Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Egy apa, kinek a két fia sem jelent semmit... fórum

Egy apa, kinek a két fia sem jelent semmit... (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Egy apa, kinek a két fia sem jelent semmit...

1 2 3 4
102. Érdekes73 (válaszként erre: 100. - Eb2870e056)
2016. nov. 19. 16:38
Remélem nincs benned a történtek miatt lelkiismeret furdalás...
2016. nov. 19. 08:33

Nyugodjon békében!


(Közben pedig mi itt alaposan megbeszéltük a helyzetet... Hideg-meleg, volt minden, olvashattad.)


Bízom benne, hogy a ti életetek azóta rendben folyik tovább.

2016. nov. 18. 22:05
Sziasztok!! Elnezest, de nem is figyeltem, hogy a cikkem mar bent van.. nos, vegig futottam gyorsan a kommenteket. Nem is nagyon szeretnek ehhez mit hozzafuzni. Ezt a cikket mar nem.most irtam, csak nem mertem bekuldeni. Azota mar aposom nem el.. roviddel az elkoltozesunk utan korhazba kerult, az idegrendszere feladta a kuzdelmet.
99. syria (válaszként erre: 35. - Globus)
2016. nov. 18. 21:06

Ha tudnám, biztosan jelölnének valami Nobel-díjra. :)

Így marad, amit csikil4ny-től idéztem: "inkább menjen tönkre egy ember, mint az egész család".

98. Érdekes73 (válaszként erre: 93. - 50aa831df8)
2016. nov. 18. 20:46
A leírt "életút" már nem az a szint amin még bárki is segíthetne...Ez az utca előtti lépés még van hol laknia de a lakóhelyét már lepusztította...
97. csikil4ny (válaszként erre: 89. - Bekacomb)
2016. nov. 17. 16:51

Igen, tényleg bárkivel megtörténhet, de azokkal akik gyermekkorukban nem kaptak jó mintát többszörösen igen.


Olyan látszólag erős nők (ügyvédek, orvosok, politikusok) válnak áldozattá, hogy amikor kiderül egy-egy ilyen eset, akkor még a közvetlen barátok is csodálkoznak. Az alap, hogy nem ítélkezünk. A bajbajutottnak segítség kell és nem még bántás. Ha már valaki nem tud/akar segíteni, akkor inkább hallgasson.

96. 50aa831df8 (válaszként erre: 95. - 50aa831df8)
2016. nov. 17. 15:24

Visszatérve a cikkre, a cikkíróra.


Hasonló helyetbe sodort az élet engem is valamikor régen, és így talán könnyebben rá tudok érezni arra, hogy miért állt ki a nyilvánosság elé a gondjaival. Tudom: nem könnyű és főleg nem emberséges eltaszítani a szenvedélybeteg családtagot, még ha 1001 észérv szól is emellett. És az sem könnyű egy helyzet, hogy bekerültél egy családba, ahol a "többség" szerint felesleges és káros a benned dúló együttérzés és empátia.

2016. nov. 17. 13:49

Hajaj!

De tudod, ugye, hogy vannak emberek, akik már bölcsnek születtek! :-D


(Elég baj az nekünk, Közönséges Halandóknak, hogy nem tartozunk közéjük!)

94. Bekacomb (válaszként erre: 91. - 50aa831df8)
2016. nov. 17. 13:36
Igazad van. Velem is történt anno olyan, hogy magas lóról beszéltem és ítélkeztem egy bizonyos helyzetben, de csak addig, amíg én is belekerültem egy ugyanolyanba. Akkor egy kicsit átértékeltem a dolgokat, és azóta is igyekszem gondolkozni, mielőtt fröcsögnék. Valahogy én azt látom, mintha felsőbbrendű, én úgyis okosabb vagyok, és mindenki hülye aki nem úgy gondolja című gondolkodás jellemezné az ítélkezőket. Átélni mindig egész más valamit, mint véleményezni.
93. 50aa831df8 (válaszként erre: 87. - Horakulum)
2016. nov. 17. 12:52
A cikkből az nem derül ki, hogy az alkoholizáló személy ezekkel a kijelentéseivel vajon nem az utolsó szalmaszálba (azaz az utolsó együttérző családtagba) próbál-e kapaszkodni. És az sem derül ki a cikkből, hogy a cikkíró el tudta-e már dönteni, hogy manipulálni próbálja-e az apósa ezekkel a szavakkal, vagy segítségben reménykedik.
2016. nov. 17. 12:34
Pont az áldozat-magatartás miatt maradnak a trutyiban. Mindenki rossz, mindenki lenézi őket, az is, aki segíteni akar, ők soha semmiről nem tehetnek...
91. 50aa831df8 (válaszként erre: 89. - Bekacomb)
2016. nov. 17. 12:25

