Együtt győzzük le a szorongást, félelmeket és a pánikot (beszélgetős fórum)

Te szakember vagy?

Kérdezhetek?

Mert a cipőnk sarkát se otthon kalapáljuk meg, és a konnektorba sem nyalunk bele.

A te igazad a te igazad.

Sokfélék vagyunk szerencsére.

Szerintem nem kell, mert egy ilyen csoportban csak meghallgatják és motiválják egymást. Mint egy fogyókúrás csoport. Persze ha valakinek nagyon súlyos az állapota, az szakemberhez forduljon, de szerintem egy komoly bajban lévő nem csatlakozik ilyen csoportba.

Tudnál írni konkrét példát, hogyan fordulhat visszájára egy ilyen kezdeményezés?

Szépen összefoglaltad.

Nem múló mandulagyulladást kell megszüntetni, ahhoz pedig idő kell.

A magánorvos se tudja felpörgetni az idő kerekét, bármennyit fizetnek neki.

Az agyalás sikerességében bizonyára az x ideig szedett gyógyszer segített, örülök ennek!

Igen, tudom.

Bárki utána nézhet, ha veszi a fáradtságot.

Az a bosszantó, mikor emberek autodidakta módon öngyógyításba kezdenek, ne adj isten mások diagnosztizálásába és gyógyításába.

Ahogy valaki írta: vannak, akik elolvasnak néhány "tanító" vagy "útmutató" könyvet, és máris pszichológusnak vagy pszichiáternek képzelik magukat, minden titkok tudójának.

A pszichés betegségekhez pont annyian értenek, mint a focihoz meg a politikához :D

(vagyis mindenki)

Szorong attól, hogy szorong? És már nem emlékszik a szorongás okára, csak arra, hogy szorongania kell?

Szerintem ezt is le tudná győzni, ha nem azon pörögne, hogy szorongjon.

23 évesen élnie kellene. Sportolni, sétálni, szórakozni, dolgozni, tanulni, stb.. Ha valamelyik nem megy, akkor csinálja azt, amire van lehetősége és ne otthon gubbasszon, hogy legyen oka szorongani...

Írta valahol,hogy bárkit is diagnosztizálni akar?

vagy azt,hogy ne szedd a gyógyszereidet, ne járj terápiára?

Gondolom technikákra gondolt,amit megosztanának egymással, valamilyen gyakorlatokra.

Sosem voltak pszichés problémáim, azaz a szorongásom és a félelmem mindig az "egészséges" kereten belül van, nem jártam sosem pszichiáternél és pszichológusnál sem, nem szedtem sosem kedélyjavítókat.

A hozzászólásom nem rosszindulatú, nem negatív, nem utálom magamat, sőt! Én csak érdeklődtem azután, hogy nálatok, akik úgy gondolják, hogy ez a megoldás mi okozza a problémát, mert szerintem a legtöbb ilyen jellegű gondot saját magatoknak okozzátok, így megoldani is saját magatok tudjátok.

Ha nem akarsz rinyálni, akkor nem tudom mire lenne jó ez a klub. Vagy arra akarod ezt is használni? Az örökös rinyálásnak megint az lesz a vége, hogy jön a szorongás, félelem. Ennek lenne értelme?

Kíváncsi lennék arra is, hogy egy 23 éves lánynak milyen az élete, vagy milyen volt, ami miatt így belesüpped az önsajnálatba? Nem mintha a fiataloknak nem lehetne gondja, de egy egészséges családi háttérrel az esetleges munkahelyi, iskolai, stb. nyomást lehet kezelni úgy, hogy ne legyen örökös a szorongás.

A pánikot direkt nem említem, ugyanis nekem is szokott lenni pánikrohamom, amit régen nem tudtam kötni semmihez és sajnos volt idő, hogy minden napi vendég volt nálam, de már hosszú évek óta csak nagyon ritkán jön, és akkor az okát is tudom. Nálam akkor jön, ha valakivel, aki számomra fontos történik valami. Régen elég volt rossz szagot éreznem, nagy tömegbe csöppennem már rosszul voltam, ma már ezeket simán kezelem. Nem izgatom magam feleslegesen ilyenek miatt. Ha büdös van a villamoson, akkor leszállok és nem érdekel, hogy kések a munkahelyemről, ha tömeg van, akkor várok amíg nem lesznek kevesebben, stb. Nincs olyan probléma, amit ne oldanék meg, ha nem lehet azonnal, akkor nem feszülök meg, hiszen nem fognak kivégezni, így felesleges, hanem szépen elrakom későbbre, majd akkor megoldom.

Én sosem voltam egy picsogós nő, azaz egy kicsit sem gondolom azt, hogy azért száll fel rengeteg ember a villamosra, hogy engem bosszantson, hanem tudom, hogy nekik is dolguk van, nem mérgelődök az eső vagy az áprilisi havazás miatt. Lazán elővettem ma is a téli dzsekimet és már meg is oldódott a probléma. Pöröghetnék az ilyeneken akár órákat naponta, de azzal csak magamat tenném tönkre, annak meg nincs értelme.

Én ha véletlenül olyan emberrel kerülök össze, aki mindenen tud hőbörögni, akkor csak úgy csinálok mintha figyelnék, de egy kicsit sem érdekel, amit mond, mert szerintem baromság, és nem fogom magam miatta tönkre tenni.

Sosem regisztrálnék be egy olyan csoportba, ahol csak negatív dolgokról fecsegnek, mert az csak lehúzna és arra sincs szükségem.

Ezzel az egésszel csak annyit akarok mondani, hogy szerintem rossz ötlet összezárni csupa ilyen embert, mert azzal csak lehúzzátok egymást, azaz rosszabbul lennétek. Ha meg az illetőnek nagy gondja van, akkor menjen dokihoz és ne a csoportotokba, mert ti nem fogtok tudni segíteni rajta, csak doki, vagy saját maga...

Ugrálhatsz, csapkodhatod magad, ahogy teszed is, hiszen mindenkit rosszindulatúnak tituláltál azért, hogy megint legyen egy kis szorongásod. Ha neked így jó, akkor csináld egyedül, de ne rángass bele másokat.

Remélem érthető, hogy mit akartam közvetíteni:)