Igen akinek nincs kutyája az nem is tudja elképzelni, hogy mennyi-mennyi szeretetet kapsz tőlük. Ez a hozzáállás a kutyatartáshoz: nagyon szimpatikus. Mindenkinek így kellene, aki kutyát, vagy valamilyen más háziállatot tart.

Nekünk, embereknek is megvannak a saját szertartásaink, melyek körül ölelik a munkanapjainkat, és a hétvégéinket. Ébredés után a reggeli kávé a teraszon, zuhanyzás, készülődés a munkába, mellette a pulijaink ellátása, egészségügyi séta velük és a reggeli. Este vacsorakészítés, mosogatás, fürdés előkészülés a másnapra.

A cikk, amihez ez a fórum nyílt, már nem aktív.