Egy család 37 gyerekkel

Az egész történet azzal kezdődött, hogy Paul és Jean saját gyermekek mellett úgy döntöttek, lehetőséget adnak nehéz sorsú kicsiknek is egy biztonságos otthonra. Az évek múlásával a családi fészek folyamatosan bővült, ahogy egyre több nevelt gyermek érkezett hozzájuk, akiket sajátjukként szerettek és gondoztak. A házaspár soha nem riadt vissza a kihívásoktól, pedig a mindennapok során olyan szervezési feladatokkal szembesültek, amelyek egy kisebb vállalat vezetésével érnek fel.

Természetesen egy ekkora családban a háztartás fenntartása is komoly logisztikai bravúrokat igényel. A reggeli készülődés, az élelmiszerek beszerzése és a ruhák mosása olyan gigantikus feladat, ami mellett egy hagyományos család háztartása szinte sétagaloppnak tűnik. A szülők elmondása szerint azonban a titok a szigorú napirendben, a tökéletes együttműködésben és persze a hatalmas adag türelemben rejlik, hiszen ennyi ember mellett soha nincs egy unalmas perc.

A gyerekek cseperedésével a ház folyamatosan változott, nagyobb helyiségekkel és közösségi terekkel egészült ki, hogy mindenki elférjen. A közös étkezések leginkább egy nagyobb ünnepi lakomára hasonlítanak, ahol az asztal körül ülve mindenkinek megvan a maga története az adott napról. A testvérek hamar megtanulták a közösségi élet szabályait, az osztozkodást és azt, hogy a nagy család milyen erős védőhálót jelent az életben.

Paul és Jean története sokakat elgondolkodtat arról, hogy mit is jelent valójában a szülői elhivatottság és a feltétel nélküli szeretet. Bár egy ilyen életmód rengeteg lemondással jár, a házaspár számára a rengeteg mosoly, az ölelés és a sikeresen felnevelt fiatalok látványa mindennél többet ér. Ez a különleges család igazi példája annak, hogy a szeretet nem eloszlik, hanem csak növekszik, ha sokan osztoznak rajta.