Márpedig az élet nem fekete-fehér...

Igazad van, vannak, akik csak magas lóról tudnak "kommunikálni"... :-D

Hagyd őket, addig, amíg őket is utól nem éri valami olyan dolog, ami nem illik a fekete-fehér világnézetükbe, úgyis csak a maguk nótáját fújják. (Lehet, hogy még utána is.)

90. sorceress (válaszként erre: 89. - Bekacomb)
2016. nov. 17. 12:05
Miből gondolod, hogy nem vagyok érintett? Aki érzelmi vagy bármilyen alapon olyan döntést hoz, hogy többször is visszamegy egy pszichopatához, az bizony hülye. Az, hogy érzelmileg vagy unintelligens, nem ment fel a felelősség alól. Vállald, hogy hülye voltál, és fogadd meg, hogy többé nem leszel. Ennyi! Hogy lehet olyasvalakit szeretni, aki bánt és megaláz, hm? Vagy milyen érzelmekre gondolsz? Lényegtelen, a te dolgod. És nem nyomják el őket, mert ha igazán szabadulni akarnak, van segítség. Azokról beszélek, akin segíteni akarnak. De ha nyújtják a kezüket, és te mégis visszamész, magadra vess. Egyébként mindegy, mert a gyerekekről volt szó. A saját életeddel azt csinálsz, amit akarsz, de ahhoz nincs jogod, hogy a másét is tönkretedd. Értsd jól, ne forgasd ki a szavaimat. És engem nem kell meggyőznöd. Csak saját magadnak tartozol magyarázattal.
89. Bekacomb (válaszként erre: 78. - Sorceress)
2016. nov. 17. 11:32
Mekkora butaságot írtál, atyaég! Annyira látszik ez a "kívülálló vagyok" szemüveg. Én érintett vagyok bizonyos oldalról, és nyugodtan állíthatom, hogy egy nő sem élvezi, ha verik vagy terrorban tartják. Az ítélkezők döntő többsége csak észérvek alapján, fekete-fehér alapon közelíti meg a dolgokat, és egyáltalán nem veszi figyelembe vagy nincs tekintettel arra, hogy érző emberekről beszél, nem döntéshozó gépekről. Érzelmi alapon simán lehet ezerszer is ugyanazt a rossz döntést hozni. Ettől még ne legyen már a bántalmazott a hülye, akit még alázzunk is meg, ha ekkora barom. Pont ezzel van a baj. Ezzel az áldozatokat okoló magatartással. Hogy segítség helyett lenyomják és megalázzák. Soha senkinek nem kívánom, hogy érintettként bepillantást nyerjen egy ilyen kapcsolatba. Mert kb. bárkivel megtörténhet, akár elhiszitek, ha nem.
88. sorceress (válaszként erre: 87. - Horakulum)
2016. nov. 17. 11:30
Szerintem nincs minden veszve. Még semmit sem tettek, hogy talpra állítsák. Csak magára hagyták...
2016. nov. 17. 11:25

A túlélésért küzd? Akkor neki ez az ÉLET? A nagybetűs, neki ennyi is elég? Érdekes, mert ahhoz meglehetősen gyáva, hogy kioltsa mondjuk saját életét - ennyire azért erős benne az életösztön - de annyira önsajnáló,hogy semmit nem képes tenni magáért.


Sajnos az embert önmagától megmenteni nem lehet!


A ház falai megmaradnak, majd egyszer felújítjátok. Ő valahol egy padon, vagy árokban fogja val végezni, kihűlve...Ezt választotta. Ez az útja. Nektek meg az, hogy elengedjétek majd a szívetekből ezt az érzést, ami mar...És jó példát mutassatok majd gyermekeiteknek és emlékezzetek rá, aki egykoron volt...


Nincs mit tenni...nem lehet. Szélmalom harc. Sajnos szerintem ezt csak a halál tudja lezárni...


De nem élhetitek az életeteket ennek árnyékában, nem áldozhatjátok fel magatokat is. Nektek élnetek kell! Ő már döntött, választott. Lehet egyszer még lesz egy tiszta pillanata, és akkor mindent megbán, de akkor már túl késő lesz...

86. Bekacomb (válaszként erre: 49. - Remoni)
2016. nov. 17. 11:15
Nem kell mindenáron megmenteni az alkoholistát. Szerintem egy idő után elsődleges céllá válik elszakadni tőle, mielőtt mindenkit tönkretesz maga körül. Úgymond elhagyni a süllyedő hajót.
85. 50aa831df8 (válaszként erre: 16. - Massalhangzo)
2016. nov. 17. 08:38

Nincs egy olyan érzésed, hogy ennek a cikknek a témája nem is az alkoholista após, hanem elsősorban a cikkíró érzései iránta?

Nekem ez az érzésem.


(Jellemző, hogy a cikk végén idézi az apóst: "Én nem a megélhetésért küzdök, hanem a túlélésért". Azaz odafigyel rá, és szeretne rajta segíteni. Tanácstalanná - érzésem szerint - az teszi, hogy az összes többi családtaggal szembekerül ezzel az érzésével, szándékával.)

2016. nov. 16. 20:48
Aki érintett /érintett volt az nem zeng erről ódákat. Mert nincs miről...
83. csikil4ny (válaszként erre: 82. - Sorceress)
2016. nov. 16. 19:30

A segítő szakemberek akkor végzik jól a munkájukat, ha megtanítják (jól) dönteni az embereket, akik hozzájuk fordulnak tanácsért. Ha nem kér tanácsot, akkor nem adunk - ezt jó megfogadni mindenkinek a hétköznapi életben, de pl. a jó pszichológus egyáltalán nem ad tanácsot, hanem meghallgat és rávezet. Az egyén jut el a következtetésre.


A segítő szakma viszont felhígult, egy-egy tanfolyam elvégzése után már szakembernek adják ki nagyon sokan magukat és tanácsokat osztogatnak, mert milyen jó érzés hatással lenni másokra. Pedig ez nagyon veszélyes is lehet.


Tehát a lényeg az lenne, hogy a problémás helyzetbe került egyénnek feltárni a lehetséges utakat, aztán az egyén dönt.


S hogy a rám vonatkozó kérdésedre is válaszoljak: a tanári diplomámhoz tartozó pszichopedagógiai képzésem van, ehhez végeztem a mentálhigiénés segítő szakember megnevezést viselő 4 féléves továbbképzést. De segítőként önkéntesként tevékenykedek, főállásban tanár vagyok.

82. sorceress (válaszként erre: 77. - Csikil4ny)
2016. nov. 16. 17:39
Nem igazán tudom mire vélni, amit belinkeltél. Te is, ha jól értettem, valamilyen segítő vagy. A bejegyzés szerint senki sem tudja jobban, hogy mi a helyes, mint az, akivel történik. Akkor a segítők mégis mit akarnak? Ha ők sem tudhatják jobban, akkor mi értelme az egésznek? Monnyanak le!
81. csikil4ny (válaszként erre: 80. - Selena78)
2016. nov. 16. 17:37
Van, amelyik soha nem jut el a lereszegedesig.
80. selena78 (válaszként erre: 61. - Csikil4ny)
2016. nov. 16. 17:23

"Mert ha meg tud állni a függő egy bizonyos szinten akkor el tudják fogadni"


Nem tud megállni egy bizonyos szinten. Nem lehet a lejtőn fékezni. Túl meredek.

