Éjszakai evés szindróma (beszélgetős fórum)

Ismét igazad van :) A nappalokat sikerült kitöltenem, először az üvegfestés kötötte le minden szabad energiámat. Aztán vettem egy magyar vizsla kölyköt. Ez telitalálat volt! El sem tudom mondani, mennyi szeretet és odaadás van benne. Járunk túrázni, felfedezzük a környéket. A kisebbik lányom is mindig jön velünk, igazán jó bulik ezek, és mozgás szempontjából sem utolsó dolog.

De aztán eljön az este, amikor minden és mindenki elcsendesül...

Gondold végig, mi volt az, ami akkor nem fért be az idődbe, amikor ő még itthon dolgozott. Hiszen ha a család tagjai egy fővel kevesebbek, akkor valamennyi időd csak-csak felszabadult.

Csinálj magadnak szabadidőt arra, hogy amíg ő távol van, ezt-azt megtanulsz, elvégzel, megcsinálsz, hogy majd amikor ismét itthon lesz, már együtt, közösen fogjátok tudni használni, vagy örülni neki. Pl. nyelv tanulás, internet, vagy valami otthon végezhető szabadidős akármi, esetleg a fittness, túrázás, hasonlók.

Találtál te pót-cselekvést magadnak, csak az ezek szerint nem az igazi! :)) Keress mást! :))

Gondoljuk tovább: valamit feladtál a korábbi életedből, azért hogy anyósodat ellásd?? Valami abból hiányzik, amit addig csináltál?

Ha igen, gondolkozz el azon, hogy miért is történt ez: talán viszonszás a sorsnak, amiért (ahogy korábban írtad) remek férjed van. Hiszen ő nevelte fel, neked!! Talán most nehéz, de lehet, hogy még azért beleférne valami a jelenlegi életedbe a múltból, hogy egy kicsit kárpótold magad, talán ott van a kézügyedben valami más, ami örömet okoz neked. Talán az unokák, akiket kaptál, talán valami más.

Keresd a szépet a jelenben, és feledd azt, ami elmúlt.

Így van! De ha tudatosul az illetőben, hogy mi az a valami, amit ezzel a pót-öröm-szerzéssel akar helyettesíteni, ha tudatosul benne, hogy valójában mi is hiányzik neki az éppen akkori életében, már tett egy lépést a probléma megoldása felé.

A következő lépés, hogy megtalálja azt a valamit, amit érdemes az elmúlt helyett és a pótevés helyett csinálnia.

Enni jó, oromerzetet ad. Finomsággal ad magának az ember boldogságot.

Az a baj, ha csak azzal.

Az este jutott eszembe: valamikor olvastam egy helyen, hogy amikor valakinek az életében egy olyan változás következik be, melynek nyomán az addigi életében meglevő, mások általi odafigyelés, a mások általi elismerés, az életben elfoglalt pozíció, beosztás, stb. stb. megszűnik, akkor tudat alatt elkezd másfajta nyomatékos jelenlétet biztosítani magának, elkezdi másként a környezet tudomására hozni, hogy én is itt vagyok.

Ez leginkább egy nagyobb testsúly, egy nagyobb körméret, hasonlók formájában valósul meg, és beindul a kényszer-evési reflex.

Mert az agy a hiány-érzetet leginkább a kaja-hiányra = éhségre vezeti vissza, és automatikusan kezdünk enni "éjjel-nappal"!! :)) Akár kell, akár nem kell.

Vissza kellene pörgetni, hogy kb. mikor is kezdődött ez az éjszakai "kényszer-evés", és akkoriban történt-e valami ehhez hasonló változás az életedben?

Meglehet, hogy a környezet elismerése, mások megbecsülése, hasonlók hiányoznak, akár szakmai téren, akár az éppen végzett munka terén, vagy a család bizonyos tagjaitól...

Ezek a kérdések engem is akkor kezdtek el foglalkoztatni, érdekelni, amikor: nyugdíjas lettem, megszüntettem a vállalkozást, így nem kell már a cigi sem...

