Elegem van a párom nyavalygásából! Mit tegyek? (beszélgetés)

Én éppen a mit veszíthetek elven felbuzdulva szoktam meglépni a dolgaimat.

Mert nekem inkább bátorító tényező!!!

:-)))))

inkább élettapasztalat...

persze az egyén személyisége mindig rizikófaktor, de ezt -amit Csabával irtunk- általánosságban elfogadhatod, mert igy működik.

a gyerekek választották: a medve és a sas maradt az utolsó körre...a Sasok nevét szakmán belül már 4 éve félve ejtik ki, lassan már külföldön is hires az Eagles:)..és nem csak a zenei együttesről:) sorsolásnál nem akarnak velünk egy csoportba kerülni..de ezt ki kellett érdemelni..rengeteg munkával, szakma iránti alázattal, szeretettel..másképp nem lehet...életem egy darabja ez.

:)

A gond akkor van, ha az ember csak a "mit veszíthetünk"-re gondol mindíg.

Így sosem lesz bátorsága meglépni a néha szükségest.

Tudsz Alex..tudsz...

vagy egyén függő????ez is lehet...én tudtam...sőt..azt mondanám egyre jobban....

Dehogy ég állandóan egy hőfokon.....az asszem lehetetlen!!!!

Nekem az eleje hiányzik mindig!!!:-))))))))))))))

Mersz??????

Hát.........én nem is tudom!!!

Aki járt már a padlón az tudja,hogy mi a mersz,és tudja,hogy eljön a mit veszíthetek elvű felfogás!!!:-)))))))))))))

Ennek örülök!!!!

Szóval kabalaállatotok is van!!!Te találtad ki????

Amúgy nem mellékesen sok sok sikert Nektek!!!:-))))))))))

Mért szeretnének mások,ha magunkat sem szeretjük,mit tisztelnének bennünk,ha magunkat sem tudjuk.

Mindehhez tapasztalatok kellenek,hogy értékelni tudjuk magunkat,és elhelyezni a világban.

Sokszor szánalmas önképekkel vannak felruházva emberek.

Ezt arra értem, hogy az elején megelégszik az ember a fantasztikus érzéssel.

De ha összekötitek az életeteket, akkor már nem csak ez van. Jönnek a hétköznapok és akkor már nem elég az álmodozás.

Ezért a rózsaszín köd egy kellemes erős érzéssé, szerelemmé alakul, de az nem elég ahhoz, hogy boldog légy és nem is fog megmaradni, ha az életedet nem folytatod az utadon.

Akkor a dolog elfárad.

ugyanazon a hőfokon nem tudsz égni folyamatosan, mint a kapcsolat elején-mert akkor kiégnél..a hőn lángoló szerelem, szerelemmé, majd szeretetté nemesül/szándékosan használtam ezt a szót/.

persze csak sztem.

:)

Erre szoktam azt mondani hasonlat képpen,hogy ha a vizet meg akarom szorítani,mind kifolyik a markomból,ha a tenyerem kinyitom,és gödröcskét formálok belőle mind ottmarad!

Ennyit a kapcsolatokról.....kár volna marokban szorítani az emberi természetet.

A vadászsólyom is visszaszáll a karra!!!

:-)))))))))))))))

csak úgy megkérdezném a magam csendességéből...a rózsaszín ködnek miért kellene elillannia???hmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm?????????????

ha szerelmes vagy..ugyanolyan elánnal szereted a másikat ,mint az elején...nem??????

mert én így éltem meg a dogot Csaba...reálisan kell nézni a másikat..minden hibájával együtt és akkor a köd megmarad....ami nem is volt ködös..csak rózsaszín...

Igen, azért nem ilyen egyszerű, mert ahhoz, hogy saját magunkat szeretni tudjuk és fel tudjunk nézni magunkra, ahhoz tenni is kell.

És az a nem egyszerű :O)))))

A boldogság kulcsát mindenki magában kell hogy keresse!!!!

Másoktól várni boldogságot az nagy hülyeség!!!!

Legyünk boldogok,és csatlakozik a többi....

Nem ilyen egyszerű ez,mint leírni,de valahogy így megy ez....igen!!!!:-)))))))))))))

jóvanna!!:)))

ez határozottság nem önzőség!!:))

A szerelemre és párkapcsolatra egy gondolat.

Sokan várják az életük boldogságát valami "külső" tényezőtől.

- Ha majd eljön az igazi

- Ha lesz gyerekem

- Ha megkapnám azt a munkát

De az igazság, hogy ezeket akkor kapjuk meg, mint ajándék, (ha erre vágyunk a legjobban, akkor ajándéknak fogjuk megélni, ha megkapjuk), ha "felnőttünk" hozzá.

Ha nem fejlesztjük az életünket és egyhelyben topogunk, akkor ezek a dolgok csak 1-2 pillanatra fognak boldogságot hozni, utána még sokkal nagyobb szenvedést is eredményezhetnek.

Saját magunkat kell, hogy szeressük és élvezzük az életet, akkor szívesen fognak hozzánk csatlakozni olyanok, akik szintén ilyenek, de attól még holnap nem lesz más az élet, eloszlanak a rózsaszín felhők és folytatnunk kell az utunkat.

És ha nem annak az építésével vagyunk elfoglalva, hanem külső dologtól várjuk a boldogságto, akkor sokat fogunk még bukdácsolni.

magamról beszéltem...

tudom ,hogy Te..csak a döntésre értetted....ne érts félre..úgy értsd ahogy akarom:DDDD

nem tudom..

......talán összeakadok valakivel..akinek meg merem mutatni a valómat...

Így van....ez nem önzés,hanem kölcsönösségnek hívják.....ilyen is létezik.

Mi az önzés??????Másokat figyelmen kívül hagyva jutni az önös érdekek felé....