Egyedül az érzéseimmel... (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Egyedül az érzéseimmel...
Nem attól leszel értékes, ha szülsz egy gyereket, de ezt szerintem te is tudod.
Gondolom hamarosan alaposan kivizsgálnak, és akkor kiderül, hogy mi az oka a vetéléseknek, és remélem, utána megoldást is találtok! Ne add még fel a reményt!
Szívből kívánom, hogy legyen gyermeked! És borzasztóan sajnálom, hogy mindezeken keresztül kellett menned.
De!
Valóban nincs okod se biológiai selejtnek, se roncsnak, se egyéb ilyennek tartani magadat. Az a baj, hogy annyira vágysz gyermekre, hogy már csak ezen keresztül látod magadat, és így ítéled meg magadat. Pedig ezt nem szabad.
Nem csak valaki olyan vagy, akinek még nem sikerült anyává válnia. Nő is vagy, feleség is vagy, és főleg ember is vagy. És ezek éppúgy az életedhez tartoznak, mint az anyaság. És ha ezt is hozzáveszed ahhoz, ahogy magadat látod, akkor talán kevésbé fogod leszólni magadat.
Nekem sincs gyermekem, pedig nagyon szerettem volna, de nem tartom magam emiatt beteljesületlen embernek. Nekem mondjuk nem emiatt, hanem mert nem találtam rá a páromra, de az eredmény ugyanaz. Mégis nőnek érzem magam, kiteljesedtem a hivatásomban, sok gyereket szeretgetek... És bár a saját gyermeket nem pótolja semmi, úgy fogom fel, hogy helyettük valami mást kaptam.
Tudom, hogy ez azért más, mint a te helyzeted, csak azért írtam le, hogy próbáljam mutatni, hogy ki lehet látni ebből a helyzetből. Helyre kellene jönnöd lelkileg, megtalálnod magad, és utána lehet, hogy a baba is könnyebben jön. És ha mégsem - akkor is legyél tudatában annak, hogy értékes emberi lény vagy, semmilyen szempontból nem selejt. És hogy talpra lehet állni nagy tragédiák, vágyak nem teljesülése után is, és értelmet lehet találni az életnek. Most talán még nem hiszed, mert nagyon el vagy keseredve, de én már átéltem, ha más témában is, de ugyanúgy talpra kellett állnom egy nagy veszteség után.
Ennyit tudok írni biztatásul. És azért persze újra csak azt kívánom, hogy teljesüljön az, amit annyira szeretnél.
Bár tudom ,ez nem fog megvigasztalni de azért leírom.
Barátnőm az életében nem védekezett,egy csomó betegsége van ,elhízott ,cukorbeteg,trombózis a is volt már,a lábán szét durrant az ér,már nem is tudom mik történtek vele .
Elkönyvelte magában ,hogy nem lesz gyereke ezért nem is védekezett,ahogy írtam .
Beletörődött.
34 évesen egyszer csak furcsa lett . Fogyott ,rosszul volt . Megsajnaltam,azt hittük újra valami rossz történik. Mondom egyszer csak úgy viccből,nem vagy terhes?
H..lye vagy ? Én ?😂
Hát pedig de ! Már 14 éves a lánya ,hála istennek ennyi betegséggel bajjal, sikerült egészséges babát világra hozni.
Szegeden feküdt a klinikán hónapokig. Nagyon vigyáztak rá ,a sok baja miatt .
Tartogat az élet olyan dolgokat, amire egyáltalán nem számít az ember ...
Őszintén sajnálom amin keresztül kellett menned!
Nem vagy egyedül, és hidd el hogy sikerülni fog!
Se selejt, se roncs nem vagy!
Senki akinek bármilyen problémája van!
Mindannyian értékesek vagyunk!
Ugrás a teljes írásra: Egyedül az érzéseimmel...
További ajánlott fórumok:
- Sok súlyfelesleggel küzdők...Nem vagyunk egyedül!!!
- Szerintetek manapság mennyire gyakori, hogy a 30-as férfiak egyedülállóak?
- Adva van egy ötbetűs szó, egy betűt elvéve vagy hozzáadva írjuk be a következőt! Egyedül is játszható!
- Szeretsz egyedül lenni?
- Gyermekem szeptember óta egyedül jár óvodába, szerintetek felelőtlenség ez?
- Nem vagyok tisztában az érzéseimmel