És ráfogtam, hogy azért híztam meg, mert letettem a cigit. Pedig nagyon meglehet, hogy a munkámban elfoglalt helyem, az ott betöltött szerepem, stb. stb. hiányzott valójában, és a tudatalatti mint "kaja-hiány" fordította le.

Amikor eljutottam idáig, és végig gondoltam az életemet, a bennem levő érzelmeket, a jövőt és az ezzel kapcsolatos összes dolgot... rögtön másként viszonyultam ehhez az egész túlsúly, és az azzal kapcsolatos kérdéshez.

Hát....

Azt írtad, hogy túlsúlyos vagy. Mitől?

Hány kalóriát és mit fogyasztasz? Mozogsz?

Én pajzsmirigy beteg vagyok, így én lehetnék akár 100 kg is, de figyelek a kajálásomra. Nem kifogásokat gyártok, hanem keveset eszek, azt is megválogatom, hetente 3x járok tornázni, bicajozok és itthon is súlyzózok és taposógépezek. Ja, IR-em is van, és a vérnyomásom is magas.

Én is hátradőlhetnék ölembe egy nagy tálcával, amin van jó sok kaja, chips, csoki, üdítő, illetve éjjel is kimehetnék akár többször is enni, és sopánkodhatnák, hogy én erről nem tehetek, biztos csak doki segíthet, vagy még az sem, mondhatnám, hogy az sem segít, hogy összeszedem magam, meg a legyél erős noszogatás sem. Közben meg csak ez a lényeg. Simán megtudnék enni egy 300gr-os milkát, akár óránként is, simán megtudnék inni akár napi 4-5 liter kólát is, és még férne a gyomromba simán 5-6 péksüti, és egyebek is. És vajon miért nem tömöm mindezt magamba? Mert nem akarok kövér lenni!!!! Érted!? Erős vagyok, mert inkább kicsit kínzom magam, hogy nem adom meg ezt a rengeteg dolgot magamnak, minthogy felszedjek 15-20-30 stb. kg súlyfelesleget.

Nekem is vannak gondjaim, ahogy mindenkinek, de épp ezért nem teszem magam tönkre még ezzel is. Attól, hogy 100 kg lennék még megmaradnának a problémák és ráadásul még szenvedhetnék a kinézetem miatt is. Kinek van erre szüksége?

Tehát, kapjátok magatokat össze! Nem hiszem el, hogy nem emlékeztek, hogy magatokba toltok néhány szelet kenyeret és stb-t! Ha arra nem emlékeztek, hogy felkeltetek (ezt is kötve hiszem), akkor arra már kell emlékeznetek, hogy ilyet csináltok. Ez nem egy pillanat alatt történik! Szerintem csak kifogásnak használjátok a nem emlékszem rá dumát.

Én teljesen megértelek. Ugyanez a helyzet nálam is, csak a lelki ok más. De hogy lehet ezen segíteni?

A "Szedd össze magad! meg "Legyél erős!" izéken már azt hiszem, mindketten túl vagyunk. Aki nincs ebben benne, fogalma sincs arról, hogy mlyen ez. Már alapból beismerni, beszélni róla is nagy dolog. Nekem legalábbis...

hat akkor ezzel kell menni orvoshoz, mert akkor nem az a lenyeg, hogy ejjel eszel, hanem hogy nem tudod befolyasolni, amit csinalsz

de biztos vagy benne, hogy ez a gond? ha nekiallsz enni, nem vagy magadnal, tudatodnal?

de tulajdonkeppen mi a problemad? mert az ket kulonbozo dolog, ha valaki ejjel felig alvajarva, magat nem tudva kontrollalni teleeszi magat, vagy az, hogy ejjel megehezik es nem bir ellenallni a kajaknak

az alvajarasfelere biztos vannak hatasos kezelesek, gyogyszerek, es akkor meg lehet oldani a problemat. a masik az akaratero es egy kis kijatszas kerdese. mert hat sokan vannak ezzel igy, hogy tudjak, nem kene annyit enni, de megis esznek :D nem kell hagyni a hutoben sok kajat, vagy csak egeszseges, nem nehez, nem hizlalo eteleket, es akkor az sem baj, ha ejjel eszel

Az okokra neked magadnak kell rájönni, kevesebbet stresszelni, tudom, könnyű mondani, és csak nem akarsz még egy évig így élni!

