Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Egy könyv, ami a lelkemet felkavarta..... fórum

Egy könyv, ami a lelkemet felkavarta..... (beszélgetős fórum)


1 2
37. hnora (válaszként erre: 35. - E5bfff55e3)
2010. márc. 31. 07:37
Azt én is nagyon szerettem :) És méltatlanul ki is hagytam a felsorolásaból :) Először 16 évesen olvastam, azóta többzsör is. Tudom, kezdetben csak annyi volt meg belőle, hogy milyen nagy és állhatatos tud lenni a szerelem, és sokat beszélgettünk a barátaimmal, ki hogy szeret - ki Sabina, ki pedig a főszereplő (akinek nem jut eszembe a neve :))
36. 9242a6388c (válaszként erre: 35. - E5bfff55e3)
2010. márc. 30. 22:46
Nagyon jó könyv...de rég olvastam...
2010. márc. 30. 22:40
Nekem Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége tetszett a legjobban. Nagyon sok mondanivalója van és még évek múlva is időnként eszembe jut. Azt hiszem itt az ideje újraolvasnom :)
34. 9242a6388c (válaszként erre: 33. - Aysel)
2010. márc. 28. 09:03

Pontosan...nagyon nem mindegy mikor olvasol el egy könyvet. Teljesen más lehet, 16 vagy 36 évesen a mondanivalója számodra...

Volt olyan könyv aminek többször nekifutottam, nem ment, leraktam. Később újra a kezembe került és kiderült nem a könyvvel volt a "baj", hanem az időzítéssel.:o)

33. Aysel
2010. márc. 28. 01:17

Elolvastam sok és sokfajta könyvet. Nagyon sok pozitív élményt nyújtott.

Viszont nem mindegy, hogy hány évesen és milyen időszakunkban olvassuk el azt.

Mann Mario és a varázsló című könyvet képtelen voltam elolvasni 16 évesen. Később rájöttem miért.

Jól sikerült a fasizmust leírnia.

A legyek urát ugyan elolvastam, de viszolygást váltott ki belőlem. Szép irodalmat is soat olvastam, de imádom Agatha Cristhie-t, Vavien Fabelt (Molnár Éva), Lőrinc Lászlót és természetesen Rejtő Jenőt.

Két Lotty?

Szilvási Egymás szemében az egyik kedvencem.

stb, stb, stb...

2010. márc. 28. 00:42

Sziasztok

Sok kedvencem van,pár: Standhal:Vörös és fekete,Bronte:Üvöltő szelek,Takami Kosun:Battle Royal,Golding:A legyek ura

31. hnora (válaszként erre: 29. - 021a029148)
2010. márc. 26. 11:44
abszolút egyetértek, néha nem kívánok mást, csak egy kis könnyed kikapcsolódást :)
30. 9242a6388c (válaszként erre: 29. - 021a029148)
2010. márc. 26. 08:34
Bizony igy van!!! Most egy nagyon jó krimit olvasok...egy olyat, amit nem lehet letenni...:D
29. 021a029148 (válaszként erre: 27. - Hnora)
2010. márc. 26. 08:05
De nem lehet mindig komoly szépirodalmat olvasni, néha kell könnyedebb, lazább műfaj is, a súlyos gondolatok meellé, vagy után. vagy pl. egy jó krimi, egy jó kis borzongás... :)
2010. márc. 25. 18:24
Virágot Algernonnak!
27. hnora (válaszként erre: 24. - 021a029148)
2010. márc. 25. 16:02
igen, én szánt szándékkal mindent eszek, legalábbis sokmindent kipróbáltam már:) Úgyis csak az idő mondhatja meg, hogy melyik az, ami hatással volt rám :) Bár azt gondolom, szoktatás kérdése az egész, mint minden az életben.
2010. márc. 24. 20:48

coelho: a fény harcosának könyve


nem felkavart: megerősített

25. bibirc
2010. márc. 24. 20:45
Robert Jordan:Az idő kereke és Jackie Collins majd összes könyve
24. 021a029148 (válaszként erre: 23. - Hnora)
2010. márc. 24. 16:18

Természetes, más a műfaj, más a célközönség. De akkor jó, ha az ember több műfajt is kedvel és "kipróbál". A rangsort úgyis csak ezután állíthatja fel!

Puszika, mennem kell. :)

23. hnora (válaszként erre: 16. - 021a029148)
2010. márc. 24. 16:15

A Varázshegyet az egyetem alatt olvastam, és "csak" annyira voltam a hatása alatt, hogy minden jegyzetemre azt a dátumot írtam fel, ahol épp a regény tartott :))) Ja, azt gondolom mondanom se kell, hogy a tüdőbetegség minden tünetét tapasztaltam magamon :)))

A Mariot és a Halál Velencébent is szerettem nagyon :)

Meg még ezer ilyen könyvet fel tudnék sorolni: Iskola a határon, Gólyakalifa, Édentől Keletre, a Per, Pestis, és még el se gondolkodtam igazán... De "A" könyv mégis csak az a négy, amit az előző hozzászólásban írtam. Ezek csak szimplán zseniálisak :) És azért valljuk be Stephenie Meyer aranyos, de a közelükbe se érhet. Van bennük valami plusz, és nem azért mert kanonizált szépirodalmak.

