Egy tini anyuci története (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Egy tini anyuci története
De nem is hibáztatom! Egy szóval nem írtam, hogy hibáztatom! Lehet akkor nem írtam le jól, elnézést csak kialvatlan vagyok, nehezen fogalmazok, de nem csak ő rájuk gondoltam a szülő-gyerek kapcsolatokra, hiszen sok tini nem meri elmondani az édesanyjának hogy terhes, vagy nem veszi észre, hogy az, de a lelke mélyén egy anya azért megérzi, hogy valami nincs rendben a gyerekével.
Amúgy pedig nem előítéleteskedtem felette, mivel az első terhességem nekem sem tervezett baba volt. Hozzátenném ,írtam is hogy örülök hogy megtartotta a kislányát, mert volt benne bátorság és erősek voltak az anyai ösztönök. Szóval te se itélkezz én felettem. :)
Nekem 15 évesen még simán előfordult, hogy nem állt be rendesen a mensim, és testalkattól függ, hogy mennyire feltűnő ha valaki várandós!
Nem értem miért írod, hogy valami nem volt rendben az anya-lánya kapcsolatban, hiszen feltűnt az Anyukájának hogy valami nincs rendben, csak épp hitt a tesztnek!
A mocorgásról meg annyit, hogy ha nem vagy tudatában annak, hogy várandós vagy egyáltalán nem olyan feltűnő a mocorgás!!! Sőt, az első terhességnél még sok olyan bélmozgást is annak tulajdonítanak, ami nem is az!
Ráadásul ne feledkezzünk meg ennek a pszichológiai részéről sem! Ha valamiről nem akarsz tudomást venni mert meg vagy rémülve, kicsit más tészta mint amikor szeretnél babát!
Az a baj, hogy nem tudod elképzelni milyen lehet a helyében lenni. Ne legyél benne biztos, hogy ott, akkor, az ő helyében te sokkal okosabb lettél volna! Így kívül állóként elég könnyű ám.
Háát, nem látok a könnyeimtől... én nagyon örülök hogy Zsófika az Édesanyjánál maradt. Mert bár tudom, hogy aki kisbabára vár is nagyon szeretné őt, de akkoris csak te vagy neki a minden!
Elhiszem, hogy nagyon nehéz, de egyre könyebb lesz! Tisztellek amiért bevállaltad, remélem van segítséged!
Igen, jobb lett volna védekezni, de egyetértek veled, semmi sem véletlen! :-)
Ügyes vagy, hogy le merted írni, és teljesen átéreztem milyen dilemma lehetett, hogy mi lenne a helyes. Remélem mindig úgy fogod érezni, hogy jól döntöttél!
Azért ez elég meredek nem gondolod? Megkérdezhetem, hogy neked van e gyereked? Mikor egy nő megérzi, és tudatában van annak, hogy a hasában fejlődik, rugdos egy kisbaba, onnantól kezdve elkezdődik azanyai szeretet, kötelék. Pláne mikor megszenved érte szülés közben, onnantól nem lehet, nem tud lemondani a gyerekéről, pontosan az anyai ösztönök miatt, vagy ha mégis, az egy borzasztóan nehéz és fájdalmas döntés!
Nem tud tovább tanulni? Ez meg milyen duma? Aki akarja az igenis tudja folytatni az életét, a tanulmányait! Én pl kisbaba mellett diplomáztam le!
Az előbbi hsz-emben leírtam a véleményem erről a történetről, de azért ennyire pálcát törni felette nem lehet! Neki ebből a helyzetből kellett-kell a legjobbat kihoznia, és ha ezt meg tudja oldani, ahhoz igenis gratulálni kell!
Elolvastam a cikket. Vegyes érzelmek vannak bennem. Egyrészről nagyon jó, mert végül megtartotta, és a világ legnehezebb és legszebb feladatát végzi. Anya vagy! Bátor és nagyon szép dolog volt, hogy a kislányát választotta végül, hisz egy gyerek többet ér mindennél, vannak akik éveket harcolnak ohgy lehessen babájuk!
Másrészről felvetődik a kérdés, és válaszolok bónuszka kommentjére. Akármilyen baráti, bizalmi, stabil lehet egy anya-lánya kapcsolat, de ezek szerint mégsem annyira erős hogy egy gyerek meg tudja beszélni a problémáit, gondjait az édesanyjával. Valószínüleg én sem leszek népszerű, de ennek a terhességnek is biztosan volta kelőjelei, hisz ha 5. hónapban vették észre, azért addigra az a baba már mocorgott valamennyit a pocakban! Nem beszélve a többi jelről. És egy anyának ezeket észre kell venni a lányán, akármit is mutat a teszt, mert amit írtak valamelyik hsz-ben lentebb, az sem normális ha hónapokig kimarad a menzesz miközben a teszt negatívot mutat. Tehát itt felmerül a kérdés, hogy mégsem olyan a kapcsolat sok gyerek-szülő között mint amilyennek lennie kell, és nem feltétlenül a gyerek hibája! Sőt!