Hidd el, hogy mankó az, amit te csapdának és az orvostudomány ártó szellemének hiszel!

Vissza kell venned a túlpörgést (ha kell, akkor gyogyival), kevesebbet agyalni, élvezni az életet, örülni annak, amin van (márpedig van minek!), hinni magadban, a társadban, este kis citromfű tea és szundi reggelig!

Nagyon sokan úgy gondolják, hogy szerotonint (boldogság hormont)szedők "orvosi csapdába esnek", "lebutulnak", "bambán le vannak szedálva", pedig ez egyáltalán nem igaz.

Ezek a gyógyszerek jól beállítva mankók, hisz ezt a betegséget is (amit Amerikában már elismernek és központokat hoztak létre a gyógyításukra) az agy felborult biokémiai folyamatai okozzák. A stressz és a lelki okok mellett.

Ezt a felborult folyamatot pedig azoknak az anyagoknak a pótlásával lehet helyre állítani, amik hiányoznak, vagy nem kielégítő a termelődésük (lektin, melatonin)

"– A legnagyobb baj, hogy nem vesszük komolyan ezt a problémát – hangsúlyozza Fogarassy Éva. – Míg külföldön már régen felismerték, hogy ez egy súlyos betegség, addig itthon még alig hallottak

róla. A magyar társadalom a mai napig nem tud mit kezdeni a psziché zavaraival, inkább rálegyintenek a tünetekre: „jódógába” nem tudja már, hogy mit csináljon. A körzeti orvos se tudja, hogy hova irányítsa a beteget, ezért inkább felír egy altatót. Esetleg étkezési tanácsot ad. Pedig szakértői segítség – stresszkezelés, pszichoterápia – nélkül alig van kiút a betegségből."

dr. Hermánné Fogarassy Éva alvásterapeuta, tanácsadó szakpszichológus.

"Pont ezért javasoltam azt a klinikát, hátha ott haladóbb, eredményesebb kezeléshez lehet jutni.

Igen, pénzért :("

Igen, egy jó nevű maszek klinika, abban még talán lehet bízni. Az igaz, hogy a maszek sohasem volt olcsó, de ha meg tudod fizetni, akkor legalább nem telik el az idő rajtad feleslegesen.

Az a jó, ha keresed a benned (lelked mélyén) rejlő okokat, és nem rögtön a bogyókat, nyugtatókat, altatókat kezded el próbálgatni.

Többre jutsz, ha elmégy pl. egy jóga-tanfolyamra, ahol megtanítanak arra, hogy meditáció közben hogyan lehet belenézni a saját lelkünkbe.

Illetve, (esetleg) egy jó nevű kineziológus percek alatt kihozza belőled azt a régmúlt pillanatot, eseményt, amely esetleg okozója lehet ennek a tünetnek.

Egy olyan pillanat az életünkben, ami akkor annyira mélyen érintett bennünket, hogy "jól eldugtuk, oda hátra!", ne is lássam... de előbb-utóbb valami módon csak kidugja az orrát.

Valami megoldás pedig kell.

Ez a helyzet téged nyugtalít, zavar, azért is írtad ki a fórumot.

A zsírpárnák előbb utóbb meglesznek a plusz evések miatt.

Még nagyobb baj a szervezet kizsigerelése, ami ugye alvásra lenne "ítélve" éjszakai evés helyett.

Mondod, hogy állandóan fáradt, kimerült vagy.

Sajnos az egészségügy olyan, amilyen, ezt tudjuk.

Szépen felvázoltad, mi lenne, ha a háziorvoshoz fordulnál.

Pont ezért javasoltam azt a klinikát, hátha ott haladóbb, eredményesebb kezeléshez lehet jutni.

Igen, pénzért :(

Máshogy ma már nem nagyon lehet :(

Mondhatnám, hogy fegyelmezd magad jobban ... és azzal máris itt lenne a megoldás ...

De gondolom, ezt csinálod már évek óta.

Hogy próbálod magad jobban fegyelmezni.