2010. márc. 24. 15:52
Nicholas Sparks: A leghosszabb út
2010. márc. 24. 13:23
Boris Vian: "Tajtékos napok"
20. 021a029148 (válaszként erre: 18. - SF)
2010. márc. 24. 13:20
A könnyedebb műfajból engem Stephen King: Nem jön szememre álom című könyve fogott meg. Abszolút eltér a megszokottól, nagyon szürreális világot rejt és nagyon jól olvasható.
2010. márc. 24. 13:20

Paulo Coelho: "Az alkimista"

Márquez: "Száz év magány"

Erlend Loe: "Doppler"

Márai: A gyertyák csonkig égnek"

18. SF (válaszként erre: 16. - 021a029148)
2010. márc. 24. 13:09

Nem szokott zavarni, ha egy könyv nehéz. A Háború és béke meg se kottyant, sőt még imádtam is. Valószínűleg ez is elő fog még kerülni.


Még egy sci-fi nagyon tetszett. Sztugackij testvérek: A marslakók második eljövetele. Ettől kirázott a hideg.


Nyomorultak - felejthetetlen.

17. SF
2010. márc. 24. 13:06

Fehér Klára: Oxigénia

Ezen is hetekig rágódtam. Addig egyáltalán nem tudtam, mi a környezetszennyezés. Azóta meg...

16. 021a029148 (válaszként erre: 15. - SF)
2010. márc. 24. 13:06
A Varázshegy nagyon nehéz, de mégis olyan különös atmoszférája van, hogy engem lebilincselt. Nem mondom, volt, hogy 2-3 hét is eltelt, amíg újra elővettem a könyvet. De megérte.
15. SF (válaszként erre: 12. - 021a029148)
2010. márc. 24. 13:05
A Varázshegyet be akartam pótolni. Az első 60 oldal nagyon vitt előre, aztán egyszer csak megakadtam, azóta se előre, se hátra. Ugyanez a Katedrálissal. 127 oldal után letettem, mert untam. Pedig mindenki annyira dicsérte:-((
14. 021a029148 (válaszként erre: 13. - SF)
2010. márc. 24. 13:05
Igen én is olvastam, tetszett is, de valahogy mégsem volt katarzis nálam.
13. SF (válaszként erre: 10. - Hnora)
2010. márc. 24. 13:03

Ez a helyes szó, beszippant:-)) Csak az a baj, hogy másnap meg nagyot koppansz:-DD


Egy Gésa emlékiratai: ebben is voltak "nem semmi" részek. Rendkívül vonzó, ahogy bemutatja a számomra idegen kultúrát.

12. 021a029148 (válaszként erre: 10. - Hnora)
2010. márc. 24. 13:01
Nálam ilyen volt még a Varázshegy Thomas Manntól, bár nagyon lassan haladtam vele, annyira nehéz olvasmány. Még előbbről pedig az 1984, amit azóta is sokszor kiolvastam, és leszámítva azt a 20 oldalt, ami tömény filozófia, mindig eléri a hatását!
11. SF
2010. márc. 24. 13:00

Vannak még ilyen könyvek szép számmal:-)

Azt hiszem, azért szeretem a könyveket, mert a saját tempómban adagolhatom a jeleneteket. Ha nem tetszik, továbbmegyek, vagy hagyom az egészet. Ha meg imádom, a következő olvasáskor is találok benne vadiúj cselekményelemet, vagy jelentéstartalmat. Filmnél ez nem nagyon szoktam érezni. Volt még egy könyv, amit nagyon szerettem, de most se az írója, se a címe nem jut eszembe:-((

10. hnora (válaszként erre: 4. - 021a029148)
2010. márc. 24. 12:58

Csatlakozom, Mester és Margarita szuper! Azt gondolom, hogy "A" könyv kevés adatik az ember életében, azokat nagyon meg kell becsülni. Nekem ilyen volt diákkoromban Hessétől a Demian és Zweigtől a Sakknovella. Mellette voltak még kedvenceim, a Mester vagy a Száz év magány, a Szerelem a kolera idején. Coelho se rossz, de felnőtt fejjel már nem élvezem annyira.

Aztán jöttek a felnőtt "A" könyvek: Spirótól a Fogság, és Murakami Harikutól a Kafka a tengerparton. Szinte függőségi viszonyban voltam velük: nem telhetett el úgy nap, hogy ne olvastam volna legalább pár oldalt, legyek bármily fáradt.

Az Alkonyatot is olvastam, de az egészen más tészta: nagyon el tud bűvölni, beszippant a világa, a hatása alá kerülsz pár napra, aztán ennyi. Nálam az "A" könyvek közé nem került be.

9. mircike68 (válaszként erre: 8. - SF)
2010. márc. 24. 12:56
én ugyanígy voltam. Volt néhány oldal amit egyszerűan képtelen voltam elolvasni, baromi érdekes, de kicsordult a könnyem. Hiszen csak egy könyv, nyugtattam magam, de egyszerűen alig bírtam átrágni magam azon a néhány oldalon,. Sajnos nem valami jó a vége, talán azért vagyok zaklatott.
8. SF (válaszként erre: 7. - 021a029148)
2010. márc. 24. 12:42
A legerősebb érzéseket Pearl S. Buck: Édes Anyaföld című regénye váltotta ki belőlem. A könyv felénél van egy rettenetes jelenet, O'lan megöli az újszülött gyerekét. Muszáj volt félretennem itt. Nem tudtam tovább olvasni, annyira felháborított. Hetekig nyugtatgattam magam, aztán folytattam. Végül megértettem, miért csinálta, de nem lett könnyebb elfogadni a tényt. Azóta is évente 1-2× elolvasom, és mindig ugyanennél a résznél akadok meg.
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook