Egy 6 évesnek 'való' a temetés? (tudásbázis kérdés)
"csak egy macska volt" - így gondolnám én? Csak hogy én is tudjam, hogy hogy vélem...
A gyerek így jól vette, és nem lesz olyan randa emléke arról a macskáról, mint ahogy itthagyta földi porhüvelyét.
Bár nem voltál ott, de azt biztosan tudod, hogy én rosszul csináltam mindent. Az ujjadból szoptad, hogy én nem beszéltem meg a gyerekkel.
A délutáni halogatás meg jó ötlet nyáron. Tettem volna be a frigóba a sonka meg a liter tej közé? Számomra ez bizarr, a 40 fokban érlelni meg nem higiénikus.
Szerintem azt kellett volna mondani, hogy sajnos nagy baj történt, a cicát elütötte egy autó, már el is temettük, nézd, itt van a friss sír. Biztosan nem szenvedett, biztosan éppen egerészett és így örömmel ment a mennyországba. Persze nyilván sírni fog, akkor átölelni, vigasztalni, nem elbagatellizálni a "csak egy macska volt" dumával.
Ha nem akarod reggel, mert nincs rá idő, akkor csak annyi, hogy eltűnt a macska, a többit át lehet tenni délutánra.
Ha még él, akkor elmondanám, hogy elvisszük az állatorvoshoz, hogy segítsenek rajta, hogy ne fájjon neki és hogy mindent megteszünk, hogy ne haljon meg. Betettük egy dobozba, most ne zavard, ne nyúlj be hozzá, mert az fájhat neki.
Elég baj sztem, ha valaki a saját gyerekével nem képes megbeszélni ezeket a dolgokat.
Meg mondjuk lehet a puszta tény indulat nélkül, egy állat élettelen teste.
Lyézusom... Ti mit gondoltatok, hogy ez csak egy szitokszó?
Ebben az esetben talán én sem vittem volna el.Ő elég közelről látta akkor az elmúlását.
Nálunk úgy volt hogy még egy szerdai napon ment érte a papa jókedvűen a suliba....és utána soha többet nem látta.Ez nagy szakadék ezt muszáj átvezetni.
Én nem hazudtam, csak nem gondolom, hogy a gyerek lelki fejlődéséhez szükséges reggeli előtt vagy közvetlenül utána egy véres, törött koponyájú, kilógó nyelvű dög.
Vagy szerinted mit kellett volna tenni? Elvinni a gyereket az állatorvoshoz is, hadd nézze meg a végső vergődést és a halálát is?
Jaaj csak megijedtem h a koporsóhoz.
Mi is kijárunk,virágot ültettünk,locsolunk stb.
Nem tabu de mégis nagyon megviseli,sírni nem sírt csak azt mondta h olyan szomorú h legszívesebb sírna,de mikor mondtam h nyugodtan sirhat nem tette.Mivel nekünk napi szinten benn volt az életünkben nagyon hiányzik neki.Nem telnek el napok h ne kérdezze h most már biztos h nem jön vissza?
Ő még csak 4.
De olyan sok rosszon mentünk már át....
2,5 évesen combcsonttörése volt,műtötték csavarozták,6 hét fekvés,utána újra kellett tanulni járni.Fél év múlva újabb műtét,csavar eltávolítás,majd óvodaváltás bántások miatt(nem csak gyerekek),majd nagyapa halála,mondjuk ő vele szembesült otthon hónapok alatt h leépült ,még meg s kérdezte tőle h Nagyapa te meg fogsz halni?
Szóval ilyen időszakban bőven elég volt ez így.
Meg én sem örültem volna ha ott áll mellettem a temetés közben pláne h nem egy "egyhelybenülős"típus.Ezért írtam h mindenki maga ismeri a körülményeit h mivel tenne jót.
Szerinted nem mondtam meg, hogy megdöglött? Nem hiszem, hogy most több lenne attól a gyerek, hogy egy szép, nyári reggelem azzal keltettem volna, hogy egy-kettő, suli előtt még el kell ásni a macskát.
Engem sem neveltek burokban, de szerintem nem az a mérce, hogy túléltem, és ha nekem sikerült,akkor minden újabb generációnak is legyen ugyanolyan szar.
Majd mikor indulgatni kezd a maga útján, akkor lehet újrakalibrálni a burok szükségességét :D
És ha keresi a kisállatot a gyermek? Mit mondasz, hova lett?
Én másképp gondolkodom, biztosan azért, mert engem sem neveltek burokban.