79. sorceress (válaszként erre: 77. - Csikil4ny)
2016. nov. 16. 17:17
És ez még inkább igaz az úgynevezett segítőkre.
78. sorceress (válaszként erre: 76. - Csikil4ny)
2016. nov. 16. 17:10
Egészséges nő nem vonzódik az elmebetegekhez. Nem kezd olyannal kapcsolatot, vagy ha mégis megtörténik, akkor minél előbb megpróbál kilépni belőle. A többszörös visszaeső szereti a verést. Ami nem baj, ízlések és pofonok, a saját életét mindenki úgy szúrja el, ahogy akarja. Nagyon valószínű, hogy a kapcsolat előtt sem volt normális. Egyszer mindenki hibázhat, de százszor ugyanazt a hibát elkövetni... Az ilyen nőtől, ha nem akar szakítani, válni, elvitetném a gyerekeit, hogy ne ezt a mintát vigyék tovább.
2016. nov. 16. 16:23

Ezzel maximálisan egyetértek:


[link]


Nem tudhatjuk, hogy ki miért dönt úgy, ahogyan és nem is kell nekünk senkinek sem tanácsokat adjunk, főleg ha nem is kéri.

76. csikil4ny (válaszként erre: 75. - Sorceress)
2016. nov. 16. 16:11

Voltál már ilyen csoportban? Nincs kioktatás, tanítás, elmélet csak annyi van, hogy a bántalmazói kapcsolat ördögi körét ismertetjük.


Van aki beszél a megingásáról, de egyéni döntés, hogy mit csinál, senki nem kényszeríti semmire. Kivéve a bántalmazót, mert ha kiderül, hogy hová jár, akkor életveszélybe is kerülhet.


Nincs szó arról, hogy élveznék a bántalmazást, csak a visszaédesgetés utáni mézeshetekben újra és újra elhiszik, hogy az agresszor megváltozott. Itt jön be a szégyenérzet. Igazán erős jellem kell legyen valaki, aki egy ilyen botlás után azt mondja, hogy igen elestem, de újra megcsinálom. Ezek a nők olyan napi szintű zaklatásban/csalogatásban élnek, hogy tényleg kemények kell legyenek, hogy ellen merjenek/tudjanak állni.


Igen, itt a gyermek sérül a legjobban.

75. sorceress (válaszként erre: 74. - Csikil4ny)
2016. nov. 16. 15:40
Olyan, mint kilépni egy szektából. Szégyenérzetük legfeljebb azért van, mert ott meggyőzik róla, hogy ha nem a tanaik szerint érez vagy gondolkodik, akkor szégyellnie kell magát, ezért nem megy vissza. Mert, ha teljes mértékben egyetért velük, ki sem lép. Vagy, ha mégis megbotlik, de nagyjából azonosul a csoporttal, akkor visszatér. Szerintem mindenki akkor jön rá, hogy igazából mire van szüksége, ha őszintén magába néz. A válasz belül van, nem kívül. Elhiszem, hogy tényleg van olyan, aki élvezi a bántalmazó kapcsolatot. Persze a normális kívülállók szerint ez rossz, abnormális. De én inkább csak a gyerekekért aggódnék. Mert ők valószínűleg akaratuk ellenére élnek benne. A felnőtt saját döntéséből teszi.
74. csikil4ny (válaszként erre: 73. - Sorceress)
2016. nov. 16. 14:58

Nem hiszem, persze vannak olyanok is, akiket sokkol az első alkalom, s már nem jönnek következőben.


A vezető pszichológus szerint a visszaesés utáni szégyenérzet az amiért nem jönnek vissza. Ezek több alkalom után lemorzsolódott egyének, mindegyik esetben az a közös, hogy azután tűnnek el miután újra beadják a derekukat a társuknak. Kisváros vagyunk, itt mindenki mindenkiről tud, tehát van egyfajta nem hivatalos nyomon követés.

73. sorceress (válaszként erre: 72. - Csikil4ny)
2016. nov. 16. 14:44
Szerintem azért nem mennek vissza, mert nem tudnak azonosulni az ott hallottakkal. Az emberek nem értik egymást, és sosem fogják igazán, mert mindenki a saját szemüvegén keresztül nézi a világot.
1 2 3 4

Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Sitemap | Facebook