Nekem is volt olyan osztálytársam aki terhes volt, otthon nem tudták, kollégista volt, és az osztályfőnökünk szólt, hogy itt valami van. Annyit tudtunk aztán róla, hogy végleg kimaradt az iskolából, az apuka szintén távozott az életükből...
Én kicsit később mint 15, 20 éves múltam, mikor lettem terhes főiskola alatt. Érettebb voltam azért ugye, így könnyebb volt döntenem, hogy naná hogy megtartom a babám.
Most majdnem 29 évesen babázok újra, 1 éves a kisfiam. sose felejtem el, mikor az első vizsgálatkor megkérdezte az orvos tőlem, hogy megtartják a babát, és azt mondtam igen, ez természetes. Azt válaszolta, hogy nagyon örül neki, mert sokan jelentkeznek azonnal abortuszra.
Hát ilyen ez a mai világ, valahogy felborult a rendje...
Én is ezen töprengek, mióta elolvasam a cikket. Oké, hogy titkolták a dolgot, de a baba nem 2 óra alatt lett meg, amikor már beindult, hogyhogy nem rohant az anyuka (mármint a nagyi) a lánya mellé?
Én is kíváncsi lennék...
Azon kívül, hogy anyaotthonba mentél, és teszteket vett édesanyád, segített még valamit?
Lehet figyelmetlenül olvastalak..
Mindenesetre Te nagyszerű vagy! Édesanyád szerepét nem értettem meg.. Nekem van egy 24 éves lányom. De nem tudom, ha mozdulni bírnék, mi oka lehetne annak, hogy ne legyek mellette, és anyaotthonba adjam..
A kérdésem tényleg jóindulatú.. Nem láthatok bele Sorsokba.. mert nem lehet mindent, vagy nem akar valaki mindent leírni..
Én anyaként nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen helyzetben ne legyek partnere léleben is, ne legyek társa, szívemmel is, valamilyen szinten a gyerekemnek..
De biztos itt valami oka van...
Ez érdekelne... Persze, ha publikus.. :)
De sok örömet, egészséget kívánok! Tiszta szívből! :)) !!!!
Én nem csináltam ilyesmit, amire nem vagyok büszke, arról soha nem írtam cikket, és nem osztottam meg a saját fejemmel stemplizve a neten. Ezzel a részével nem tudok azonosulni.
De ha mégis olyat tettem volna, amit soha nem tenék... Én nem pattognék, ha bekövetkezik a várható.
Elhiszem, hogy nem örülsz neki, de amit megosztasz a neten az már nem a tiéd, pláne nem így anonimizálva... szerinted nekem miért az állatkáim vannak csak fent?
Na meg ez az oldal is... itt is lehet belefutni olyan kőbunkókba, hogy az ember tényleg jobban jár ha a kutyáját se teszi fel, mert még abba is belekötnek
Kb. nem mindegy? Max. a WebMinute Kft. szállhat jogi vitába bárkivel.
Te meg légy büszke magadra! Ezt akartad, nem? Olvassa a szorid minél több ember.
Sziasztok!!
Nem tudjátok esetleg kiosztotta meg illetve terjesztette a cikkem?Mert hogy nem kérte az engedélyemet és mindenki rám ír mindenhonnan hogy gratulálok meg ez az..Ez mind szép és jó és köszönöm szépen de a véleményemet kikérhettétek volna..Jelentkezne privátban aki elkezdte terjeszteni?köszönöm.
Az anyukájának?
Ha ez a kislány fel lett volna készítve, akkor jó esélye lett volna, hogy a párjától van a gyereke, élvezi a terhességét, boldogan várja a babáját. Meglehet, hogy nem tizenévesen, de felkészülten, tudatosan. Így ettől meg lett fosztva :(
Még szerencse, hogy talpra tudott állni...
A google találatnál pontos szövegrészletet másolva a nöifriss.hu is feljön, bár rákattintva mégsincs meg a találat (tán már törölve lett).
Elolvastam a történetedet...én már többszörös nagymama vagyok, nem tudom mit tettem volna anyukád helyében, de valószínű hasonlóan jártam volna el. Helyes döntés volt, hogy hazavitted a kislányodat még a korod ellenére is. Gondolom megfelelő szülői háttér volt mögötted.
Gyönyörű a Zsófiád....csak garatulálni tudok és ahhoz is, hogy le is érettségiztél és boldog kapcsolatban nevelitek a kicsit.
Sok sikert a továbbiakhoz!!
Hat, csak gratulalni tudok. Ügyes vagy. Nyilvan nem ez volt az idealis, nem igy tervezted, de ha mar igy alakult, a legjobbat hozod ki magadbol, nem adod fel, nem masoktol varod, hogy megoldjak. Remelem, sikerül valora valtanod az almodat es szuper szülesznö leszel!
35 evesen csak annyit füznek meg hozza, hogy remelem, ha 15 evesen ez velem törtenik, en is ilyen erövel tudtam volna megbirkozni a helyzettel. Peldakep lehetnel sok tini maminak!
(A strandpenztarossaggal mi bajod, az is egy munka, meg kell csinalni valakinek, semmi ciki vagy nevetsegest nem latok benne. Most ezt csinalod, 5 ev mulva meg kismamakat segitesz majd!)